Babó helyett HABÓ és baba helyett lányka, vérrel rótt, jéghideg krimidráma, a kilencvenes évek egyik legjobbnak kikiáltott mozgóképe, valamint egy csapdába esett tolvajtrió esete a vak végzettel.

Nem rémlik, hogy bármely skandináv sikerregény adaptációja megúszta-e volna a szinkronizálást, de hát a bestsellerség kötelez, nagy közönség felé kell nyúlni. A Q ügyosztály harmadjára nyit meg aktát, és az egész elején ugyan nem volt túl eredeti a választás a két főszereplő magyar hangját illetően, legalább a legjobbak közül kerültek ki. Akinek mégse pálya, keresse a feliratos verziót a plázákon kívül.

E hét csütörtökön a Pannónia Entertainment és a Freeway Entertainment közös forgalmazásában visszatér a hazai mozikba a Ponyvaregény (Pulp Fiction, 1994), Quentin Tarantino Arany Pálmát és Oscar-díjat nyert filmje. Ebből az alkalomból és a forgalmazók jóvoltából két szerencsés nyertes egy-egy filmplakáttal lehet gazdagabb! A bemutató és a játék részleteit a folytatásban olvashatjátok.

UPDATE: Mindenkinek köszönjük a részvételt! A játék lezárult, a nyerteseket e-mailben értesítettük. A helyes válasz a bejegyzés alján olvasható.

Ha kinézünk most az ablakon, a köztéri megvilágításban hiányt szenvedő részeken már javában áll a cím, amely mögött a nemrég elhunyt Csörögi István utolsó munkáját üdvözölhetjük. Sok duma nem lesz, hisz még szuszogni is halálos, de azért meg kell adni a mozizó fiatalságnak a saját nyelvét, mese nincs.

Hiába a továbbra is kedvezőtlen idő, ami kedvez a moziknak, egyszer el kell jönnie a tetőpont utáni ereszkedésnek, és az esztendő két legforgalmasabb víkendje után az augusztus 20-át is magában foglaló hétvégén ez megtörtént. A Haverok fegyverbent persze nem gátolta a visszaeső forgalom abban, hogy jó vígjátékhoz híven számottevő embert toborozzon magának, noha decens eredménye csak a Rossz anyák második körével vetekedhet. A további két premier nem kapott szárnyra: az Elliott, a sárkányt barlangjában tartották a kis kedvencek, a Ben-Hur pedig, bár nálunk jobb esélyekkel indult, mint Észak-Amerikában, hasonlóan kisiklott a rajtnál. Harmadik hete A kis kedvencek titkos élete vezet, immáron 2016 #1 filmjeként.

Három premier rajtolt el több mint 3000 moziban, ám augusztus vége ritkán jó talaj a nagy reményeknek. A Ben-Hur természetesen keveseket mozgatott meg, sereghajtóként ért célba, a Kubo és a varázshúrok a Laika legvisszafogottabb eresztésének bizonyul, s a Haverok fegyverben is csak a dobogó legalsó fokára hághatott fel. Harmadik hete a Suicide Squad - Öngyilkos osztag az első.

Ma érnek véget a XXXI. nyári olimpiai játékok. Ebből az alkalomból gondoltam végig, melyek azok az olimpiához kötődő filmélményeim, amik a legtöbbet jelentenek a számomra akár pozitív, akár negatív értelemben. Tehát egyrészt nem a tíz legkiválóbbnak tartott alkotást gyűjtöttem össze, hanem a legrosszabbtól a legjobbig tart a lista. Másfelől szeretném kiemelni a cím "vonatkozású" kitételét: nem kizárólag egy-egy olimpiára való felkészülést, vagy az azon való részvételt bemutató darabok kerültek terítékre. Fontos szempont volt viszont, hogy még ha nem is az olimpikonok megmérettetése áll az adott művek középpontjában, azok valahogyan az olimpiai eszmékről vagy egy világverseny apropóján a sport alkalomadtán zárt világáról is szóljanak. Így például a München (Munich, 2005) az összes érdeme ellenére nem kapott helyet a bejegyzésben. (Remélem, alant értelmet nyer ez az egész hadova...) Végezetül pedig egy kicsit csaltam, mert a felsorolás tartalmaz téli olimpiás filmeket is. Emellett az egészet egyedül raktam össze, a felelősség engem terhel, a szidalom engem illett.

