Az Oscar-díjas, és az olimpiai megnyitónak hála brit nemzeti kincsé választott Danny Boyle legújabb filmjében James McAvoy és Vincent Cassel lenyúl egy felbecsülhetetlen értékű festményt, melyet az előbbi rejt el. Igen ám, de valaki valamikor akkora mafláast ad neki, hogy elfelejti, hová rejtette a kincset. Cassel először azt hiszi, hogy McAvoy hamukázik, de mikor a klasszikus vallatási módszerek csődöt mondanak, hipnotizőrt (Rosario Dawson) hív hozzá, aki meglehetősen érdekes dolgokat talál a fickó fejében.

Mióta J.J. Abrams a naivról átcsábult a sötét oldalra, az általa újraindított Star Trek franchise sorsa némileg kérdésessé vált. No, azért kétségbeesni nem kell: egyrészt Abrams megőrzi produceri státuszát (ami azt jelenti, hogy a készülő filmek gyakorlatilag minden elemébe belefolyhat, ha úgy tartja kedve), másrészt a Paramount élén sem idióták ülnek, hogy csak úgy elherdálják ezt a szexi új portékát.

A Digital Spy nekiszegezte a Trek-filmek producerének Bryan Burknek a kérdést, hogy mivel a Enterprise űrhajó 2016-ban lesz ötven éves (az eredeti sorozat 1966-ban rajtolt el a tévében), lehet-e számítani arra, hogy a Star Trek 3-mal ünnepeljék meg eme jeles dátumot. Burk nem mondott sem határozott igent, sem határozott nemet, csak annyit felelt, hogy ezúttal nem szeretnének 4 évet várni a következő filmre (a 2009-ben bemutatott Star Trek és az idén nyáron érkező Sötétségben között ennyi idő telt el: számold ki, ha nem hiszed! :), és az biztos, hogy nagy ünnepre lehet számítani. Ugyebár James Bond tavaly töltötte be az ötvenet, és a mindenféle mulatság csúcspontjaként a Skyfall is berobbant a mozikba, és gigászit kaszált, így nem hinném, hogy a Paramount kihagyna egy hasonló ziccert.

Viszont nem ártana, ha a stúdió lassan elkezdene puhatolózni az ügyben, hogy ki örökölhetné meg Abrams megafonját. Az IGN ez ügyben nem volt szívbajos, mikor elővette Bryan Singert, Hollywood második legnagyobb Star Trek-rajongóját (a direktornak volt egy kameója a Nemesisben), aki a kérdés kapcsán először arról beszélt, hogy milyen nehéz volt kiszállnia az X-Men 3-ból, hisz ez a franchise az ő gyermeke, és annak ellenére, hogy Az elsőket Matthew Vaughn dirigálta, producerként mégis ő felügyelte azt (ő szállította a sztorit, részt vett a szereposztásban és a díszletek/jelmezek kialakításában), szóval szerinte Abrams nem fog teljesen elfordulni a Trektől, mégis nagy felelősség lenne átvenni a stafétát, amitől tuti kiakadna, de mivel jóban van a szereplőkkel, a rendezővel és imádja a világot, így ha valaki előállna a megfelelő sztorival, és Abrams minden tekintetben támogatná őt, akkor biztosan nagy móka lenne.

Te szívesen látnád Singert a Star Trek 3 rendezői székében?

És ha már voltál olyan szorgalmas, hogy elolvastad ezt a sok szöveget, jutalmul íme még egyszer a netszerte újként prezentált Sötétségben: Star Trek plakát, ami nálunk bő két hónapja debütált.

Írtunk róla, végigkövettük 4 Oscar-díjban kicsúcsosodó díjszezonos pályafutását, hat kategóriában mi is jelöltük a Golden Action Boy-ra, április 24-én pedig végre a polcra is feltehetjük 2012 egyik legjobb, de mindenképpen legvarázslatosabb filmjét. A Pi élete DVD-n, BD-n és 3DBD-n is megvásárolható lesz három különböző borítóval és temérdek extrával. Részletek a tovább mögött...

