Újabb félszázas listával jelentkezünk a sci-fi évében. Ezúttal azonban nehezen lehet majd vitába szállni a helyezettekkel: szigorúan tényszerű számadatokon nyugvó rangsor veszi most kezdetét, hiszen a legnézettebb tudományos-fantasztikus filmekről lesz szó, méghozzá Magyarország vonatkozásában. Az izgalmakat fokozandó a lista több mint három évtizedet fog át, ezt egy bizonyos 1977-es film kettős sikere is indokolja: a tengerentúlon megszaporodtak nyomában a B-film keretéből kilépő sci-fik, amikből aztán előszeretettel vásároltak idehaza az 1980-as évtizedben. Kezdő évünk tehát 1979: ekkor érte el a magyar mozikat a Csillagok háborúja.

Íme a legnézettebb sci-fik Magyarországon, az ötvenediktől a negyvenegyedik helyezettig.

50. Időzsaru [Timecop] (1994)
nézőszám: 433.211
mozistart: 1994. december 22.
forgalmazó: UIP-Duna Film

Legutóbb azt tanították nekünk az időutazásról, hogy jobb, ha bele se gondolunk, mert rántotta lesz az agyunkból. Jean-Claude Van Damme sem időzik túl sokat az elméleti vetülettel, már csak azért sem, mert a kontinuumban való grasszálás meglehetősen sok bűnelkövetésre ad alkalmat, az pedig munkát egy hozzá hasonló kopónak. Ma az időutazás még ugyanúgy nincs feltalálva, mint 1994-ben, ellenben a belga spárgakirály karrierje néhány fellángolástól eltekintve immáron a múlté – egykoron viszont a magyarok legnagyobb kedvencei közé tartozott; az Időzsaru a magyarországi jegyeladásokat és a globális bevételt tekintve is a legnépszerűbb filmje.

érdekesség | 1994 az akcióhősök éve volt a hazai mozikban: Schwarzenegger a True Lies - Két tűz közöttel, Stallone A pusztítóval, Willis az Árral szembennel, Seagal pedig a Lángoló jéggel képviselte magát a legnézettebbek között, de közülük csak az osztrák nyomta le Van Damme-ot.

49. Eredet [Inception] (2010)
nézőszám: 445.939
mozistart: 2010. július 22.
forgalmazó: InterCom

Az álmokkal való babrálás a tudomány nevében nem volt új keletű dolog 2010-ben, elég csak az Álomküzdők című horrorisztikus sci-fire gondolni a nyolcvanas évekből, ám Christopher Nolan teljesen új rétegeket tárt fel, mármint a nagyvonalú szórakoztatás terén. Ennek köszönhetően világosodott meg a mozilátogató emberfia, hogy ő bizony autóúton végighasító páncélozott járművekről, szőnyegként göngyölödő városnegyedekről és Leonardo DiCaprio életen túl is zűrös házaséletéről szeretne képeket az elméjébe zárni. Mégis mi más vezethetett majdnem félmillió egyént alig néhány éve egy előzményektől mentes, még csak nem is 3D-s produkció pajzsra emeléséhez? Az éves listán csak Shrek utolsó kalandja előzte meg az Eredetet; ez azt jelenti, hogy Harry Pottert, az alkonytájt rajzó vámpírokat és büfés Laliékat is lenyomta.

érdekesség | A filmen azóta is csak két, 3D-s családi produkció bírt túltenni: a Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész és a Jégkorszak 4: Vándorló kontinens.

48. Negyedik fázis [Phase IV] (1974)
nézőszám: 446.741
mozistart: 1980. szeptember 11.
forgalmazó: Mokép

Ha hangyákról van szó egy tudományos-fantasztikus filmben, jobbára a fantasztikum kap főszerepet, ám Saul Bass rendezőt (aki Oscar-díjas rövidfilmesként és főcím-tervezőként vált ismertté) ugyanúgy foglalkoztatták a megfigyelést végző tudósok. A vizsgálódás –ami az alkotók részéről természetfilmes igényű szuperközelikkel tarkított– tárgya a kozmikus behatással megnövekedett intelligenciaszint, s azzal, hogy az 50-es évek B-horrorjainak egyszerű pusztítói lépnek előre a szellemi evolúciós létrán, a szerepkör egészen messzire vándorolt a kézenfekvő majom-delfin vonulattól. A Paramount Pictures ugyanakkor nem szívesen adott volna a nézők által megszokottól eltérő gúnyát a hártyásszárnyúakra, így a film posztere alighanem az egyik legfélrevezetőbb, amit valaha nyomtattak. A magyar nézők azonban nem reklamáltak volna érte, hiszen a lényeg, hogy 1980-ban amerikai produkciót nézhettek.

