A plakát és a trailer között fél úton két új kép bukkant fel A tél katonájából (ezt a címet azért még szokni kell), melyben Steve Rogers (Chris Evans) Nick Furyval (Samuel L. Jackson), Natasha Romanoff (Scarlett Johannson) és új szövetségesként Sam Wilsonnal, azaz a Sólyommal (Anthony Mackie) az oldalán nemzetközi fejvadászokkal, a rejtélyes Téli Katonával (Sebastian Stan) és nem utolsósorban a mdoern kor kihívásaival veszi fel a harcot. Ahogy az alanti két kép egyikét elnézem: sikerrel.

Lehet, hogy rajongói?

Oké, minden elfogultságomat félretéve nem is tudom, mikor röhögtem annyit utoljára, mint az alábbi két és fél percen. Ha nem ez lesz az év legviccesebb filmje, akkor megverekszem veled. Komolyan.

Ha a Disney nem rágott volna be ránk, akkor holnaputántól jövő hét csütörtöktől Thorral gyakorolhatnák a kalapácsvetést, így viszont még bő két hetet három kell várnunk, ellenben a filmhez csatolt Amerika Kapitány 2. trailert már csütörtökön megnézhetjük, ez pediglen a film első plakátja.

Amióta az eszemet tudom, az egészségügy szapulni való dolog volt. Időpontot kell kérni a két órás várakozásért, és mandulaműtét után ugyan mandula nélkül, de gombával lehet távozni (esetleg karóra nélkül), miközben a szakmabeliek túlóráktól nyúzottan veszik át az éhbért. Nem tudom, hogy a helyzet mindig ugyanilyen rossz volt-e, vagy csak a nagy magyar egészségbiznisz nőtt fel a hírnevéhez, de amikor például a nagymamám egész tisztes listát kapott a kórházba vonulásakor rajta azokkal a gyógyszerekkel, melyeket magával kellett vinnie, nos, akkor megéreztem a helyzet tragikomikus mivoltát. Az pedig már tényleg csak itt a keleti blokkban fordulhat elő, hogy ezek után a páciens megkéri a családot, hogy adjanak a doktornak egy húszezrest, de azt valami szép borítékban.

Kevesebb mint egy hét, és megérkezik az Arcade Fire új albuma. Hogy ez a néhány nap könnyebben (vagy éppenséggel nehezebben) teljen, íme egy új szám az LP-ről klippel, szöveggel, nagy-nagy szívvel együtt.

Az a francos visszatérés csak nem akart összejönni. Tíz éves hiátus után Arnold azt hitte, ott folytathatja, ahol legnagyobb és leghosszabb ideig tartó szerepe felvállalása előtt abbahagyta. Nem is értem, hogy gondolta, hisz már akkoriban se nagyon ment neki. Értem én, hogy megirigyelte Sly öregkori reneszánszát, csakhogy az Olasz Csődör jól bejáratott brandjei felmelegítésével talált vissza a reflektorfénybe, és az össznépi A feláldozhatók is jó volt egynek, mert egynek jó volt, ellenben időközben mindkettőjük kénytelen volt rádöbbenni, hogy eredeti(?) ötletekből táplálkozó szólóprojektjeik bizony nem működnek.

Az lehet, hogy a hétvégi filmtermés részben gigantikus péniszekről szólt (egy vígjátékban), de mégis azt mondom, hogy úgy kellene ez a film a hazai mozikba, mint egy falat kenyér, végtére is nem minden filmben láthatjuk azt, hogy egy nagypapának beszorul a pélója egy automatába. És ez tudjátok, miért vicces? Mert a nagyapó körül álló emberek azt hiszik, hogy ez tényleg így is történt.

Nem tudom, vajon merő egybeesés-e, hogy az utóbbi évek két, talán legélvezetesebb angol nyelvű tévésorozata, a Breaking Bad (AMC) és a Sherlock (BBC) is eljutott arra a zavarba ejtően érdekes forráspontra, ahol már egymásba folyik a gondosan megírt alkotói fikció és a rajongók lázas fantáziája által nem kevésbé kreatívan manipulált valóság. (Persze lehet, hogy csak a két tévétársaság PR-osai érdemelnének fizetésemelést az ügyes gerillamarketingért, bár John és Sherlock hivatalosan működtetett blogjaival ellentétben az Európa egyre több utcáján felbukkanó "I believe in Sherlock Holmes" és "I fight John Watson's war" feliratú, változatos kivitelű poszterekről még nem bizonyosodott be, hogy a tévészékházból indult volna a mozgalom.) Az is meglehet, nem kell jobb bizonyíték ennek a két sorozatnak a kiváló voltára, mint hogy milyen erős érzelmi azonosulást képesek kiváltani a rajongóikból. Legalábbis Albuquerque-ben egy édességgyártó most szép pénzeket keres a Walter híres-nevezetes kék metamfetaminkristályait megszemélyesítő cukorka utángyártásával és árusításával, a legutóbbi fejleményről pedig a hajtás után olvashattok. Ugye nem kell mondanom, hogy SPOILERes hír lesz?

