aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: kutyaszorítóban [reservoir dogs] (1992) Zalaba_Ferenc
2014. március 22. 15:00:00

Kategória: film 68 komment

Nyolcan reggeliznek egy külvárosi kajáldában. Hatan olcsó fekete öltönyt és fehér inget viselnek - csupán a fekete fedora-kalap és a napszemüveg hiányzik, és ott tartanának, ahol a Blues testvérek letették a lantot, gitárt, szaxofont. A hetedik fickó veszkócsizmát és suhogós melegítőt visel, nem lehet túl nagy divatbolond, és talán még enyhe izzadságszagot is áraszt; a nyolcadik tag néhányuknak akár nagyapja is lehetne, nem is nagyon foglalkozik azzal, hogy miről beszélgetnek a többiek - egy kis könyvbe merül, s neveket mormol félhangosan. A reggelizőkről üvölt, hogy rosszfiúk.

Az ember nem merne leülni közéjük, de szívesen kihallgatná, miről diskurálnak: a film első meglepetése akkor jön, mikor még el sem tűntek a kötelező feliratok. A bűnözők nem valami csínytevés részleteit taglalják ki suttyomban, nem beszélnek sem célpontokról, sem zsákmányokról, de még csak a börtönévekről és régi szép idők nagy melóiról kapcsán sem kardoznak verbális péniszeikkel. Madonna pálfordulásáról, a pincérnők munkájáról és a borravalóról cseverésznek - elmélyülten, természetesen, viccesen és érdekfeszítően. S miközben köröz körülöttük a kamera, ezek nyolcan filmtörténetet írnak.

reservoirdogs.jpg

Később ugyanez a nyolc férfi egy rég elfeledett sláger dallamaira elvonul dolgozni, s miközben battyognak egy téglafal előtt, mindegyikőjükről kapunk egy közelit: Mr. Blond (Michael Madsen) arcáról valószínűleg akkor sem tűnne el ez a szomorú mosoly, mikor épp végez valakivel, olyan, mint egy kivetett szamuráj és egy pszichopata gyilkos keveréke; Mr. Blue (Eddie Bunker), az öreg harcos, keveset dumál, ő már mindent elmondott és megtett, amit lehet; Mr. Brown (Quentin Tarantino), a géppuskaszájú bérenc, teszi, amit mondanak neki, jól összefogja a dolgokat, de sosem állna elő egy saját balhé ötletével; Mr. Orange (Tim Roth), a lelkes újonc, kicsit többnek mutatja magát, mint ami, de a rájátszás mögött látszik, hogy tökös gyerek; Mr. Pink (Steve Buscemi), a megmondó ember, kicsit kesze-kusza, kicsit komolytalan, s szereti hangoztatni, hogy milyen profi, ezzel még jobban aláásva nehezen összeragasztott imázsát, az azért imponálna neki, ha tudná, hogy évek múltán egy népszerű popénekesnő keresztapja lesz; Mr. White (Harvey Keitel), akár a főnök is lehetne, nem csupán ráncokba írt élettapasztalata és határozottsága miatt, de ő bárkivel megtalálja a közös hangot; Nice Guy Eddie (Chris Penn) nevével ellentétben úgy fest, mint aki képes lenne széttépni az oroszlánt is, ha arról van szó; Joe (Laurence Tirney) gránitszerű arca pedig akkor sem rezzenne, ha az Apokalipszis Négy Lovasa szántaná fel az eget.

Teljesen megalapozott lenne a nézőbe azonnal beálló érzés, hogy ezek nyolcan bármire képesek, ha pár pillanat múlva ki nem derülne, hogy a munka (egy kétmilliós gyémántrablás, mint később kiderül) egyáltalán nem úgy végződik, ahogy azt tervezték. A profi szervezés (az elkövetők nem is ismerik egymást, ezért aggatnak rájuk fantázianeveket) és lebonyolítás ellenére az akció vérfürdőbe torkollik: a zsaruk túl korán és túl sokan bukkannak fel a helyszínen. Valaki köpött. Az übergengszterekről pedig lefeslik a mindenhatóság álcája: ők valójában csak kutyák, ösztön vezérelte, ostoba módon hűséges, vagy éppenséggel sunyi, alattomos, csaholó dögök. Kutyák. Meg egy patkány, aki köpött. Lám-lám, a következő snittben már ott vonaglik az egyik tag egy Chevrolett hátsó ülésén, véráztatta ingét markolássza és halálra vált arccal nyöszörög: "meg fogok halni".

