munich (2005). spielberg karrierjének egyik legveszélyesebb projectje. a "zsidó ügy" legfontosabb hollywoodi harcosának kikiáltott direktor a munichhel most a mérleg másik serpenyőjébe is pakol egy keveset, ezzel viszont pillanatok alatt elérte azt, hogy azok az arcok, akik a shoah alapítvány beindulásakor imáikba foglalták, most legszívesebben betörnék az arcát. szélsőséges megnyilvánulásokra azonban semmi szükség: spielberg kényesen ügyelt arra, hogy mindkét félnek egyaránt kiosszon egy-két jókora körmöst, s megtartsa a 2-3 lépés távolságot. az óvatos megközelítés miatt az autentikusság szerencsére nem csorbult - a politikai aktualitásról nem is beszélve, viszont választható oldal híján a néző is csak távolról szemléli az eseményeket. a munich esetében ez erény.

1972-ben a magát fekete szeptembernek nevező arab terrorista csoport a müncheni olimpián foglyul ejtett 11 izraeli sportolót. a cselekedet tragédiába fordult, és az izraeli miniszterelnöknő azonnal elrendelte a megtorlást. a moszad (az izraeli titkoszolgálat) összeállított egy speciális csapatot, melynek célja a fekete szeptember legfontosabb tagjainak likvidálása. terror ellen terror. ahogy avner (eric bana) és csapata egyre mélyebbre merül az internacionális vérbosszúban, annál inkább válik megkérdőjelezhetővé számukra az egész akció létjogosultsága.

a "jó és rossz oldal elmosódik" témakör körbejárása és a direkt véleménynyilvánítás helyett spielberg inkább tipikus hőse (rossz családi háttérrel megvert átlagos férfi világfordító szituációban) paranoiájára összpontosít: avnert megbízói és megbizottjai egyaránt bazsogatják. a moszad tudni akar a kapcsolatokról, az információforrás nem akar tudni a moszadról, a férfi pedig kezd beleőrülni abba, hogy mindenkinek tartsa a hátát - miközben ő és csapata is célpontá válik. spielberg és a paranoia: nála ez csak akkor működik, ha a világméretű félsz rakódik le az egyénben (lásd világok harca), de ha az egyén privát kis paranoiáját kell kivetíteni a közösségre, akkor a direktor kissé elbátortalanodik. sebaj, ilyenkor lehet segítségül hívni a "vizuális vénát", amelyből spielberg jókora köteggel rendelkezik és ez a filmből is visszaköszön, amely szerencsére inkább hatásos*, mint hatásvadász.

*jól vigyázz: a ryan közlegény megmentése óta nem láthattál ilyen explicit elhalálozásokat.