Befejeződik Hollywood legnagyobb anyagi melléfogásainak krónikája. Az utolsó tízesben a Universalt végtelen víztömeg, gazdátlan keleti harcosok és költséges tengeri hadviselés sodorja a szakadék szélére, a Disney pedig vadnyugati igazságosztókkal, marsbéli csatározással és űrkalandor kissráccal csökkenti értékét. Kevin Costner és Jerry Bruckheimer megint nevez, de Oliver Stone és a videojáték-adaptálás is kiveszi a részét.

Az igazságosság és összehasonlíthatóság jegyében a dolgokat leegyszerűsítettem. Meglehet, hogy manapság a nemzetközi bevételek teljesen átformálják azt a képet, amit Észak-Amerikában mutat egy film bevétele a költségvetés fényében, de az ezredforduló előtt alig-alig lehetett számolni a külföldi bevételekkel, így hát ettől én most is eltekintek. Továbbá, nyilván ma bukni 50 milliót és 50 évvel ezelőtt bukni 50 milliót szintén más-más súllyal bírt, ennek szemléltetésére a költségvetés összegéből kivont amerikai bevétel után fennmaradó összeget a 2016-os jegyárszínvonalhoz igazítottam. Az így kapott, pirossal jelölt számok jelentik a rangsor alapját, és persze erősen tájékoztató jelleggel bírnak.

korábban:
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 100-91.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 90-81.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 80-71.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 70-61.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 60-51.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 50-41.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 40-31.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 30-21.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 20-11.

10. A magányos lovas (The Lone Ranger, 2013)
költségvetés: 225 millió dollár
USA bevétel: 89,3 millió dollár
bukta ma: 144,5 millió dollár

A Disney nyerő névsort kanyarított a közkedvelt amerikai figura korszerűsített mozis bevetéséhez: Gore Verbinski rendező A Karib-tenger kalózai-trilógiából, Ted Elliott és Terry Rossio, megannyi nagy siker írópárosa, Jerry Bruckheimer producer és Johnny Depp állt össze egy újabb franchise kilövéséhez. A magányos lovas azonban irtó böszme filmszörnynek bizonyult: eszement összeget emésztett fel, miközben morbid, azaz nem családbarát western-kalandként próbált érvényesülni egy olyan nyári szezonban, ahol Az acélember, a Z világháború és a Tűzgyűrű támasztott konkurenciát, nem kevésbé kockáztatva, de szerencsésebb lapjárással. A hervasztó kritikák azokat is tántorították, akikben mutatkozott hajlandóság, így végül mégis jobban járt volna a stúdió, ha 1: a Columbia ügyesebb vagy a Weinsten Company gyorsabb lett volna, mikor esélyük volt a projekt jogaira, 2: a büdzsét illető aggályok miatti jegelésből nem tér vissza a sínre A magányos lovas a résztvevők fizetségének karcsúsodása után. Bruckheimer ezután kicsire (Távozz tőlem, sátán!) és tévére adott, majd visszatér a tutihoz A Karib-tenger kalózai ötödik részével, Depp pedig tetézte rossz szériáját a Transzcendenssel, a Mortdecaijal és az Alice Tükörországbannal.

9. 47 ronin (47 Ronin, 2013)
költségvetés: 175 millió dollár
USA bevétel: 38,4 millió dollár
bukta ma: 145,5 millió dollár