A Kutyaszorítóban Quentin Tarantino legjobb filmje. Nem csupán előjáték egy mesterműhöz - ahogy azt sokan vallják -, ez a film a színtiszta, 100%-os QT-esszencia, s még ragozhatnám: Tarantino még nem érzi a hype-ot, de már tudja, mitől döglik a légy; nem csapong, még figyel a játékidőre - nem feledi, hogy a B-film egyik legsarkalatosabb tulajdonsága a rövidsége, s sorfordító véletlenek (hoppá, lelőttem Marvint; hoppá, ez a bár egy vámpírtanya; hoppá, ez a bőrönd tele van kokóval, hoppá ez a csajkoszorú félúton kicsekkol a filmből, stb.) helyett magukból kiforduló karakterekkel szerez meglepetést; mind közül Mr. Blond a legellentmondásosabb: egyik pillanatban úgy tűnik, ő tartja a lelket a társaságban (ő a szamuráj), a másikban idétlen táncot lejt, a harmadikban pedig előjön belőle a szadista állat. A Kutyaszorítóbant erőszakos mozinak tartják, pedig a tényleges, explicit erőszak jobbára a képernyőn kívül - a néző fantáziájában - zajlik: a film egyik legvitatottabb jelenete, a fülnyiszálást nem mutatja a kamera (QT leforgatta a jelenetet, ám később okosan kivágta).

A film szerkezete tanítani való: valószínűleg számos filmiskolán része is a tananyagnak. A néző az események közepébe csöppen, s kénytelen odafigyelni a karakterekre, arra, amit mondanak, ugyanis az ékszerrablást magát nem látjuk, csak az előjátékot, és a véráztatta következményeket. A rekonstrukció az utójáték alapján történik. A néző a szereplőkkel együtt egy jókora kirakós közepén találja magát, melyben mesterien elhelyezett flashbackek jelentik a puzzle-darabkákat, s folytonos szópárbajok ezek tologatását. Kuroszava beköszön.

reservoirdogs_fanart.jpg

No, de lépjünk egyet hátra az időben! Amolyan Tarantinósan. A nyolcvanas évek végén egy géppuskaszájú srác (QT), s valamivel halkabb kollégája (Roger Avary) egy Los Angeles-i videotéka pultját támasztja: ha épp nem a filmekről pofáznak - egymás között, vevőkkel, vagy a főnökkel, Lance-szel, akkor forgatókönyvet szövegeznek. Hétvégén filmet forgatnak (címe: My Best Friend's Wedding), egy másik sztoriból, soha be nem fejezve azt. A forgatókönyv fontosabb: Bonnie és Clyde történetével foglalkozik mai fiatalokra hangszerelve, kecsesen mellőzve a színpadias haláljelenetet a film végéről. A szkript címe Open Road, QT és RA teljesen el vannak szállva tőle: ebből hatalmas film lesz!

Végül nem egy, hanem két film lett belőle. A Született gyilkosok és a Tiszta Románc ugyanarról a tőről fakad, a túlságosan hosszú (500 oldalas) Open Road vált szét két őrületes road movie-vá, ám mire azok celluloid-formát önthettek, addigra már Tarantino is kész volt a maga antréjával. A szkriptekért kapott pénz nem lett volna elég a Kutyaszorítóban megvalósítására, ám valakinek a valakije épp Harvey Keitel volt, akinek nagyon tetszettek az írás zsíros párbeszédei, a filmes kliséket kerülő témapatronok. Keitel szimpátiája érthető: Scorsese-nél tanulta az iskolát, s már a rendező debütáló rendezésében (Ki kopog az ajtómon?, 1967) filmekről és kajákról szövegelt - abban az időben Tarantino valószínűleg kisnadrágban gombfocizott a grundon.

