Ugyan idejét se tudni már, mikor részesült legutóbb elismerésben, Oliver Stone mégis a megbecsült amerikai rendezők közé tartozik... és kevés olyan akad, aki hozzá hasonlóan ezt úgy mondhatja el magáról, hogy a kritikai összesítőoldalakon filmográfiája átlagértékelése nagyjából 50% körül mozog. A Snowden kapcsán most nevezett kritikai oldalak (konkrétan a Rotten Tomatoes és a Metacritic) és pár nézőszavazós szájt (az IMDb és a magyar Kritikus Tömeg) ítéletét követve állítottam fel Stone filmjeinek listáját, a legrosszabbtól a legjobbig.

#22 Nagy Sándor, a hódító (2004)
átlagos értékelés: 46,3%
Kétségtelenül a rendező legnagyobb égése, amit aztán rendezői változattal igyekezett menteni, s ha sikerült is valamicskét (mint gyakorlatilag minden ilyen három órás történelmi eposzt, ami a 2000-es évtizedben készült), az utókor ítélete változatlannak tűnik. És ez a ritka esetek egyike, amikor a nézői elégedetlenség felnő az újságírók fújolásához.

#21 Seizure (1974)
átlagos értékelés: 48%
Stone első filmje egy íróról, akinek regényalakjai életre kelnek és legyilkolásszák hősünk ismerőseit. Nem bizonyult emlékezetes debütnek, ennyit lehet elmondani róla. Blu-rayen azért megjelent odakint.

#20 A kéz (1981)
átlagos értékelés: 51,7%
A második mű is horrorisztikus vizekre evezett, az ábra szerint nem csak műfajában. Michael Caine kezeskedik azért, hogy aki ma akad erre a címre, szerencsét próbáljon vele, egyébiránt az érdemtelen pályakezdés hasonló folytatásának bizonyult.

#19 South of the Border (2009)
átlagos értékelés: 57%
Dokumentumfilm, egyben politikai road movie, ahogy forgatókönyvírója fogalmaz, amit nem vett túl jó néven a kritika, lévén Hugo Chávez venezuelai diktátor emberinek vélt oldalát kívánta bemutatni. És mint tudjuk, a diktátoroknak nincs olyan.

#18 World Trade Center (2006)
átlagos értékelés: 60,3%
A másik ritka eset, hogy a nézők gyomrát jobban megfekszi egy Stone-opus, mint a kritikusokét. Nos, a tíz éves World Trade Center a tollforgatók szerint korrekt emléket állít, a jegyváltókat ellenben úgy temette maga alá az érzelgősség, mint... és ezt most a jó ízlés nevében be sem fejezem.

#17 Tőzsdecápák: A pénz nem alszik (2010)
átlagos értékelés: 60,8%
A valószínűtlen folytatások között még a jobbfélék közé sorolt be a nyugdíjas korában is változatlan (vagy mégsem?) Gordon Gekko második eljövetele, noha - ahogy vádolták egyöntetűen - nem élt az akkori aktuális pénzügyi helyzet lehetőségeivel. A pénz aludt, és néha a néző is.

#16 W. (2008)
átlagos értékelés: 61%
Ugyan George W. Bushnak elég volt terrortámadás alatt mesekönyvet olvasnia - nem kellett ide Watergate -, elég érdekes és ellentmondásos elnöknek bizonyult Stone számára egy jó kis életrajzoláshoz. A komikus hangvétel, ami kétségtelenül jobban passzol a figurához, mint a drámai, természetesen megosztotta a befogadókat.

#15 Vadállatok (2012)
átlagos értékelés: 61,3%
Korhatárosságában érhető tetten leginkább Stone kézjegye ezen a regényadaptáción, melyben fiatalok verődnek kartellbe a kartell ellen. Travolta, del Toro és Hayek asszisztált, hogy legalább átlagos állatság váljék belőle.

#15 Snowden (2016)
átlagos értékelés: 61,3%
A legfrissebb belépő érdekes személlyel és izgalmas témával igazán hálás alapanyag lett volna a JFK idejéből szalajtott Stone-nak - mert a hírek szerint a nagy mersz csak a címszereplő figurának adatott meg, a direktori kéz tulajdonosának nem. Kideríthető a mozikban...

#13 Minden héten háború (1999)
átlagos értékelés: 62,8%
Irtózatos színészgárdával (ami a magyar mozikig is elhajtott egy amerikaifocis sportfilmet) erősítő látlelet két és fél órában, amiről tényleg elhinnénk látatlanban is, hogy döntésképtelenek a véleményformálók felette. Ámde, jobbnak ítélt játékfilmet azóta se tett le az asztalra emberünk.

