A tengerentúlon alapvető vagy viszonylagos érdektelenségbe fulladó filmek legújabb tízesében animációs eszközökből fogy ki a tinta, idei nagyravágyók feneklenek meg és a történelmi csatározások ugyanúgy emésztik a pénzt és a stúdiót, mint a tudományos-fantasztikus ábrándok. Brendan Fraser megint kínlódik, Stallone sem először sért pénzügyi törvényt, de Ridley Scott és John Woo is rendetlenkedik.
Az igazságosság és összehasonlíthatóság jegyében a dolgokat leegyszerűsítettem. Meglehet, hogy manapság a nemzetközi bevételek teljesen átformálják azt a képet, amit Észak-Amerikában mutat egy film bevétele a költségvetés fényében, de az ezredforduló előtt alig-alig lehetett számolni a külföldi bevételekkel, így hát ettől én most is eltekintek. Továbbá, nyilván ma bukni 50 milliót és 50 évvel ezelőtt bukni 50 milliót szintén más-más súllyal bírt, ennek szemléltetésére a költségvetés összegéből kivont amerikai bevétel után fennmaradó összeget a 2016-os jegyárszínvonalhoz igazítottam. Az így kapott, pirossal jelölt számok jelentik a rangsor alapját, és persze erősen tájékoztató jelleggel bírnak.
korábban:
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 100-91.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 90-81.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 80-71.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 70-61.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 60-51.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 50-41.
#40 Talpig majom (Monkeybone, 2001)
költségvetés: 75 millió dollár
USA bevétel: 5,4 millió dollár
bukta ma: 106,5 millió dollár
Brendan Fraser vesztét sok minden akarta már a színész karrierje során, de a megelevenedett pajzán rajzmajom talán mindegyiken túltesz. Már a maga idejében is érthetetlen volt, hogy adhatott ki a Fox egy ilyen érezhetően nagyon csekély rétegre számot tartó műre 75 millió dollárt, pláne a Huncut világ és a James és az óriásbarack sikertelensége után, nemhogy mai visszafogottsággal és bölcsességgel szemlélve. Henry Selick rendező karrierjének csúfondáros pontja vált e képregény-adaptációból, ám szerencsére a hosszabb szünet után bemutatott, 2009-es Coraline és a titkos ajtó helyretette a dolgokat.
#39 Titan - Időszámításunk után (Titan A.E., 2000)
költségvetés: 90 millió dollár
USA bevétel: 22,8 millió dollár
bukta ma: 108 millió dollár
Don Bluth és Gary Goldman kettőse számtalan izgalmas rajzfilmet szolgált fel a Disney-mesék alternatívájaként, ám kevés talált be igazán a gyerekeknél, alighanem éppen a nem szokványosság miatt. A Titan - Időszámításunk után elkészülte tulajdonképpen meglepő: a Fox úgy ölt bele csaknem 100 millió dollárt, hogy nem lebegett jó példa szemei előtt, s mire mozikba került 2000 nyarán, addigra is csak a Szuper haver buktája intett óva: animációs sci-fivel képtelenség kasszát robbantani, mert a kislányok nem alkalmazkodnak hozzájuk oly könnyen, mint a fiúk a tündérmesékhez. Ezt később a Disney is megtapasztalhatta több ízben is, a Fox pedig 100 milliót veszített és animációs részleget zárt az egyébként ambiciózus projekt után, ami ha kritikailag nem siklott volna félre, talán ma kultikus darab lenne.
#38 Egyiptom istenei (Gods of Egypt, 2016)
költségvetés: 140 millió dollár
USA bevétel: 31,2 millió dollár
bukta ma: 108,8 millió dollár
A Lionsgate viszonylag könnyen összegereblyézik nagyobb tételeket, ha sztárszínészeket és trükkarzenált lobogtat meg a potenciális befektetők és leendő forgalmazók előtt széles e világon. Az Egyiptom isteneivel mondhatni járatlan területet aknázott ki Hollywood oldalsávja, de nem véletlenül nem szólt még az ó istenségekről álomgyári produkció: a mitológia visszafogott ismerete önmagában gátat szabott az amerikai boldogulásnak, ehhez jött még a silány visszhang, s így lett ebből a méltán szapult kuplerájból 2016 egyik legnagyobb blamája - s még nemzetközileg sem szaladt meg vele a szekér. A forgalmazó csak a 140 milliós büdzsé 10%-át kockáztatta ügyes előértékesítési és adóvisszaigénylési módszerei révén, viszont sűrű elnézéskérésekbe volt kénytelen fogni - Alex Proyas rendezővel egyetemben - az etnikailag kifogásolható szereposztásért. Égő.