Harvey Keitel nem csupán a szükséges pénzt teremtette elő, de szerepet is vállalt a filmben. Már ennyi elegendő lenne ahhoz, hogy hatványozottan több szemöldök emelkedjen magasba a film Sundance-es bemutatóján, de QT színészei egytől-egyig telitalálatok. A börtönviselt Eddie Bunker és a zűrös múltú Lawrence Tierney vérében hordozza a szerepet, Steve Buscemi és Tim Roth időközben a független film vezéralakjaivá váltak, Michael Madsent talán azért nem merték soha gyakrabban alkalmazni, mert attól féltek, a szomorú mosoly mögül bármikor előugorhat a pszichopata, hogy lenyesse az operatőr fülét. QT maga is játszik a filmben - szerencsére korán távozik a színről, de a Like a Virgin sajátos értelmezésével úgy teszi le névjegyét a nagy filmes asztalra, hogy az a mai napig kiemelt helyen díszelegjen.

Még szinte el sem ült a tapsvihar a film 1992. januári bemutatóján, mikor az első hang kimondta azt, amin Tarantino ellendrukkerei azóta is lovagolnak: "QT ellopta a Reservoir Dogs sztoriját!" A bűntett áldozata Ringo Lam 1987-es filmje, a City on Fire, amely elhozta a nagy áttörést Chow-Yun Fat-nek, hogy utána a heroic bloodshed (hősies vérfürdő) legfontosabb ikonjává váljon. QT azt állítja, a City on Fire-t 1993-ban látta először, ez persze nem igaz: a Kutyaszorítóban van egy-két olyan jelenet, melyeket Tarantino - finoman szólva - egy az egyben átmentette a City on Fire-ből (pl. Mr. White két kezében pisztollyal szétlő egy rendőrautót). A két film sztorija is nagyfokú rokonságot mutat - egy zsaru beépül a bűnbandába, amely ékszerrablásra készül, jön a rendőrség, vérfürdő, menekülés, tettes-keresés, filmvégi mexican standoff (az a típusú pisztoly-egymásra-szegezés, amelyből aligha van kiút).

reservoirdogs_cityonfire.jpg

Oké, tisztázzuk a helyzetet! Tarantino megszegte volna a Tízparancsolat egyikét? Ortodox módon nézve igen, a filmvilágban maradva viszont aligha. Vagy ha igen, vele együtt a kollégák kétharmadát, háromnegyedét bilincsre kéne verni. Lam lineárisan felépülő romantikus-véres gengszterfilmjét Tarantino teljesen átértelmezte. Kiragadott belőle egy szituációt, s azt új környezetbe helyezte. A City on Fire szerelem gyötörte, identitászavarral küszködő főhősét lecserélte egy látszólag laza, valójában hajszálpontosan kimetszett figurára, aki az akció előtt csak egy pillanatra rezdül meg, hogy tükörképét figyelmeztesse: "ne baszd el!". Lam filmjében nincsenek idősíkok, nincsenek flashbackek, nem hogy flashback a flashbacken belül, Lam filmjében látjuk az ékszerrablást, Tarantino soha nem is akarta leforgatni azt; Lam szövegei időtlenek, nem köszön vissza bennük sem a popkultúra, sem annak bírálata: Tarantino filmjét a szöveg mozgatja, Lamét az akció. A City on Fire más film.

A hongkongi akciósuli csak egy a számos olyan műfaj, amitől Tarantino, a mozibuzi ihletet merített, és egy a számos olyan zsánerfilmes közül, akit megidézett. Ott vannak a 30-as évek amerikai gengszterfilmjei James Cagney-vel és Edward G. Robinsonnal, illetve ezek francia szájízre hangszerelt változatai Jean Pierre Melville idejéről (QT köszönetet is mond a direktornak a film végén), mi több Jean-Luc Godard hatása is felfedhető, aki maga is eljátszott Melville világával, csupán felszerelte azokkal a kellékekkel, melyek végül a francia újhullám megszületését eredményezték. QT a heroic bloodshed vérpöttyeit keverte össze Sam Peckinpah explicit testnedveivel, Scorsese-től kölcsönzött életképeket, s a blaxploation szlengjével dúsította fel őket, karaktereiben felismerhető volt a szamurájok rettenthetetlensége, a spagetti western hősei beletörődő közönye, s a gettó világának pajkos-durva kivagyisága. A direktor zsánerklasszikusok esszenciáját és ismeretlen kultuszfilmek szilánkjait adagolta az élet iskolájához, és félelmetes kreativitással hozott létre egy olyan ötvözetet, amely besorolhatatlansága miatt saját műfajt alkotott.

