Ha megnézed az éves bevételi listákat, csak elvétve találsz rajtuk R-besorolást kapott filmeket, és ezek vagy alvó sikerek (melyek befutására kevesen bekkeltek) vagy pedig olyan filmmutánsok, melyekkel a stúdiórendszer nem igazán tud mit kezdeni, ezért követendő példaként sem állítja maga elé. Mi a trend manapság? Családbarát szuperhősfilmek: még az olyan "sötétebb, keményebb" darabok is, mint Nolan Batmanjei is ügyelnek arra, hogy az erőszak vérmentes legyen, a 3D (főleg nemzetközi) előretörésével együtt pedig majd minden hónapra jut egy animációs film, melyre a család kénytelen kipengetni az emelt jegyárat, mert a pulya úgy akarja látni. És a stúdiók szemében a kulcsszó amúgy is a család, mert az minimum három, jó esetben négy eladott jegyet jelent nézőként, ráadásul egy gyereknek sokkal többször el lehet adni ugyanazt a filmet, mint egy felnőttnek.
De emiatt nem a gyerkőcöket kell hibáztatni, és nem is a családokat, hisz az ő igényeik kb. egyidősek a filmmel: a felnőtteknek szóló filmek a 70-es években kezdtek háttérbe szorulni, mikor a Star Wars megjelenésének köszönhetően a felnőtt nézők is családbarát mozik irányába kacsingattak, és jó részt azok az emberek csináltak box office-szenzációt Indiana Jones-ból és E.T.-ből, akik korábban a Kínai negyedre és a Keresztapa 2-re váltottak jegyeket. Erről a trendről beszél Danny Boyle az alábbi interjúban a Trensz című film kapcsán, amely egy felnőtteknek szóló, erotikával, erőszakkal és agytekervény-tekergető történésekkel teli thriller.