Éveken át panaszkodtunk, hogy Hollywood mennyire elhanyagolja azt a műfajt, melyben találkozhat a látvány, az izgalom és jó esetben az értelem is. A fázás részben érthető, hisz a zsáner nem csupán költségigényes, de alapvetően kockázatos is, úgyhogy ha van valami, aminek jól jött a 3D-forradalom, az pont a sci-fi műfaja, amely az eddigieknél jobban rá tudott gyúrni a látványvilágra - gondoljatok csak az Avatar őrjítő sikerére vagy az amúgy nehezen feltörhető Prometheus anyagi megtérülésére -, s ha már szóba jött a Prometheus: az olyan filmek kritikai és anyagi sikere, mint a Sorsügynökség, a Forráskód vagy a Looper, bizonyítja, hogy a nézők egész nagy hányada nem csak látványt, de tartalmat is akar a pénzéért. Meg aztán ha úgy vesszük, a szuperhősfilmek is rendesen meglovagolják a műfajt. Summa summarum, a sci-fi menetel, és idén több kisebb, de inkább nagyobb zsánerterméket kapunk, mint valaha.

Az alábbiakban röviden bemutatom a legérdekesebbnek tűnőket, és talán spoiler, talán nem, de a cikk végére egy nagy slusszpoént is tartogatok (most meg hová görgetsz?!).

Földünk kemény időszak elé néz: A Z világháború (World War Z, hazai bemutató: június 27.) szerint turbózombik árasztják el a golyóbist, de még szerencse, hogy Brad Pittnek van egy terve. Tom Cruise-nak ellenben inkább emlékei vannak a Feledés (Oblivion, hazai bemutató: április 11.) című darabban, amely szerint egy földönkívüli inváziónak köszönhetően 2073-ra az egész világ az enyészeté lesz (és felvetődik a kérdés, hogy miféle területrendező háborúnak kell ahhoz lezajlania, hogy az Empire State Building oldalából vízesés nőjön ki), de egy futurisztikus gondnoknak (Cruise) valami bűzlik. M. Night Shyamalan egy kicsivel nagyobbat ugrik az időben: A Föld után (After Earth, hazai bemutató: június 6.) szerint egy évezred alatt a magára hagyott Földön evolúciós változás megy végbe (ezek is megbuknának biológiából), úgyhogy mikor Will Smith és fia hajótörést szenved, nem éppen vasárnapi piknik vár rájuk. Neill Blomkamp (District 9) új sci-fije, az Elysium (amerikai bemutató: augusztus 9.) szintén nem túl fényes jövőt ígér: a gazdagok egy hipermodern űrbázison élik gondtalan mindennapjaikat, míg a szegények a túlnépesedett és totálisan kimerített Földön folytatnak élethalál harcot a túlélésért: Matt Damon szerint ez nem mehet tovább. 

Bong Joon-ho még ennél is merészebb és vadabb jövőképet kínál: a Snowpiercerben újabb jégkorszak jött el, amely gyakorlatilag minden életet megfagyasztott, a túlélők egy szupervonat fedélzetén száguldanak a remélt felmelegedés irányába. A vámpírokra ráunt Stephenie Meyer új regényében a kulturális örökség másik méltóságteljes fejezetét gyalulta le a tinik nyelvére: A burok (The Host, magyar bemutató: március 28.) szerint a földönkívüliek a világon majd minden embert testét megszállták, többek között Saoirse Ronanét is, aki ahelyett, hogy lebuktatná a még érintetlen földlakókat, szövetségre lép velük. Szerelem, szenvedély, facepalm. A Hellboy első részében Guillermo del Toro még nem szabadíthatta ránk gigantikus entitásait, ám eme mulasztását a Tűzgyűrűben (Pacific Rim, magyar bemutató: július 11.) végre pótolhatja, de mi sem leszünk restek, óriásrobotokat építünk, és azzal vágunk vissza, mert hát a föld-levegő rakéták annyira uncsik.

A sci-fi még a vígjátékok közé is belopakodik: Richard Curtis időutazós romcomot rendez (About Time, angol bemutató: szeptember 6.), az Edgar Wright/Simon Pegg/Nick Frost-trió harmadik közös filmjében, a The World's Endben (angol bemutató: augusztus 14.) egy kocsmatúra világvégébe torkollik, és valami hasonló történik Seth Rogen és Evan Goldberg következő vígjátékában, amely Itt a vége (This is the End, magyar bemutató: augusztus 22.) címre hallgat, és egy csomó, saját magát játszó sztár(ocska) egy buli végén az apokalipszissel szembesül.

Négy évvel ezelőtt a Star Trekkel J.J. Abrams új életet lehelt a sci-fi történelem egyik legfontosabb, egyben majd tíz éve tetszhalott univerzumába: a mélyebb és veszélyesebb vizekre evező folytatás, a Sötétségben - Star Trek (Star Trek Into Darkness, hazai bemutató: június 13.) a csillagflotta egy belső ellenféllel szembesül, aki nem rest egész világokat veszélybe sodorni. Ennél valamivel kisebb lesz a tét a Gravity (amerikai bemutató: október 4.) című darabban, melyben Sandra Bullock próbál visszatérni a Földre egy balesetet szenvedett űrhajó fedélzetén. A filmet rendező Alfonso Cuarón (Az ember gyereke) soha nem látott filmélményt ígér. Hosszas vajúdás után, szeptember 6-án Riddick is visszatérhet a mozikba, és remélhetőleg inkább az első kalandját idézi meg, nem a félúton széthulló másodikat.

Ősszel Az éhezők viadala: Futótűzzel (The Hunger Games: Catching Fire, magyar bemutató: november 21.) folytatódik a futurisztikus gladiátorharc, míg a Végjátékkal (Ender's Game, amerikai bemutató: november 1.) pedig  remélhetőleg egy új franchise veszi kezdetét, melyben szupertehetséges gyerekek szembesülnek az idegeninvázióval. A Last Days on Mars (angol bemutató: szeptember 19.) című sci-fi/thrillerben néhány marsutazó egy testrabló mikroorganizmussal szembesül, míg a Dark Skies (amerikai bemutató: február 22.) című darabban földönkívüliek bántalmaznak gyerekeket, miközben a közösség azt hiszi, hogy csak a szüleik verik őket. Vagy tényleg?

Mint láthatjátok, lesz miből válogatnunk, mi pedig, itt az AE-n azzal ünnepeljük meg a Sci-Fi Évét, hogy hosszas listázást, egyeztetést és elsősorban filmfogyasztást követően összegyűjtöttük minden idők 50 legjobb sci-fijét, melyet tízes adagokban tervezünk felfedi: az első etappal már a jövő héten jelentkezünk! Addig is áruljátok el: ti melyik 2013-as sci-fit várjátok legjobban?

(A cikkben feltüntetett bemutatódátumok változhatnak!)

Kapcsolódó anyagok:

Minden idők legjobb sci-fijei #50-41
Minden idők legjobb sci-fijei #40-31
Minden idők legjobb sci-fijei #30-21
Minden idők legjobb sci-fijei #20-11
Minden idők legjobb sci-fijei #10-1