Roald Dahl és Steven Spielberg találkozása óriási dolognak is számíthatna, de hát ezen a nyáron a nem teljesen animált mesék csak módjával mennek. Az igen barátságos (6-os korhatáros) történet egyes óriásszereplőinek neve ellenben oly rémisztő, hogy inkább le se írtam őket, de szinkronhangjaik hiánytalanul felsorakoztak.

 - SPOILERMENTES -

David Packouz (Miles Teller) és Efraim Diveroli (Jonah Hill), a fegyverpiac láthatatlan ügyeskedői hirtelen az olyan nagykutyák közé pottyannak, mint Henry Girard (Bradley Cooper), a hírhedt nemzetközi csempész. A Bush-kormányzattal kötött szerződések teljesítése érdekében a duó eszement kalandokba keveredik, és ahogy az lenni szokott, az események minden kanyarnál egyre hajmeresztőbb fordulatot vesznek.

A Disney sárkánytárának legbarátságosabbika (v.ö.: Vermithrax) bukkan fel most először a magyar vásznakon, és csodák csodájára, nem fakad dalra, de még csak egy árva nem-sárkányos hang sem hagyja el torkát (pedig mint múltkor A zátonynál a cápának, ezúttal is lett volna egy nyerő tippem szinkronját illetően). Ami a humán figurákat illeti, akadnak mesélők, hitetlenkedők, ábrándozók, fakitermelők, úgyhogy szóhoz jut éppen elég karakter, éppen elég hangszín(ész).

- SPOILERMENTES -

Nem vagyunk mi kérem hozzászokva, hogy már ilyenkor, augusztus közepén megkapjuk a Ben-Hurt. Mikor először meghallottam, hogy Judah, meg Messala, rögtön összefutott a nyál a számban, és a mozi sötétjében elkezdtem keresgélni a szentestéről megmaradt zserbót. Aztán rájöttem, hogy két évszakkal korábban járunk, előttem pedig egy újabb egynyári mozi képkockái peregnek. Mit ne mondjak, a trailertől nem ragadtattam el magam: teátrális jelenetek egymás után pakolva, felemás CGI, szörnyen oda nem illő rnb-pop. Én már csak unott képpel fentem a kardom, hogy "na legyünk végre túl ezen, és koncolhassuk fel Hollywood újabb koraszülött fattyát", mostanság úgyis nagy gyakorlata van ennek, lásd kb. az összes eddigi blockbustert az elmúlt pár hónapból (tisztelet a kivételnek). Kéznél volt a kard, nem volt rá szükség.

Fiú óriáshüllővel, fiúk hangszerekkel, kispályás fiúk a nagyok között, egymás ellen forduló fiúk. Heti bemutatók.

Ebben a vígjátékban bizonyára nem a szóviccek dominálnak, így magyar változatának sikeressége tán jobban nyugszik a hangokon, semmint a fordításon, de ki tudja? Lehet, hogy nem csak a cím értelmezhetőségi skáláján lesz majd kilengés...

Az 1959-es Ben-Hurhoz csak 1982-ben készült szinkron, ekkor került nálunk országos moziforgalmazásba. Míves munka volt az, amiféle ma már több okból sem készülhet. A friss film magyar hangsávjában szokásos ifjú hangok viszik a prímet, néhány veteránnal megtámogatva. Egy biztos: nem a szinkron lesz a perdöntő a filmről alkotott véleményeket illetően.

A magyar nézők jó vígjátékfüggők módjára tódultak a Rossz anyákra, végre egy igazán ütős komédia-sikerhez juttatva a szezont. Jól nyitott A zátony is, folytatva a borzongató filmek nyerő szériáját, ám A kis kedvencek titkos életét egyik premier sem háborgathatta: az animációs csoda ezúttal is 100.000 néző felett teljesített.