érdekesség | Hegedűs Tibor ezt írta a filmről a Filmvilágban a bemutató idején: „Némelyek akár politikai parabolaként is értelmezhetik, ha megpróbálják magukban egységessé formálni ezt a – nézetünk szerint – jószándékú, de ügyetlen építkezésű hibridet.”

47. Terminátor 3: A gépek lázadása [Terminator 3: Rise of the Machines] (2003)
nézőszám: 453.210
mozistart: 2003. augusztus 21.
forgalmazó: InterCom

A gépek öntudatra ébredése biztosan csak idő kérdése, és az is igen valószínű, hogy érvelésük hatékonyságát a nukleáris fegyverekben fogják megtalálni, amit mi szépen előkészítettünk nekik. Ezt a harmadik Terminátor-film nem elsőként vizionálta (érdemes megnézni az 1970-es Colossus - The Forbin Projectet), de 200 millió dollárt érő körítéssel kétség kívül szemléletesebben tette minden társánál. A halálosztói szerep ezúttal egy hölgyre szállt (és Kristanna Loken már pillantásával is sok férfiszívet terminált), de azért Arnold Schwarzenegger maradt a sztár: politikai pályája előtti utolsó főszerepe nálunk sokkal simább siker lett, mint Amerikában.

érdekesség | A film bevétele mai, azaz tíz évvel későbbi jegyárak mellett csupán 273 ezer nézőt fedezne.

46. A delfin napja [The Day of the Dolphin] (1973)
nézőszám: 457.180*
mozistart: 1979. március 8.
forgalmazó: Mokép

A fantasztikum és a tudomány szorosan egymásba fűződik Mike Nichols filmjében, a közös pontot pedig a delfinek még kisiskolások körében is közismert magas intelligenciaszintje képezi. Az állatok (kezdetleges) beszédkészsége nem is oly régen A majmok bolygója: Lázadásban borzolta a nézők és a kritikusok idegeit egyaránt, a beszélő delfinek azonban még kiverték a biztosítékot az újságíróknál annak idején. Az amerikai nézők szintén nem voltak elragadtatva a víziemlős-suttogó George C. Scott-tól, a magyaroknak viszont a hetvenes évek végén még kevés hollywoodi alternatíva jutott, így luxus lett volna fennakadni az elrugaszkodott ötleteken. Mi több, ez jelentette igazán a vonzerőt.

érdekesség | A filmet egy napon mutatták be a Lolka és Bolka a világ körül című lengyel rajzfilmmel, amire valamivel több jegyet értékesítettek az év végéig.

*csak a bemutató napjától az év végéig mért adat

45. Men in Black - Sötét zsaruk II. [Men in Black II] (2002)
nézőszám: 469.875
mozistart: 2002. július 18.
forgalmazó: InterCom

Nem kell a világűrbe utazni, már itt, a Földön is akad olyan fenyegetés, amivel a sötétruhások sem bírnak: a film eredetileg tervezett befejezését, melyben a World Trade Center megnyílik és ufók hada árad ki belőle, a közel-keletről érkező terror csúnyán felülírta. Meglehet, ezzel a tetőponttal nem lett volna ilyen siralmas az 1997-es kasszasiker folytatása, de az igazság az, hogy az öt évet stabilan kibíró, kedves emlékek hálójában a honi nézők az ezredjére is feltámadó, csápos Lara Flynn Boyle helyett még egy 1:1 méretarányos ecetmuslica gonoszkodására is lelkesen eltapsoltak volna 370 millió forintot.

érdekesség | A film tarolásában olyannyira biztosak voltak a forgalmazók, hogy egy héttel korábban mindössze az El nino - A kisded című, évekig dobozban tartott magyar filmmel mertek előállni (konkrétan a Budapest Film).