S eme műfaj legfontosabb képviselője a mai napig a Kutyaszorítóban.ae5csillag.jpg

Kövess minket facebookon és twitteren!

poster_reservoirdogs.jpg

Címkék

kritika ***** kult tarantino harvey keitel tim roth steve buscemi crime movie gansgter

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr505873847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Adam Van Helsing · http://helsing.blog.hu 2014.03.22. 15:41:46

szerintem is messze ez a legjobb QT mozi
az írás pedig remek, mint mindig :-))

Bublos Zoltán 2014.03.22. 15:53:12

A kedvenc rendezőm Tarantino. Ezer köszönet ezért a cikkért! :)

szkristof92 2014.03.22. 16:16:56

Pazar írás, a film pedig zseniális, noha számomra még mindig a Ponyvaregény az etalon QT-től. :)

szkristof92 2014.03.22. 16:28:07

Ja és egy apróság: Chow Yun-Fat-nak nem is igazán a City on Fire hanem sokkal inkább John Woo 1986-os A Better Tomorrow című opusza hozta meg igazán a kitörést, és tette heroic bloodshed ikonná.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.03.22. 16:34:49

"A Kutyaszorítóban Quentin Tarantino legjobb filmje."

És ennyit akár elég is lett volna leírni. Minden benne van ebben a mondatban.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2014.03.22. 16:47:06

@szkristof92: Oké, egyezzünk ki abban, hogy a Szebb holnap hozta el az áttörést, de a Lángoló város betonozta be azt, hogy később igazi ikonná váljon, oké? :)

Nyílméregbéka 2014.03.22. 16:48:29

Szerintem is ez QT legjobb filmje... meg a Ponyvaregény. Szerintem a Pulp Fiction semmivel sem rosszabb mint a Reservoir Dogs, csak másképpen jó, mindkettő egy tökéletes alkotás, egyike a kevés vitathatlan 10/10-es filmeknek.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2014.03.22. 16:57:19

Oké, trivia: ki hol, mikor és hogyan látta először a Kutyaszorítóbant?

szkristof92 2014.03.22. 17:07:37

Hat-hét évvel ezelőtt a legtriviálisabb módon, DVD-n, a Ponyvaregényt már láttam előtte két-három évvel (bátyám hozta másolt lemezen) de akkor olyan 14-15 évesen kezdtem jobban megismerkedni a filmek világával. Jó kis alapozó volt. :)

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.22. 17:28:13

@Nyílméregbéka:

vitathatatlan filmek nem léteznek:)
én például vitatom, erős közepes filmek, ennyi, egy tehetséges beteg filmkészítő elég sok gimmickkel telenyomott alkotásai, melyeket nem egyszerűen figyelemreméltónak találtak az ezzel foglalkozók (az rendben lett volna), hanem zseniális mesterműveknek kiáltottak ki. (persze ennek is megvan az oka).

ponyvaregény 99-ben láttam, jópár ismerőst kérdeztem, "művészfilmrajongó", akciófilmrajongó meg a kettő közti átmenet mind-mind előfordult, nem tetszett igazából senkinek. akkor még nem is tudtam, hogy ennyire felkapták filmes körökben.
kutyaszorítóbant meg pár éve, első és egyben egyetlen érdekes filmje, de azért annyira kiemelkedően jónak ezt sem mondanám...

Atkakukac1989 2014.03.22. 17:49:25

Már túl voltam a Ponyvaregényen, a Kill Billen, a Becstelen brigantykon és azt hiszem a Jackie Brownon is, mire sor került a kutyára. 2011. március 18. (majdnem biztosan egy pénteki nap volt), abból emlékszem, hogy legjobb barátomnál mindig összejöttünk filmezni hétvégente péntek és szombat. Kétségtelenül nagyon tetszett, de csak részben láttam már meg benne azt a zsenialitást, mert hiába na, a későbbi filmjei nagyobb hatást tettek rám előzőleg.

És igen, mindenkinek megvan személyesen QT legjobbja, nekem például a Kill Bill (1-2). :D

Thoras 2014.03.22. 17:58:40

16 évesen lehettem, amikor tv-ről felvettem kazettára. Nem voltam otthon, és rosszul állítottam be a magnót, így a nyitójelenet lemaradt, onnan láttam, hogy Narancs és Pink megérkezik a raktárépületbe. A kimaradt részeket csak pár évvel később tudtam pótolni, amikor megcsíptem a filmet tv-n. Boldog 90-es évek :).