Ugyan címében egy nevezetes japán mítoszt idéz meg, kevés köze van a 47 roninnak az eredeti történethez. A Universal stúdió szándéka egy A gyűrűk urát és a Gladiátort is megidéző fantasy eposz elkészítése volt, egy nemzetközi sztárral és japán színészekkel. Az első ballépés már meg is esett a túl laza kötődéssel, majd az elsőfilmes rendező, Carl Rinsch kiválasztása okozott frusztrációt a szórakoztatóipari lapok szerzőinek - a fickót le is vették a projektről a vágási szakaszban, és a hosszadalmasra nyúlt gyártás (2008-ban jelentették be, 2013 karácsonyán került a mozikba) közepette a költségvetést Reeves jeleneteinek utólagos megnövelése, szerelmi jelenet hozzáforgatása és egyéb apróságok növelték fokozatosan. A Magyarországon is forgatott kalandfilmet az amerikai közönség hűvösen fogadta egy A Wall Street farkasával, Walter Mitty titkos életével és A hobbit: Smaug pusztaságával sűrűsített karácsonyi mezőnyben, de ami meglepőbb és igazán csalódást okozott, hogy nemzetközileg sem kelt szárnyra - talán nagyon rossz visszhangja miatt. A 47 ronin a Universal utolsó nagy balfogása volt, mielőtt 2014-ben magukhoz tértek, majd 2015-ben sikert sikerre halmoztak.

8. A kincses bolygó (Treasure Planet, 2002)
költségvetés: 140 millió dollár
USA bevétel: 38,2 millió dollár
bukta ma: 151,8 millió dollár

A Robert Louis Stevenson regényét a világűrre adaptáló rajzfilm históriája jól ismert: a Disney fele királyságát költötte 2D-s és 3D-s technológiákat vegyítő, 43. egész estés mozijára, ám ahogy azt még legalább egyszer megtapasztalták, animációs science fictionnel nem lehet nyerni. A premierhétvégét követően a cég csaknem 50 millió dollárral csökkentette negyedéves jövedelmét, s a már munkálatok alatt álló két filmjét (Mackótestvér, A legelő hősei) letudva áttért a teljesen számítógép generálta animációra. A kincses bolygót átlagosan fogadta a kritika, ám egy Oscar-jelölést kiérdemelt vigaszdíjként. John Musker és Ron Clements rendezők és a tradicionális eljárás 2009-ben új esélyt kaptak A hercegnő és a békával, de legközelebb, azaz idén a Vaianával, ők is beálltak a CGI-sorba.

7. Csatahajó (Battleship, 2012)
költségvetés: 209 millió dollár
USA bevétel: 65,4 millió dollár
bukta ma: 156,2 millió dollár

Ha a Universal rácsos ablakokkal ellátott tengeralattjárókat gyárt le jótékonyságból az amerikai hadseregnek, azon is többet kerestek volna, mint a Hasbro által levédett Torpedó játék egész estés filmváltozatán. A Csatahajó talán a játékkapcsolat nélkül, lazább, ütősebb marketinggel nem vált volna ekkora csőddé, ám a stúdió a további (reklám-)befektetések helyett elébe próbált menni a bukásnak azzal, hogy világszerte egy teljes hónappal az amerikai premier előtt küldte mozikba a filmet. Amikor pedig eljött a május, a film a Bosszúállók és a Men in Black - Sötét zsaruk 3. közé szorulva süllyedt nagyon mélyre; a premier hétvégéjén 25,5 millió dollárt fialt, amit tényleg csak a látványosság ígéretének köszönhetett megalapozott főszereplő (Taylor Kitsch, ez nem a te éved volt!) és egybekapott sztori híján. A Csatahajót nem emlegették elégszer 2012, egyben az évtized legnagyobb perecei között, talán csak azért, mert végső soron nem rázta meg a résztvevőket, viszont helye a top 10-ben szilárd, mint az ágyúgolyó.

6. Final Fantasy - A harc szelleme (Final Fantasy: The Spirits Within, 2001)
költségvetés: 137 millió dollár
USA bevétel: 32,1 millió dollár
bukta ma: 160,5 millió dollár

Ismétlés a tudás anyja: az animált science fictiontől idegenkednek a nézők, pláne, amikor először került ily közel az emberábrázolás valószerűségéhez. A videojáték-sorozat alapján készült japán-amerikai koprodukció elismerést szerzett technológiai vívmányaiért, azonban a gyártó Square Pictures súlyos árat fizetett úttöréséért: a film bukása a keveset élt cég felszámolását eredményezte. Mindennek már tizenöt éve, ám magának a játéknak a népszerűsége töretlen, legalábbis a mostanság kiadott tizenötödik részből erre lehet következtetni. A videojátékok átültetése a vászonra máig tart, változatlan végeredményekkel.