A tengerentúlon nem sikerült neki a nyár folyamán, nálunk azonban az élre tört a DreamWorks csigája, így a Turbó nem engedett harmadik győzelmet az egyébként csak nagyon kevéssel lemaradó Gravitációnak. A premierek között még az Időről időre ért el érdemleges, hosszú távú menethez elégséges eredményt. A Machete gyilkolt az első résznél is kevesebben nézték meg, a Paranoiát alig többen, mint a premier előtti vetítések alkalmával, az Itt a végét pedig olyan kevesen, hogy még a top 10-be sem fért be.

Carrie White (Chloe Moretz), a visszahúzódó középiskolás lány először menstruál. Mivel betegesen bigott anyja (Julianne Moore) elfelejtette felvilágosítani arról, hogy ez mit jelent, a rémült lány osztálytársnőitől kér segítséget, akik csúnyán kigúnyolják. Az incidenst követően néhány lányt rendesen megfeddnek, akik emiatt Carrie-t teszik felelőssé, és bosszút esküsznek ellene. Azt viszont senki sem tudja, hogy a lány telekinetikus képességekkel rendelkezik, és nem is fél használni őket.

A feláldozhatók két részének sikerét eddig nem tudta meglovagolni a Stallone/Schwarzenegger páros, előbbi esélyt sem kapott rá a csak DVD-n befutó Fejlövéssel, utóbbi Erőnek erejéveljét pedig gyorsan kipaterolták a mozikból év elején. A Szupercella most új lehetőséggel szolgál az egykoron hihetetlenül népszerű fickóknak, akiket szinkron nélkül már nem is lehet elképzelni...

Harmadik hete vezeti az amerikai listát a Gravitáció, méghozzá a magasan nyitó blockbustereknél megszokott box office-átkoktól teljesen függetlenítve magát. Elsődleges kihívója, a Carrie mélyen lehetőségei alatt futott be, miközben a Szupercella című akciófilm tökéletesen azokkal harmóniában – igaz, nem szóltak 10 millió dollár fölé az elvárások. A hét harmadik premierje, a The Fifth Estate című WikiLeaks-dráma teljes érdektelenségbe fulladt, ahogy az várható volt.

Idén tölti be 50. életévét a népszerű időutazó, és ugyan én utoljára akkor követtem a sorozatot, amikor még Tom Baker küzdött épületfaló óriásnövényekkel, és más nyalánkságokkal, ez az évfordulós trailer rendesen felkeltette az érdeklődésem. Meséljetek, honnan érdemes felvenni a fonalat? Mitől számít aktuálisnak a széria (értsd: modernnek a narratíva, elfogadhatónak a trükkök, stb.)?

Pánikra nincs ok, egyelőre csak kiegészítőfelvételek készültek Az acélember nagyreményű folytatásához, de egyrészt David S. Goyer tényleg nem hazudott, mikor azt mondta, hogy előbbre járnak a projektben, mint gondolnánk, másrészt a szokásos second unit csapat helyett maga Zack Snyder vezényelte le azt a kvázi tömegjelenetet, amely egy Los Angeles-i futballpályán (egészen pontosan a Weingart stadionban) játszódott, és egy tényleges amerikai (college) futballmeccs szünetében került rögzítésre. Miközben a félidőben az East Los Angeles College és a Victor Valley College csapatai az öltözőben pihentek, a pályára felvonult a Gotham City University és a Metropolis State University csapata, hogy felvegyenek egy-két tackle-t, egy touchdownt, valamint egy kis csetepatét a játékosok között. Mindehhez a tényleges közönség asszisztált, és ha hihetünk a jelentéseknek, akkor az MSU-nak jobban ment a játék. A csapatok az alábbi mezt viselték (további képekért klikk ide!).

De hogy hírünk (valamivel) több legyen vasárnap reggeli bulvárnál: a felvételen végig Batman Vs. Supermanként hivatkoztak a filmre, szóval egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez lesz a végleges cím.