44. Holnapután [The Day After Tomorrow] (2004)
nézőszám: 477.305
mozistart: 2004. május 27.
forgalmazó: InterCom

Egy olyan meteorológiai jelenségből, mint globális felmelegedés, vagy bővebben a klímaváltozás, már jó ideje előszeretettel fabrikálnak politikai kérdést, Roland Emmerichtől azonban aligha várható el, hogy állást foglaljon, ha ahelyett pusztíthat is egy kicsit. 2004 májusában a Holnapután világszintű marketingkampányt (emlékszünk még az elfagyott parlamentes poszterre?) követően kezdte riogatni a mozilátogatókat azzal, hogy a forró nyárban eljegesítette a fél világot – főleg azon részeit, ahol híres épületek állnak. A magyar közönség sem maradt hűvös, serényen pengették ki átlagosan 826 forintjukat a közelítő télre, s elnézve az idei időjárási viszonyokat, talán csak egy-két évtizeddel tekintettek a jövőbe.

érdekesség | A premier hetében a Mammut Mozi napi 22 vetítést tartott a filmből, az elsőt délelőtt 10-kor, az utolsót éjjel 11-kor.

43. Rövidzárlat [Short Circuit] (1986)
nézőszám: 478.475
mozistart: 1988. július 14.
forgalmazó: Mokép

A hadsereg jellemzően a tudomány gátló-torzító mumusa a filmekben, ritkán képes osztozni a feltalálók szamaritánus elképzeléseiben, ha fegyverkezni is lehet (Szilárd Leó biztosan mesélne erről, ha élne). Ebben a kicsit E.T.-nyomvonalon haladó vígjátékban már a történet kezdetén készen funkcionálnak a robotalkatú pusztítók, melyek közül az egyikből –frankensteini módon– egy kiadós elektromos beöntés élő lényt varázsol. Az 5-ös számú robot kalandjai során falja a könyveket, jól mulat a The Three Stooges-on és áramköreibe zár néhány embert, mint ahogy az amerikai és hazai közönség is megszerette őt; igaz, a tengerentúlon már épp a második részt nézték, mikor hozzánk befutott az első.

érdekesség | A nő főszerepet játszó Ally Sheedy filmjei közül csupán kettő jutott el a hazai mozikba; a másik a Háborús játékok, ami szintén sci-fi.

42. Men in Black - Sötét zsaruk [Men in Black] (1997)
nézőszám: 485.293
mozistart: 1997. szeptember 4.
forgalmazó: InterCom

Van egy olyan vakmerő összeesküvés-elmélet, miszerint a Men in Blackhez hasonló filmeket az amerikai kormány rendeli meg, abból a célból, hogy merő fikciónak véljék az emberek azt, amit a vásznon látnak. Végül is, tekinthetjük egyes földlakó társainkat is galaktikus söpredéknek, nem kell ahhoz más bolygóról ideérkezni, hogy védelmezni kelljen tőlük az emberiséget... A Sötét zsaruk első részét semmi nem védhette meg a fanfáros sikertől a megszaporodott multiplex mozik által fellendített 1997-es esztendőben, amely maga is titulálható a sci-fi egy korábbi évének.

érdekesség | A bemutató napjától kezdve az év végéig országszerte tartott 4342 előadás mindegyikén átlagosan 109 néző foglalt helyet. A tavaly futott harmadik részből több mint 8670 vetítést bonyolítottak le, az átlagos nézőszám pedig 22 volt.

41. Godzilla (1998)
nézőszám: 492.491
mozistart: 1998. augusztus 27.
forgalmazó: InterCom

Az atomkísérletek mostanság is napirenden vannak a világsajtóban, mégpedig a Godzilla szülőhelyétől, Francia Polinéziától 10 ezer kilométerre észak-nyugatra található államszerűség buzgalma miatt. Valós reményeik ezzel a fegyverkezéssel kapcsolatban nem lehetnek, de ha Észak-Korea faunája magában foglal egy-két gyíkot, nem kizárt, hogy a sugárzás okozta mutációt követően a vezető Manhattanre, vagy inkább Washingtonra uszítja őket. Roland Emmerich viszont nem politizált már ekkor sem, de ezt-azt nagy kedvvel tett a földdel egyenlővé, még ha közben egy jó nevű óriáshüllővel is foglalkoznia kellett. A Godzilla híres-hírhedt, külön reklámcélra leforgatott anyagot tartalmazó előzetese, amely jelképesen beszól a Jurassic Parknak és a lábméreteknek, megtette hatását: ha odaát csalódást is okozott, Magyarországon 1998 harmadik legnépszerűbbje lett a film.

érdekesség | A Duna Plaza akkoriban Hollywood Multiplex néven futó mozija a premiert megelőző éjszakára laza hat előadást hirdetett meg a filmből, az elsőt 21.30-ra, az utolsót 01.30-ra.

folytatása következik