5. Waterworld (1995)
költségvetés: 172 millió dollár
USA bevétel: 88,2 millió dollár
bukta ma: 166,7 millió dollár

Kevin Costner alaposan befürdött jövővíziójával (nem utoljára, ugyebár), s ennek megint a Universal itta meg a levét. Azaz nem megint, hiszen a legkorábbi mind közül ezen kudarcuk. Csak a szokásos: az elhúzódó munkálatok és egyéb nem várt események (díszletromboló hurrikán) az eredetileg kijelölt 100 milliós költségvetést a sztratoszférába katapultálták, így a Waterworld az addig készült legdrágább hollywoodi filmmé avanzsált. Nem tett jót a forgatásnak Kevin Costner egója sem: visszadobta Mark Isham score-ját, majd Kevin Reynolds rendezőt, akivel a Robin Hood, a tolvajok fejedelmén hatékony párost alkottak, egyszerűen kirúgta két héttel a finis előtt (más források szerint Reynolds maga hagyta ott a produkciót), s a forgatókönyv-elsősegélyezésre a helyszínre utazott Joss Whedon is hét hét pokolnak írta le a filmmel kapcsolatos élményét. A Waterworld végül a 12. helyet csípte meg az 1995-ös toplistán a maga 88 millió dolláros bevételével, ami korántsem kevés (ma 175 milliót érne), ám menthetetlenül aláásott minden igyekezetet az elszabadult büdzsé, amiben egyébként benne foglaltatott 22 millió dollár Costner saját pénzéből is.

4. Nagy Sándor, a hódító (Alexander, 2004)
költségvetés: 155 millió dollár
USA bevétel: 34,3 millió dollár
bukta ma: 168,3 millió dollár

Oliver Stone hódítási kísérlete kétfrontos vereséget szenvedett: a kritikusok ugyanúgy elbántak a háromórás történelmi drámával, mint a nézők, így a Warner vállalkozásából mondhatni a 21. század második legnagyobb bukása kerekedett. Stone meghatározó filmekkel teli munkássága révén simán átvészelte a krízist, mi több, kiadott még pár változatot a kezei közül a Nagy Sándor, a hódítóból, Colin Farrell pedig a későbbiekben sem tudott nagyobb közönség kegyeibe férkőzni. Mivel fél évvel korábban a Trója is falónak bizonyult számukra, a Warner egy időre letett az ókori filmekről (később azonban A titánok harcával visszatértek, okulva belőle, hogy az akció kárára való drámázgatás nem tesz jót), Martin Scorsese és/vagy Baz Luhrmann Nagy Sándor-projektje Leonardo DiCaprióval a főszerepben, pedig végleg ment a levesbe.

3. A kincses sziget kalózai (Cutthroat Island, 1995)
költségvetés: 98 millió dollár
USA bevétel: 10 millió dollár
bukta ma: 175,2 millió dollár

1995 szorgalmasan igyekezett mély nyomot hagyni a legnagyobb box office-bukták történetében. Az MGM filmje akkorát hasalt, hogy hozzánk például csak A Karib-tenger kalózai bemutatóját követően jutott el, ahogy azt címe is sejteti. A film bűnlajstroma hosszúra nyúlik: a kalózos sztori tabu lett, a Carolco Pictures bezárta kapuit, Geena Davis karrierje megbicsaklott, a film pedig egyenes utat talált a Guiness Rekordok Könyvébe, mint a filmtörténelem legnagyobb anyagi bukása. Renny Harlin rendező ellenben a Még drágább az életeddel és a Függő játszmával eleget tett le az asztalra ahhoz, hogy még négyszer is nagyobb összeget bízzanak rá: a Háborgó mélység még a felszínen maradt, viszont a Felpörgetve, Az ördögűző: A kezdet és a Herkules legendája rossz üzletnek bizonyult.