Sherlock a jelenben: ez a fajta "hi concept" ötlet vagy durván elbukik, vagy egyszerre vágyott, irigyelt és követendő példa lesz. Minden százból jó, ha egy ilyen akad, és nem ezzel az intróval kezdtem volna ezt a hírt, ha a Sherlock nem ilyen lenne: egy minden szempontból - rendezés, sztori, színészválasztás - makulátlan széria évadonként (egy évad három-három egész estés epizódból áll) egy-egy beteges középső testvérrel. De annyi baj legyen: a második évad első része minden idők egyik legjobb tévés produktuma, míg a záró fejezet a földkerekség legnagyobb cliffhangere lehetett volna, ha... ha... de igazából az is lett.

Nos, Sherlock népszerűsége vitathatatlan, épp ezért fogcsikorgató a tény, hogy nagyon régóta és még nagyon sokáig kell várnunk a folytatásra, de az öröklétig tartó várakozásból talán most sikerül visszalépni egy-két lépcsőfokot, ugyanis jövő héttől elkezdődik a harmadik évad forgatása, egészen pontosan az első két részé, mivel időközben mind Benedict Cumberbatch, mind pedig Martin Freeman naptára súlyosan megtelt filmszerepekkel, így kénytelenek megszakítani a forgatást, hogy elhúzzanak Új-Zéldandra hobbitozni (lévén mindketten játszanak benne), hogy aztán visszasprinteljenek Londonba lezárni az évadot.

A tervek szerint a harmadik széria 2013 végén debütál Angliában, rá fél órára pedig az Interneten. Addig már csak... nagyon sokat kell kibírni. Remélhetőleg a széria nem fogja megsínyleni az első hat részből négyet dirigáló Paul McGuigan (Az energia, Lucky Bumber Slevin) távozását, aki elképesztően szexi vizuális alapokat fektetett le a szériának, melyekben az a jó, hogy könnyen továbbvihetők.

Ti mely Sherlock-sztorikat látnátok szívesen a Cumberbatch/Freeman duó interpretálásában?

Májusi számának címlapját a Total Film (azaz /ők biztos harapnának ezért, de.../ a szegény ember Empire-e) Az acélembernek szánja, egészen pontosan Henry Cavillnak (Sup) és Amy Adamsnek (Lois Lane). Talán már írtuk, hogy az első tesztvetítéseket követően ódákat zengtek a filmről; bő három hónap múlva kiderül, hogy ebből mi az igazság, ugyanis Superman legújabb kalandjait június 20-án mutatják be a magyar mozik.

(A borító letisztult változatát az "elolvasom" után találjátok.)

Igor Alekszejevics Djatlov (Игорь Алексеевич Дятлов, angolosan: Igor Alekseievich Dyatlov), az alább mosolygó, pelyhes, ám töretlen kedélyű fiatalember volt a vezetője annak a kilenc (vagy tizenegy? erről majd később) fős, csupa jó káderből, egyetemista és diplomás (sőt állami nehézgépipari, és plutóniumtenyésztő cégeknél alkalmazott!) mérnökből, tapasztalt túrázóból felállt csapatnak, akik 1959. január 25-én indultak útnak Szverdlovszkból (ma: Jekatyerinburg), az alma materük városából, hogy könnyed kis síelés meg hegymászás formájában szeljenek át több mint 200 kilométert. És ez a rádiótechnikai karon tanuló egyetemista volt a névadója annak a hágónak is, ahol február 26-án a helybeliek rábukkantak az első hullákra.

A hegyoldalban imitt-amott elesett és addigra oszlásnak indult testeken szembeötlő külsérelmi nyomokat nem láttak, de később az orvosi vizsgálat borda- és koponyaalapi törést állapított meg. Az is ekkor derült ki, hogy az egyik lánynak hiányzott a nyelve. A halottak arca, keze érthetetlen narancssárgás árnyalatúra színeződött. Az észak-uráli fagyban csak alsóneműbe, széttépett ruhacsíkokba voltak öltözve a testek (és néhány ruhadarab sugárfertőzést mutatott), a közös sátor pedig belülről volt kiszaggatva ahelyett, hogy kifűzték volna a bejáratot összefonó madzagot. A hegyet, amelynek a hágóján a fiatalok utoljára tábort ütöttek, az őslakos manysik (igen, jól rémlik, ők a nyelvrokonaink) Halat Szjahlynak (Холат-Сяхыл), azaz "a holtak hegyének" nevezik. Eddig a történet.