@Deepblue Noir: Érdekes, én meg nem ismerek senkit, aki nem szeretné őket. Persze lehet utálni ezeket a filmeket, de a Ponyvaregény filmtörténeti jelentőségét eltagadni nem lehet, tekintve a hatást, amit a filmművészetre gyakorolt.

ChaIIenger 2014.03.22. 18:36:22

Először a Ponyvaregénnyel találkoztam kb. 2002-ben. Egy osztálytársam adta kölcsön VHS-en. Kb. 10-15 percig bírtam. Jules és Vincent még épp csak a folyosón elmélkezdtek...STOP gomb.

Még korábban...az idejét sem tudom megmondani....de 2000 előtt kaptam egy eredeti videokazettát. Tiszta románc volt a címe. Édesanyámmal kezdtem el nézni. Hiba volt. 5 perc után STOP.

Vissza 2002-be: Nem kellett sok időnek eltelnie, egyre kíváncsibb voltam már ki is ez a Tarantino...gondoltam teszek még egy próbát a Ponyvaregénnyel. Majd a másik QT szerzeménnyel, amit igaz csak írt...de én máig szorosan hozzá kötöm. Nem is húzom tovább a szót: a fent említett filmek örök kedvenccé váltak. Ezek után kezdtem el felkutatni a filmográfiát. A Kutyaszorítóban volt a kiszemelt. DVD kiadás még a láthatáron nem volt. TV nem adta éppen. 4-5 videotékát jártam végig mire megtaláltam kazettán. Úgy gondolom ez 2003-ban lehetett. Én egy ponttal gyengébbnek tartom, mint a Ponyvaregényt, de így is nagy kedvenc. Bár ez olyan lehet, mint amikor a Terminator első részét hozzák ki sokan 10 pontosra...nálam azért mégis a második rész az :)

gójgómitic 2014.03.22. 21:04:30

Nekem az első filmen QT-től a Kutyaszorítóban volt. Akkor amikor az HBO először leadta. Mikor? 93 körül, az biztos, hogy még nem volt a Ponyvaregény és QT neve se csenget sehogy. Egy-két filmben már láttam feltűnni mint színészt,így tudtam, hogy az a hegyes állú rendezte és a QT. De ezt csak a film után.
Na maga a film. Buliba készültünk és ment a HBO, elkezdődött a film. cimborám készülődött, én meg elkezdtem nézni. Mondja: induljunk. Te várjál már, ez engem érdekel, ilyet még nem láttam, ezek úgy beszélnek mint mi vagy bárki. Milyen film ez? Mi fog kisülni ebből? Én ezt végignézem, majd utána indulunk. Hát így.
Majd jött a Ponyva a mozikban és a hisztéria, de nem kötöttem a két filmet össze, mert akkor rohanok egyből, csak az Oscar után, mikor mindenki fel volt háborodva, hogy a legjobb rendező díját Robert Zemeckis kapta. Na utána néztem meg, még ment egy kis moziban. Azóta is bármikor megtudom nézni mind a kettőt (10 pontosok), de nekem a kedvencem akkor is a Becstelen tőle, de a Django is nagyon bejött.

Cucuminator 2014.03.22. 21:37:37

Nekem is a Kutyaszorítóban a kedvencem. 13 évesen túl voltam a Brigantikon és a Ponyvaregényen is, mindkettő nagyon bejött. Magától értetődő volt, hogy Tarantino többi filmjét is látnom kell, hát letöltöttem a Kutyaszorítóbant.... Nem kell mondanom, hogy egyből a kedvencem lett, egyből be is szereztem DVD-n. Azóta a büszke tulajdonosa vagyok.

isvaen 2014.03.22. 21:39:22

ne aggódj: a pécsi tudományegyetemen megvetik a hollywoodi filmeket, szóval ott nem tananyag.

Nyílméregbéka 2014.03.22. 22:03:16

"melyeket nem egyszerűen figyelemreméltónak találtak az ezzel foglalkozók (az rendben lett volna), hanem zseniális mesterműveknek kiáltottak ki. (persze ennek is megvan az oka)."