2. John Carter (2012)
költségvetés: 250 millió dollár
USA bevétel: 73,1 millió dollár
bukta ma: 192,5 millió dollár

A Csatahajónál tartózkodnom kellett a legek emlegetésétől, ugyanis ugyanabban az évben mosta fel a Disneyvel a padlót a John Carter. Edgar Rice Burroghs könyvének adaptációja egy kétségtelenül nagyratörő sci-fi kalandfilm, ami éppen olyan hibákat vétett, mint nevezett sci-fi akciófilm: nem tisztázta a nézőknek elégséges módon történetét és tétjeit, vagyis hogy miért is érdemes beülni rá a trükkökön túl, illetve Taylor Kitsch díszelgett a főszerepben, márpedig egy ilyen nagy produkciónak nem árt valamirevaló sztárerő sem. A John Carter elkészítése nem nélkülözte a problémákat; Andrew Stanton rendező a költségvetés túllépését ugyan tagadta, ellenben az újraforgatás mennyiségének szokatlan mértékét elismerte. A rendező csupán animációs filmekben volt jártas, a projektnek zöld utat adó, újdonsült Disney-főnök, Rich Ross pedig tévében utazott, így hasonlóan feltáratlan terület volt számára a mozifilm-készítés. Stanton kontrollja a marketingre is oly mértékben kiterjedt, hogy minden szakember számára egyértelműen elbaltázott döntések valósulhattak meg (nem ideális zeneválasztás, plakátképek és preview anyag), és ő döntött a Mars szó elhagyásáról is a címben (tekintve a bolygó rossz box office-históriáját, ez egy igazolható lépés volt). Így a film a minimálisan elvárható szintet képtelen volt megugrani az első hétvégén (ami az eredetileg tervezett június helyett végül márciusban esett), a toplista második helyét érő 30 milliós nyitányt pedig a konkurencia (21 Jump Street, Az éhezők viadala, A titánok haragja) tömörülésével és a vegyes fogadtatás hangjának érvényesülésével gyors visszaesés követte. A John Carter összességében, mindennel együtt 350 millió dollárt emésztett fel, és világszerte is csak 284 millió dollárt gyűjtött. A Disney 200 milliós értékcsökkentéssel volt kénytelen szembenézni a kudarc hatására.

1. A 13. harcos (The 13th Warrior, 1999)
költségvetés: 160 millió dollár
USA bevétel: 32,7 millió dollár
bukta ma: 217 millió dollár

A néhai Michael Crichton regényéből készült fantasynek jutott a kitüntetés, hogy elfoglalja listánk első helyét. 1997 augusztusában, kerek két évvel a bemutató előtt kezdődtek meg a film munkálatai. A tesztvetítések negatív visszhangja teljes átalakításokat követelt meg, s Crichton maga ugrott be John McTiernan rendező helyére, mikor újrafelvételek is szükségessé váltak. A teljes zenei anyag ment a kukába, már elkészült jelenetek szereplőit cserélték le, s végül a 85 milliós költségvetés csaknem megduplázódott, a tervezett bemutató pedig több mint egy évvel odázódott el. A kész produkcióval a Disney látszólag nem tudott mit kezdeni, nyár legvégén küldte mozikba, s átlagosan szerepelt. Ekkora pénzek mellett azonban az átlagos édeskevés. Az egyik mellékszereplő, Omar Sharif a film különféle kudarcainak hatására pár évre visszavonult a színészettől, McTiernan pedig rendezett még két anyagi csődöt: a Rollerball - Könyörtelen játékot és a Kiképzőtábort. A következő és máig utolsó Crichton-adaptáció, az Idővonal ugyancsak súlyos fiaskó lett.