A Dínó tesó nemzetközi előzetesében a jószágok végre beszélnek! Miért érdekes ez ennyire? Mert a hányattatott sorsú rajzfilm kálváriájának legutóbbi stációja éppen a szereplők megszólaltatásában hozott a stúdiónál korábban nem tapasztalt fordulatot. Nyár elején a Pixar hivatalos közleményéből derült ki, hogy az eredeti szereposztással rögzített hanganyagot kukába vágták, és majdnem mindenkit lecseréltek a stábban: Neil Patrick Harris, Bill Hader, John Lithgow, Judy Greer és Lucas Neff mintha a projekt közelében sem jártak volna. Egyedül Frances McDormand (Mama, a főhős dinó, Arlo anyukája) maradt a régi. A szöveget, ezáltal a történetet – vagy fordítva – átírták; lényeg, hogy az új dialógusok munkálataihoz szinte teljesen új művészeket szerződtettek, mégpedig Raymond Ochoa (Arlo, az apatoszaurusz), Jack Bright (Spot, Arlo "háziembere"), Jeffrey Wright (Papa, Arlo apukája), Steve Zahn (Thunderclap, pterodaktilusz), A.J. Buckley (Nash, egy T. rex), Anna Paquin (Ramsey, egy másik T. rex), Sam Elliott (Butch, harmadik T. rex), és Marcus Scribner (Buck, Arlo fivére) személyében.

Előfordult már, hogy az elejéről kezdtek egy szinkronmunkát a Pixarnál, ám nem ilyen mértékben. A Merida, a bátor esetében csupán egy karakter orgánumával nem voltak elégedettek - igaz, az a címszereplő volt. Ciki, vagy sem a húzónévként felfogadott sztár számára, de Reese Witherspoon teljesítménye nagyon nem találkozott a producerek elképzeléseivel, ezért végül Kelly MacDonaldet foglalkoztatták helyette. A színészek 99%-os leváltása azonban bárhol példátlan lenne az álomgyárban. Olyan, mintha a készítők elégetnék a befektetők néhány talicska (konténer?) zöldhasúját. Nem mintha az egyre mostohább események nem tették volna egyértelművé az elszállt négy esztendőben, hogy a Dínó tesóból igazi pénznyelő lehet önmagában az idő múlása miatt, hiszen 2011 augusztusában még 2013 év végi premiert terveztek.

Bár a Fel! társrendezője, Bob Peterson szállította a Földet elkerülő meteor alapötletét, miután 2013-ban meg sem jelent a D23 rendezvényén, nem volt többé kérdés, hogy az elmozdításáról szóló pletykák igazak. A befejezéssel megrekedt direktor önálló debütálása elmaradt, őt és John Walker producert jóformán pontosan két év elteltével, augusztusban menesztették a gárda éléről, és idén novemberre halasztották az akkor alig 9 hónappal később, 2014 májusában esedékes bemutatót. A kommunikált okok a szokásos kreatív nézeteltérések, illetve a lassú döntéshozatal voltak. Nem mindenki alkalmas első számú irányítónak egy csapat élére, attól még más területen lehet megbecsült szakember: Peterson azóta is a céget erősíti, dolgozott az Agymanókon, írogatott a Némó-folytatás Szenilla nyomában szkriptjébe, házon belül mindenki a megbecsülés és tisztelet szavaival szól a hozzáértéséről.

Ironikus, hogy míg vele ellentétben a fent felsorolt, első körben megfizetett "hangosítók" mind képviselték a Good Dinosaurt azon a bizonyos expón, elröppent a következő két év, mire nemrég őket is kitessékelték "az őslények országából". John Lithgow-t mondhatni sokkolta a hír, mivel tavaly augusztusban – igen, már megint, biztos a nyolcadik a varázslatos Disney-hónap – elárulta, "Frannie" McDormand és az ő helye nincs veszélyben, és hamarosan elkezdik vele újravenni a részeit, így elragadtatottan nyilatkozott a forgatókönyv fantasztikus módosításairól. Vajon még mindig ugyanezt gondolja?

Peterson felállításával a produkció társrendezője, Peter Sohn ült a székébe, aki rövid úton nyilvánvalóvá tette, hogy elődje koncepciójának átalakítása a farka hegyétől a madáragyáig oda-vissza szükséges. Lehet vitatkozni, hogy a stúdió aktuális trendje volt túl szűk látókörű a valóban forradalmi látásmódú vízió megvalósításához, avagy egyszerűen az utolsó utáni pillanatban a józan ész győzött a határtalan agymenés felett, mindenesetre a központi dinócsalád amish gazdálkodók mintájára való ábrázolása nem csekély WTF-faktort hordozott volna magában. Ed Catmull Pixar-elnök szerint az alkotók hajlamosak úgy elmerülni alkotásuk aprólékos részleteiben, hogy végül nem látják a fától az erdőt, ilyenkor pedig a legjobb megoldás egy az övéktől különböző perspektíva alkalmazása. Sohn keze alatt a szaurusztini és a vadkölyök barátsága klasszikus buddy movie-vá nőtt. Ahogy mondta, úgy érezte, segítenie kellett a filmben megbúvó sztorinak, hogy felnőjön és megkomolyodjon, mint egy erre megérett gyermek.