Persze, hogy meg van az oka, mert azok. Ennyike!:)
Lehet persze nem szeretni QT filmjeit, nem mindekinek jöhetnek be, ízlések és pofonok, de középszerűnek nevezni, csak hipszterkedés... :)

TommyFCIM 2014.03.23. 01:06:18

Talán 8-9 éve láttam először, azon kevés filmek egyike amit megvettem anno. A film nálam nálam egyenértékű a Ponyvaregénnyel, a mai napig ez QT 2 legjobb filmje, azóta is várom hogy újra csináljon egy ezekhez hasonló filmet. Ideje lenni újranézni amúgy filmet, mert már vagy 2-3 éve láttam utoljára.

Tyberius06 2014.03.23. 01:38:20

@isvaen: Nah, azért nem az egész egyetemen, csak a filmtanszéken, de ott nagyon. 10 év alatt nem sikerült értelmet verni az oktatók fejébe, hogy nem csak európai művészfilm létezik, hanem vannak mások is a palettán... :)

A témához, nekem a személyes QT kedvenc az a Jackie Brown, aztán a Ponyva. Szerintem utoljára vagy 10 éve láttam ezeket a Kutyaszórítóbannal együtt, azóta is tervezem, hogy újra kéne nézni.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.03.23. 08:11:28

ezt láttam tőle először egyébként egyszerűen a tékában megtetszett a borítója ha jól emlékszem.

isvaen 2014.03.23. 08:49:57

@Tyberius06: nemrég mondta a posztmodern filmeket oktató ember, hogy még coent se rakna be a kurzusba, meg aztán nem is ismeri őket. volt valami filmjük valami vénnel... erről ennyit. és ezek oktatnak filmekről. gyász ami ebben az országban felsőoktatás címszó alatt... na de a tarantino első két filmje tényleg kurvajó.

szkristof92 2014.03.23. 09:27:20

@Tyberius06: @isvaen: Nos ez esetben kibaszottul örülök, hogy az effajta sznobizmusnak még csak nyomát se látom itt az ELTE BTK filmszakon. :)

Amúgy meg témánál maradva, nekem elég nehéz lenne sorrendet rakni a QT filmek között, mert a Death Proof-ot leszámítva mindegyik iszonyatosan tetszett, mondjuk az első kettő tényleg etalon szintű.

westhammer · http://whufc.blog.nepsport.hu/ 2014.03.23. 09:45:25

7-8 éve láttam először, már túl voltam addigra a Ponyvaregényen, de meghatározó filmélmény volt számomra, azóta is ez a kedvenc filmem, nemcsak Tarantinótól, hanem úgy általánosságban. Remek karakterek, remek színészi játék, igazából QT-től a Ponyvaregény még az, ami emellett a legjobb lehetne még.

Kovács Erzsébet 2014.03.23. 10:59:48

@isvaen: Hogy lehet egyáltalán posztmodern filmet tanítani Tarantino és a Coenék nélkül? Tényleg érdekelne ez a bűvésztrükk.

kaamir 2014.03.23. 11:01:28

Szerintem jócskán eljárt felette az idő. Túl színpadias, mesterkélt, tele pózolással és öncélúsággal. Mindenesetre megalapozott a valóban időtálló Ponyvaregénynek, úgyhogy a tisztelet jár neki.

@isvaen: Ott is hagytam pár év után a pécsi film szakot. Ocsmány beltenyészet egy komplett őrülttel az élen.

.Gordon Gekko. 2014.03.23. 11:42:46

Szerintem nem a legjobb QT mozi, de a jók között van.

Lájk a vördzsin jelenet Kéjbillisz ovdö szevöntiz jelenet a 2 legjobb.

SarahConnor 2014.03.23. 11:54:51

QT nagy kedvenc.
Az első film tőle a Kill Bill volt, akkor kezdtem el nézni az összes filmjét, beszereztem mindet.
Mindegyiket imádom, de mivel a Kill Bill-lel kezdtem, az mindig különleges marad, vagy százszor láttam.

A Kutyák Like a virgin-jelenete, ahogy még száz picur jelenet a QT életműből, verhetetlen, szinte létszükséglet.