#37 Az asztronauta (The Astronaut's Wife, 1999)
költségvetés: 75 millió dollár
USA bevétel: 10,7 millió dollár
bukta ma: 109,7 millió dollár
Sci-fi thriller Johnny Depp és Charlize Theron főszereplésével, amikor még nem voltak húzónevek (noha Depp átlagos fizetése 5 millió dollár körül mozgott már). Az asztronauta a címszereplő figura természete ellenére földi környezetben és nagyobb húzások nélkül pereg, így hát 75 milliót eltapsolni rá művészet lenne manapság is, amikor az 1999-es árfolyam már jóval 100 millió felett leledzene. A New Line Cinema terjesztése szeptemberi pénzvesztő lett, semmivel nem tudott kiemelkedni az átlagból, s hozzánk - a Flamex akkori szokásához híven - egy év késéssel futott be. A rendező (Rand Ravich) más megbízást nem kapott ezután, elvonult a tévés terepre, a két főszereplő viszont szépen lábjegyzetbe tudta tenni ezt a félresiklást.
#36 Dredd bíró (Judge Dredd, 1995)
költségvetés: 90 millió dollár
USA bevétel: 34,7 millió dollár
bukta ma: 110,1 millió dollár
Eme sokat markoló képregény-adaptáció vagy túl későn, vagy túl korán érkezett a mozikba. 1995-ben még csak Batman játékszere volt a filmvászon a négyzetekbe rajzolt hősök körében, Stallone pedig éppen e sokat kritizált szerepével indult el a lejtőn. A zsúfolt nyári szezon talán legkellemetlenebb filmes vállalkozása után Andy Vajna producer is inkább Budapestre vonult elkészíteni az Evitát és A miniszter félrelépet; későbbi nagyszabású akciófilmjei már mind a Dredd bíró sorsára jutottak. A Disney után 2012-ben a Lionsgate tett próbát a törvény jövőbeli emberével, jóval kevesebb pénzből, hűebben a forrásanyaghoz, ám anyagi oldalról ugyancsak sikertelenül.
#35 A fegyverek szava (Windtalkers, 2002)
költségvetés: 115 millió dollár
USA bevétel: 40,9 millió dollár
bukta ma: 110,4 millió dollár
A második világháborús akció-dráma Scooby Doo és Jason Bourne ellen indult csatába 2002 nyarán, s bizony akkor még komolyan nyertesnek várták John Woo filmjét, már csak emberes költségvetése miatt is. A nyomozókutya és az amnéziás kém azonban inkább beszélt a nézők nyelvén. És ez az esztendő ilyen volt az MGM-nek: ehhez a csaknem másfél évtizeddel később 110 milliót érő veszteséghez tessék még hozzáadni a Rollerball - Könyörtelen játék és a Hart háborúja 75-75 milliót érő deficitjét, s már világos is, miért szorítkozott ezt követően a hányatott sorsú cég olyan produkciókra, mint az ÖcsiKém, a Nagydumás kiscsajok vagy a Birkanyírás 2. Woo még egy kísérletet tett Hollywoodban, s A felejtés bére hellyel-közzel helyt is állt. Nicolas Cage ezalatt levonta a tanulságot abból, hogy a Corelli kapitány mandolinja után második háborús mozija sem kellett a nézőknek, így szerepet vállalt az Oscar-jelölését hozó Adaptációban, majd megrendezte saját filmjét, a Sonnyt. Ma már nem dönt ennyire ésszerűen.