Nem kevesen választották az amerikai premierrel egy időben befutott Óz, a hatalmast a hazai mozikban az elmúlt hétvégén, ám az átütő erő nálunk hiányzik a 3D-s fantasy rajtjából. Ezalatt Dwayne Johnson a negyedik helyen került Csapdába, a Született gengszterek pedig ugyanúgy lebőgtek itthon, mint a tengerentúlon egy hónapja.

Még továbbra is Tom Cruise új sci-fijének posztere verseng az év plakátja díjért, ugyanakkor várom a megoldási javaslatokat arra a problémámra, hogy lesz 60 év alatt fosszília az Empire State Buildingből.

Hát magyarul viccesebb?

Too much shit to handle? Most már talán nem csupán Sutter Ink látja, hová fut ki ez az egész, mert ha engem kérdeztek, a beígért hetedik évad végén nem azt látjuk majd, hogy Jax a családjával a hónalja alatt elmotorozik a naplementébe, ahogy azt a fickó elképzeli. Michael Corleonét vizionálok magam elé, csak éppenséggel nem kényelmes karosszékben ülve, hanem Charming romjain térdelve, egyszerre megtörve és megkoronázva. Mert mire ezt a sok szart kilapátolja otthonról, addigra sem a városból, sem a lelkéből nem marad semmi. Azt meg csak remélni merem, hogy ingatag indítékok azért megállnak majd a lábukon. Spoilerek jönnek.

Hiába két hónapnyi nyögve nyelés, ami biztosra vehető, az azért be is igazolódik még ebben a rossz passzban lévő 2013-ban is: a nagyon hajtott Óz, a hatalmas címéhez méltó összeggel szerzett vezetést. Ezalatt A tetovált lány rendezőjének hollywoodi debütje észrevétlen maradt, Az óriásölőt pedig teljesen elsöpörte a nagy varázsló.

A tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon debütált No a chilei Pablo Larraín tágabb értelemben trilógiának is nevezhető Pinochet-filmjeinek lezárása, ami legalább annyira illeszkedik a hármasba, mint amennyire kilóg belőle. A Tony Manero vagy a Post mortem inkább volt a politikai színtér előtt játszódó karaktertanulmány, míg a No sokkal közelebb engedi a Pinochet-érát. De nem csak ez, a hangnem is változott. Míg az előző két film (néha nézőt próbálóan) lassú, de mindenképpen nyomott hangvételű volt, a záró tétel már-már amerikaiasan építkező karriertörténet.

Az erdő szelleme végképp kiszabadult a palackból, pontosabban a Necronomiconból... vagy talán az erdőből? Na jó, kezdjük újra: lezajlott a Gonosz halott-remake első nyilvános vetítése az SXSW filmfesztiválon, és a visszhang enyhén szólva is pozitív: a vélemények szerint a film egy "old school gorefest", amely felhasználta a világ összes művérét, stb-stb. Erre általában legyinteni szokás, de nem egy Evil Dead-film esetében, melyben a szélsőséges megközelítés kulcsfontosságú - legyen szó vérről, akcióról vagy akár humorról.

A vetítést követő közönségtalálkozón a remake-et rendező Fede Alvarez, valamint Bruce Campbell az eredeti trilógia sztárja és az új változat producere a folytatás(ok)ról mesélt. Ezen kívül Rob Tapert, az eredeti trilógia producere is elárult néhány dolgot. Lássuk a lehetőségeket - pontokba szedve!

Vadonatúj Sötétségben-teaser érkezett minimális sztorival (ezért teaser), maximális pörgéssel, és rengeteg új jelenettel. De rohadt messze van még május... hát még június!

Michelangelo Antonioni hazájában már Fellinihez mérhető hírnévvel büszkélkedhetett az itáliai felső osztályról forgatott művészfilmjeivel, mikor egy rövidfilm kapcsán Londonba utazott forgatni. Az olasz direktor azonnal beleszeretett a Londoni sürgés-forgásba, s miután letért a turistaútvonalról, hogy szemrevételezze a "hardcore" londoni életet, elhatározta, hogy filmet forgat róla.