Cannes atyaúristene, Thierry Frémaux nem bízott a véletlenre semmit, az idei mustrát is megpakolta fajsúlyos nevekkel, akik mellett alig tudtak csak labdába rúgni azok, akik nem visszatérő vendégei a fesztiválnak. Azért persze sikerült, ráadásul nem csak a versenyprogramból sikerülhet a nagy kiugrás. Nem is szaporítom a szót, kattintás után a versenyfilmek és az egyéb érdekességek ismertetői várnak rátok, néhány trailer, néhány kép, Ryan Gosling, Marion Cotillard, Steve Carrell, Meryl Streep, Lea Seydoux, Eva Mendes és mások társaságában... és arról a tényről se feledkezzünk meg, hogy már van néhány magyar premierdátumunk is!
NYITÓFILM (versenyen kívül)
Olivier Dahan: Grace of Monaco
Úgy tűnik, vannak helyek, ahova még Harvey Weinstein keze sem ér el. Bármennyire is küzdött az öreg, a tavalyról áttolt Grace Kelly-életrajzot mégse tudta Arany Pálma közelbe juttatni. Bár az is lehet, hogy csak Nicole Kidman vörös szőnyegre állítása volt a cél, akkor viszont nyert ügyük van. A nyitó napon, konkurencia híján övék az egész sajtó...
VERSENYPROGRAM
Atom Egoyan: The Captive
Kanada először. Egoyan immáron hatodszor tér vissza a versenyprogramba, ahol utoljára az Eljövendő szép napokkal sikerült diadalmaskodnia (A zsűri nagydíja), de ennek már 17 éve. Új filmje első blikkre se Cannes-barát témakörrel (egy apa indul elrabolt lánya visszaszerzésére), se tipikusan fesztiválra verbuvált gárdával (Ryan Reynolds, Rosario Dawson, Scott Speedman) nem rendelkezik, de pont az ilyesmiből szoktak kisülni a nagy meglepetések... vagy a nagy lebőgések.
Olivier Assayas: Clouds of Sils Maria
A fesztiválon negyedszer induló Assayas a színésznőknek szentelte új filmjét, amely ennek megfelelően egy kis svájci faluba visszavonuló díváról szól. A főszerepben Juliette Binoche látható, akit két amerikai kolléganője, Chloe Grace Moretz és Kristen Stewart támogat.
Bennett Miller: Foxcatcher
A Pénzcsináló és a Capote sokat méltatott rendezőjének új filmjéről már megemlékeztünk (ismertető, trailer), úgyhogy most csak annyit fűznék hozzá, jó döntés volt a tavalyi túlzsúfolt díjszezonból átmenteni erre az évre... pedig Steve Carrell elmebeteg szemétládáját nagyon várjuk már.
Jean-Luc Godard: Adieu au langage 3D (Goodbye to Language 3D)
A francia mester 70 perces, metaforákban tobzódó románca egyszerre int búcsút a nyelvnek és köszönti a harmadik dimenziót.
Tommy Lee Jones: The Homesman
Kilenc évvel ezelőtt a Melquiades Estrada három temetése két díjjal (legjobb színész, legjobb forgatókönyv) távozott a mustráról, ami nem rossz előjel Jones számára, aki újra egy kosztümös darabbal vág neki a megmérettetésnek. A helyszín ismét a vadnyugat. Miután egy telepes nő megmentette az életét, a férfi segít neki átvezetni három őrült nőszemélyt egy másik államba. A főbb szerepekben Tommy Lee Jones, Hilary Swank, Meryl Streep, Miranda Otto, John Litgow, Grace Gummer (Meryl lánya), Tim Blake Nelson, James Spader és William Fichtner látható.
Andrej Zvjagincev: Leviathan
Zvjagincev egy több szálon futó, sokszereplős alkotással térhet vissza Cannes-ba, amely valahol félúton helyezkedik el a társadalmi dráma és a sci-fi között, megteremtve a maga "szép új világát".