#34 Elvitte a víz (Flushed Away, 2006)
költségvetés: 149 millió dollár
USA bevétel: 64,7 millió dollár
bukta ma: 111,5 millió dollár
Mivel a vizet gyurmaanimációval megjeleníteni a lehetetlennel vetekedett volna, az Aardman Animations az Elvitte a vízhez először alkalmazta a teljes CGI-eljárást. Az eredmény megőrizte a védjegyüknek számító stop-motion technológia jegyeit, azonban az összetettség és a gyakori változtatások az egekbe repítették a költségeket. Veszett ügyként indult hát az amerikai mozikban a vécén lehúzott házipatkány története, s a kanyonméretű különbségek a két pénzügyi oldalon a DreamWorks és az Aardman szakításával járt. A cég 2011-ben tért vissza a Karácsony Artúrral, immáron a Sony égisze alatt, de nagy változást a bevételekben nem hozott az sem: 100 milliót költöttek rá és 46,5 milliót gyűjtött az amerikai mozikban.
#33 Mennyei királyság (Kingdom of Heaven, 2005)
költségvetés: 130 millió dollár
USA bevétel: 47,4 millió dollár
bukta ma: 111,6 millió dollár
Ridley Scott a Gladiátor sikere után nem tágított a kardos-szandálos eposzok vidékéről, ám ezúttal több hibát is vétett: főhősnek a kevéssé markáns Orlando Bloomot tette meg, az idő és a hely pedig módfelett érdektelenebbnek bizonyult az amerikai közönség számára az ókori Rómánál. A Fox nyárindító blockbuster-aspiránsából így a rendező legnagyobb, de mint korábban már tapasztalhattuk, nem egyetlen méretes kudarca lett. Mivel a fél évvel későbbi Elizabethtown sem hozta a várt sikert, Bloom a két A Karib-tenger kalózai-folytatás után a Hollywoodtól távoli, szerényebb profilú filmek felé fordult, míg középkorban játszódó filmre azóta sem költenek 50 milliónál többet az álomgyárban, már ha egyáltalán.
#32 Warcraft: A kezdetek (Warcraft, 2016)
költségvetés: 160 millió dollár
USA bevétel: 47,2 millió dollár
bukta ma: 112,8 millió dollár
Vízválasztó is lehetett volna belőle, végül csak egy újabb példa a Warcraft: A kezdetek arra, hogy vannak filmek, amik Amerikában füstölögve perecelnek, míg a világ más tájain dollárszázmilliókat képesek felhalmozni. A Legendary Pictures-ön keresztül a gyártásból is részt vállaló Kínában például különösen, de másutt is jól tud még menni manapság a látványorientált, 3D-s fantasy, ami a tengerentúli nézőtársainknak már kevés ahhoz, hogy jegyet váltsanak. A számítógépes játék nyomán készült film a globális üzelmeknek köszönhetően nem vált totális kudarccá; bennfentes információk szólnak 15 és 40 millió dollárról is a veszteségeket illetően, és a Universal amúgy is csak 160 milliós büdzsé negyedéért felelt. Mindez ugyanakkor nem változtat azon, hogy rongyos 47 millió dollárt tudott csak összekaparni egy nagyszabású, régóta várt fantasztikus film - nyitóhétvégi összegnek kielégítő lett volna. Ezek a volnák...
#31 Lolita (1997)
költségvetés: 62 millió dollár
USA bevétel: 1,1 millió dollár
bukta ma: 115 millió dollár
Adrian Lyne talán rátermett rendező volt egy olyan regény adaptálására, amit Stanley Kubrick egyszer már filmre vitt (még ha a kritikai elismerés az utókorra is maradt tulajdonképpen). Az újabb változatot könyvhűbbnek tartották és nem is húzták le túlzottan, ám megveszekedett költségvetése kizárólag művészi érvényesülést hagyhatott neki. A végül vállalkozó The Samuel Goldwyn Company nem is erőlködött: egyetlen moziban mutatták be 1998 nyarán - a díjszezonos kvalifikáció jegyében -, már azután, hogy a Showtime csatorna leadta.
folytatása következik