#12 Comandante (2003)
átlagos értékelés: 63,7%
Dokumentumot viszont igen, és a Fidel Castrós beszélgetős műsor még a honi teátrumokba is beavászkodott. Nem nyűgözött le senkit, de a chavezi afférnál módfelett emészthetőbbnek találták.

#11 U Turn - Halálkanyar (1997)
átlagos értékelés: 64,3%
Sean Penn alászáll a patás birodalmába, elképesztő alakokkal kokettál vagy épp bunyózik össze, s még egy nő hálóján is fennakad, ahogy az lenni szokott: a U Turn élvezetesen szétszórt és elszálló thriller. Az élvezetes részén az elszálltság uralkodott el a kritikusok pennájának működésbe lépésekor, de a nézők mentettek.

#10 Ég és föld (1993)
átlagos értékelés: 65,3%
A Vietnam-trilógia utolsó, egyben legszerényebb tagjaként az Ég és föld egyes helyeken nyerte ügyét, ám az újságírók nem láttak különösebb méltatni valót a hosszúra nyúlt családi drámán, amelyben még ráadásul Tommy Lee Jones sem túl jó arc. A különbség lett ég és föld, mondhatni, már ami a hármas első darabjával való összevetést illeti.

#9 The Doors (1991)
átlagos értékelés: 68%
Új ajtókat nem nyitott meg a zenészi biopicek mezőnyében, és a főszerepet játszó Val Kilmer sem élt elég jól karrierje nagy lehetőségével, de a The Doorsra az utókor - legalábbis közönségi fronton - minimum megelégedettséggel tekint, és a top 10-be is berepítette.

#8 Tőzsdecápák (1987)
átlagos értékelés: 69%
Michael Douglas Oscart érő alakítása az, ami meghatározza máig ennek a filmnek a nívóját, mert nagy leleplezéseket inkább Scorsese elbeszélésében érdemes keresni a témát illetően. A Tőzsdecápák ettől függetlenül megérdemli, hogy Stone legismertebbjei közé tartozzon.

#7 Nixon (1995)
átlagos értékelés: 70,3%
A csak mérsékelten méltatott, de egy Anthony Hopkins-alakítás erejéig joggal méltatott drámát végignézni hosszabbnak hat, mint amennyit a címszereplő az Ovális Irodában töltött. A legfelsőbb politikai elitbe beférkőzött Jockey Ewing feltűnése miatt viszont megéri.

#7 Hívd a rádiót! (1988)
átlagos értékelés: 70,3%
A világ legismertebb örmény színésze, aki még így se túl ismert, azaz Eric Bogosian lett valamilyen oknál fogva (igazából azért, mert az alapul szolgáló színdarabot egyrészt ő jegyzi) eme dráma főszereplője, amely egy rádiós műsorvezető meggyilkolása körül forog. Nem gondolnánk, hogy kiemelkedő darabja a Stone-életműnek, de úgy fest, mégis.

#5 Született gyilkosok (1994)
átlagos értékelés: 70,5%
A média tette őket szupersztárrá - a filmet pedig a nézők tették sikeressé. Mert bizony az újságírók változatosan nyilatkoztak Stone legfelkavaróbb mozijáról, ami mindezzel szabályszerűen el is érte a kultstátuszt.

#4 Született július negyedikén (1989)
átlagos értékelés: 73,8%
Tom Cruise első Oscar-jelölését és alkotónk második rendezői Oscarját hozta a Vietnam-trilógia középső fejezete, melynek megítélésében nagyon egy húron pendül a közönség és a kritika: nincsenek szuperlatívuszok, de az érdemek világosak.

#3 Salvador (1986)
átlagos értékelés: 76,3%
A szakasz által elhomályosított (ugyanazon évben Stone mindkét film forgatókönyvéért versenyben volt az Oscaron) háborús dráma, jobban mondva zsurnalisztadráma a közép-amerikai színtéren. A rendező ereje teljében, James Woods pedig karrierjének csúcspontján, nem számítva a Herkulest. Ja, meg a Family Guyt.

#2 JFK - A nyitott dosszié (1991)
átlagos értékelés: 78,8%
Megismételhetetlen, rendkívül alapos mestermunka a 20. század legvitatottabb eseményeinek egyikéről, hibátlan szereposztással, azon belül például Tommy Lee Jones első Oscar-jelölésével. A dosszié 53 év elteltével is nyitva van...

#1 A szakasz (1986)
átlagos értékelés: 83,3%
Évének legjobb filmje és legjobb rendezése, a vietnami háborút addig nem látott őszinteséggel (elvégre egy veteránja írta és dirigálta...) megfestő dráma, ami még Tom Berengerből is kihozta az állatot és az Oscar-jelöltet. Az Amerikai Filmintézet 100-as toplistáján is helyet érdemlő film nélkül Stone újabb filmjeit sem előzné meg még mindig várakozás...

Jean Paul Guilloteau/Express-Rea, via The Daily Beast