Alice Rohrwacher: Le meraviglie
Az olasz rendezőnő filmje egy tizennégy éves lány történetét meséli el, akinek vidéki a idillben töltött napjait felborítja egy fiatal német férfi érkezése, akinek ráadásul még a múltja sem bűnöktől mentes. Rohrwacher már szerepelt a fesztiválon, de a versenyprogramban ez lesz az első alkotása.
Ken Loach: Jimmy's Hall
Még csak két év telt el azóta, hogy Loach hazavihette a zsűri különdíját (és nyolc az Arany Pálmája óta), de új filmjéért máris a legfőbb esélyesek között emlegetik a rendezőt, aki épp az idén jelentette be visszavonulását a filmkészítéstől. Azt még nem tudni, hogy tényleg a hazájából száműzött politikai aktivista, Jimmy Gralton története lesz-e a direktor utolsó munkája, de az biztos, hogy a filmnek már van hazai forgalmazója - a magyar premier november környékére várható a Mozinet jóvoltából.
David Cronenberg: Maps to the Stars
Kanada másodszor. Cronenberg sajátos Hollywood-körútjáról itt írtunk korábban, és a trailer is ugyanitt nézhető.
Xavier Dolan: Mommy
Kanada harmadszor. A 25 éves Xavier Dolan minden idők egyik legfiatalabb rendezője, aki bejutott a fesztivál versenyprogramjába, de valószínűleg ez nem nagyon hatja meg azok után, hogy már egy rakás díjat bezsebelt más szekciókból (az elsőket még 19 évesen!). Ahogy legutóbbi filmjével, a nézőt most is az emberi lélek legsötétebb bugyraiba taszítja egy egyedülálló nő történetén keresztül, aki egyedül neveli erőszakos gyermekét.
Bertrand Bonello: Saint Laurent
Bonello legutóbb három éve, a Bordélyházzal már bebizonyította, hogy nagyon stílusos rendező. Erre most újra lehetőséget kap ezzel az életrajzi filmmel, amely a neves francia divattervező Yves Saint Laurent pályáját mutatja be, igazi francia sztárparádé keretei között, hiszen a film gárdáját olyan nevek erősítik, mint Gaspard Ulliel, Louis Garrel és Lea Seydoux.
Michel Hazanavicius: The Search
Az Oscar-díjas rendező (A némafilmes) újra összeállt feleségével (Berenice Bejo), hogy együtt készítsék el a szintén Oscar-díjas The Search némiképp aktualizált feldolgozását. Fred Zinnemann 1948-as filmje a háború utáni Berlinben játszódott, míg az új verzió a harcok dúlta Csecsenföldre helyezte a történetet, amelyben egy karitatív szervezet képviselője segít egy kisfiúnak, hogy megtalálja az édesanyját. Mellékszerepben Annette Bening látható, aki máris maga mögött tudhat némi Oscaros sustorgást. A film hazai forgalmazója, a Vertigo Media jelezte, hogy novemberre tervezi a magyar premiert.
Naomi Kawase: Futatsume no mado (Still the Water)
A verseny másik nő rendezője (Siratóerdő) szintén visszatérő vendég (és díj nélkül még nem távozott!), ő most egy sötétebb hangulatú darabbal érkezett, amelyben egy japán házaspár nyomoz egy rejtélyes haláleset ügyében.
Mike Leigh: Mr. Turner
A már többszörös díjnyertes angol nagymester egy életrajzi filmmel tér vissza Cannes-ba, amely a neves XIX. századi festő, J.M.W. Turner pályáját eleveníti meg Timothy Spall és Lesley Manville főszereplésével.
Abderrahmane Sissako: Timbuktu
Minden évben kell egy politikailag és világnézetileg elkötelezett filmnek szerepelnie, ezt a feladatkört most a mauritániai rendező alkotása tölti be. A Timbuktu egy fiatal pár tragédiáját mutatja be, akiket azért ítéltek halálra, mert nem isten színe előtt kötöttek házasságot, ami a jelek szerint Maliban súlyos vétségnek számít.
Jean-Pierre és Luc Dardenne: Deux jours, une nuit (Two Days, One Night)
Két Arany Pálmával a hátuk mögött nincs semmi, ami megállíthatná Belgium büszkeségeit; de amíg hozzák a szokott színvonalat, erre nincs is szükség. Legújabb alkotásukban Marion Cotillard próbálja meg rávenni munkatársait, hogy mondjanak le jutalékukról, hogy ő megtarthassa az állását. Az ő helyzete igen, de a fivéreké egyáltalán nem kilátástalan, hiszen már a forgatás előtt elkeltek a film jogai szerte a világban. Szerencsére most hazánkban is, ahol a Mozinet mutatja majd be az alkotást októberben. (Magyar cím: Két nap, egy éjszaka)
Damian Szifron: Relatos salvajes (Wild Tales)
Az argentin rendező első Cannes-i randevúját valószínűleg megsegítette a produceri teendőket magára vállaló Pedro Almodóvar személye, és bár a történetről szinte semmi információ nem látott napvilágot, az biztos, hogy a fekete humorral operáló thriller szkeccsfilmet valahol azon a vonalon kell elhelyezni, ahol a nagy mentor is képviselteti magát. E mellé már csak hab a tortán, hogy a főszerepet Ricardo Darín (Szemekbe zárt titkok) játssza majd
Nuri Bilge Ceylan: Kis uykusu (Winter Sleep)
Mindig nyoszolyólány, sohasem menyasszony - Nuri Bilge Ceylan ismeri ezt az érzést, hiszen a zsűri nagydíját már kétszer is megkaparintotta, az Arany Pálmát még nem foghatta a kezében. Talán majd most, hiszen azt beszélik, a Winter Sleep az előző, Once upon a Time in Anatolia nyomdokaiban jár.
VERSENYEN KÍVÜL
Kisebb meglepetésre, Zhang Yimou új filmjét csak versenyen kívül mutatják be, pedig a többség nem tippelt volna ellene. A Coming Home egy kínai férfi története, akit házasságra kényszerítenek, de ő Amerikába szökik; hazatérése után azonban munkatáborba kerül. Ennél már kevésbé meglepőbb, hogy az Így neveld a sárkányodat 2 is tét nélkül mutatkozhat be a nagyközönségnek, annál nagyobb, hogy a nagyszerű Animal Kingdom után David Mitchod The Roverje még az Un Certain Regard szekcióba sem került be.
Bekerült viszont Ryan Gosling rendezői debütálása, a korábban How to Catch a Monster címen futó Lost River, amely Gosling saját meséje nyomán készült. A történet szerint egy tinédzser fiú követi édesanyját egy titokzatos föld alatti világba. Ez érthető is, ha a főszerepet az az Eva Mendes és Christina Hendricks játssza, akiket mi is sok helyre követnénk. Ugyanebben a szekcióban lesz megtekinthető Wim Wenders legutóbbi dokumentumfilmje a neves fotósról, Sebastiao Salgadóról (Salt of the Earth) és itt mutatkozik be Mathieu Amalric The Blue Room című krimije is, ami egy Georges Simenon-adaptáció.
Végül, de nem utolsó sorban egy személyes kedvenc, a nagyszerű Szergej Loznyica (Ködben), aki fikció helyett most a valóságot mutatja meg Maidan című dokumentumfilmjében a közelmúltban lezajlott ukrajnai tüntetésekről.
A fesztivál magyar vonatkozása idén csak olyan "rövid", de annál nagyobb öröm, hogy a tavaly költőként is önálló kötettel jelentkező Szőcs Petra A kivégzés című rövidfilmje versenyben van az Arany Pálmáért. A film főszereplője Orsi és Örsi, az örökbefogadott testvérpár újra meg újra eljátssza a Ceauşescu házaspár kivégzését, miközben nevelőszüleik házassága romokban hever. Egyedül nagyapjukkal tudtak emberi viszonyt kialakítani, ő viszont egész nap a szobájában ül, és nem akar velük ceauşescust játszani.
A Cinefondation keretein belül pedig Kárpáti György Mór mutatkozhat be Provincia című diplomafilmjével.