Sok szöveg családi szállóige is lett. Például mikor valaki valamilyen hülyeséget akar beszerezni, csinálni, megkérdezzük, "és mire jó egy szög a nyelvedben?" :)

Flasztimill 2014.03.23. 12:01:59

@isvaen: Fél évig bírtam ott és miattuk ment el a kedvem a filmelmélettől, a belem kifordult miket kellett (volna) írogatni, meg főleg megnézni... Azt a rohadt Tavaly Marienbadbant azóta se tudom elfelejteni :D

ON!
Jó az írás stb. nálam akkor is Jackie Brown A legjobb QT film! :)

Egy aprócska dolog: "...My Best Friend's Wedding), egy másik sztoriból, soha be nem fejezve azt."

A film teljes egészében elkészült!

Kb. 70-80 perces volt de egy filmlaborban, vagy egy raktárban bekövetkezett tűzeset során megsemmisült!

Flasztimill 2014.03.23. 12:04:25

Bocsánat, egy része semmisült meg :)
Maradt belőle 36 borzalmas perc
:D

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.23. 12:52:02

@Kovács Erzsébet:

úgy, hogy nem foglalkoznak az amerikai posztmodernnel, csak az európaival ill. a világ egyéb tájaival. az amerikait max. megemlítik. ez nem tudom, így van-e, de egy lehetőség.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2014.03.23. 13:23:30

@kaamir: *megvonja a vállát* QT stílusához hozzátartozik a pózolás, ugyanakkor mesterkéltnek egyáltalán nem mondanám. Talán a Pulp színészi munkája kiforrottabb, de hozzám mégis a Dogs ügyetlenkedései állnak közelebb.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2014.03.23. 13:25:42

No és szerintetek ki lőtte le Nice Guy Eddie-t? :)

(Hát persze, hogy Mr. White!)

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2014.03.23. 15:18:47

@doggfather: Mr. Orange-ot lőtték hasba. Te nem készültél. :)

borisz 2014.03.23. 23:44:47

tavaly a szezon vége felé a bárka színházban láttam a film alapján készült színdarabot. nagyon fasza, önálló alkotás az is. magyarországra, napjainkra írta át az alkotógárda. ajánlom mindenkinek, nagyon jó móka.

isvaen 2014.03.24. 08:17:50

@szkristof92: irigyellek... komolyan... nekem ez maradt.., és antonioni :D

isvaen 2014.03.24. 08:25:28

uhh. szóval akkor OFF, és bocs, de akkor egyszerre mindenkinek, gyorsan: a PTE nem rossz, de valóban, nem számít, mit gondolsz, mit tudsz, stb. csak legyél kellőképp rugalmas. elképesztő, mennyire megvetik a 70 után készült filmeket. én egy évet (2 félév) kihagytam ki a fent említett aggályok miatt, és most, hogy visszamentem, már megint a padlót kezdem nyaldosni ettől a PONT-PONT-PONT. de sajnos nem tudtam elszakadni, mert máshol nincs levelező. az ELTE is, úgy hallom, egy sznobképző, és csak Varró Attila partizánkodása teszi elviselhetővé :D, persze, lehet, ez is csak monda...
a marienbad amúgy fasza kis film, érzeni kell, kb mint a többi mozit.

ON igen, tarantino alap volt a kilencvenes években. sajnálom, hogy átment parodisztikus bohócba. unom is a filmjeit, de ha nincs a ponyvaregény, hát...

isvaen 2014.03.24. 08:31:40

@kaamir: sajnos a védelmébe kell vennem az általad említett embert. nagyon nehéz eset, néha kurvára nem találni hozzá a csatlakozót, de ha igen, a legjobb oktatót látod meg benne. én 2 év után megtaláltam a konnektort hozzá, és azt mondom, ez igen. lehet, hogy elvont és nem jár itt köztünk, de a legnagyobb arc, akit valaha hallottam beszélni esztétikáról, kultúráról és filmekről- Varró A mellett, persze. szóval bocs, de a nevében kell kikérnem magamnak az őrültet - bármennyire is valós a jelenség :D:D.

isvaen 2014.03.24. 08:35:01

@Deepblue Noir: részben igaz, részben nem. itt a posztmodernhez
a kötelező filmek listája - a félév során:

- Peter Greenaway A maconi gyermek (The Baby of Mâcon, 1993, angol-francia-német-belga-holland, 123’) vagy Párnakönyv (The Pillow Book, 1996, francia-angol-holland-luxemburgi, 126’)
- Michel Gondry Az álom tudománya (La science des rêves, 2006, francia, 105’) vagy Marc Caro – Jean-Pierre Jeunet Elveszett gyermekek városa (La cité des enfants perdus, 1995, francia-német-spanyol, 112’)
- Pedro Almodóvar Mindent anyámról (Todo sobre mi madre, 1999, spanyol, 101’)
- Xavier Dolan Képzelt szerelmek (Les amours imaginaires, 2010, kanadai, 95’)
- Thomas Vinterberg Születésnap (D # 1 – Festen, 1998, dán, 105’)
- Lars von Trier Idióták (D # 2 – Idioterne, 1998, dán, 117’)
- Kettőt ezek közül: Lukas Moodysson Együtt (Tillsammans, 2000, svéd-dán-olasz, 106’) vagy Bernardo Bertolucci Álmodozók (The Dreamers, 2003, angol-francia-olasz, 110’) vagy Hans Weingartner The Edukators – Die fetten Jahre sind vorbei (2004, német-osztrák, 127’)
- Fatih Akin A másik oldalon (Auf der anderen Seite, 2007, német-török-olasz, 122’)
- Kettőt ezek közül: Mathieu Kassovitz A gyűlölet (La haine, 1995, francia, 98’) vagy Laurent Cantet Az osztály (Entre les murs, 2008, francia, 128’) vagy Dennis Gansel A hullám (Die Welle, 2008, német, 107’)
- Michael Haneke Benny videója (Benny’s Video, 1992, osztrák-svájci, 105’) vagy Furcsa játék (Funny Games, 1997, német-francia-olasz, 108’)
- Atom Egoyan Szöveges szerepek (Speaking Parts, 1989, kanadai, 93’)
- Gregg Araki Elátkozott generáció (The Doom Generation, 1995, amerikai-francia, 83’) vagy Harmony Korine Tétova lelkek (Gummo, 1997, amerikai, 89’)
- Spike Jonze Adaptáció (Adaptation, 2002, amerikai, 114’)
- Michel Gondry Egy makulátlan elme örök ragyogása (Eternal Sunshine of the Spotless Mind, 2004, amerikai, 108’)
- Christopher Nolan A tökéletes trükk (The Prestige, 2006, amerikai-angol, 130')
- Charlie Kaufman Kis-nagy világ (Synecdoche, New York, 2008, amerikai, 124’)
- Fliegauf Benedek Méh (Womb, 2010, német-magyar-francia, 111’)
- Pálfi György Taxidermia (2006, magyar-osztrák-francia, 91’)

kaamir 2014.03.24. 09:20:49

@isvaen: Az a kisebbik baj, hogy elvont, és álomvilágban él. A legnagyobb baj az, hogy semmilyen véleményt nem tűr el a sajátja mellett. Az nálam nem filmelemzés, és nem esztétika, hogy be kell nyalni az ő véleményét, és vitának, ellenvéleménynek nincs helye. Nem véletlen, hogy szinte minden oktató lemorzsolódott mellőle, akikkel elkezdte anno a filmszakot.

isvaen 2014.03.24. 09:29:51

@kaamir: hát, én nem tudom. így álltam hozzá én is. 2012 őszén aztán olyan balhé volt a coospace fórumán egy véleményem miatt, hogy 3 évfolyam tátott szájjal olvasta. 1xűen megmondtam, mekkora barom. 1 évre, mint a corleonék elvonultam, és most, amikor filmelemzés volt, azt mondta, remek meglátásaim vannak, és hogy oké vagyok. sztem csak flexibilitás kérdése... sztem ha beülsz egy helyre, vállalod azt a retorikát, ahogy csinálják, oktatják. nem mentem fel őket, mert a hely szonb és értelmetlen az egész tanszék visoznya (a filozófia párszakom pedig a legnagyobb blöff dolog, amit valaha láttam - az én adóforintjaimból), és nem a film szeretetét érzem (a tanársegéd most közölte a nimfomániás kapcsán, hogy majd letölti, mert nem fizet 1 mozijegyért, mert az neki munka, hogy filmet néz, no komment), de akkor is, ezt vállaltam sok pénzért :D S valszeg belepusztulok mire ezt befejezem, de nincs jobb

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.24. 12:16:28

@isvaen:

köszönöm, ez érdekes.
mindenesetre kissé fura.
pl. rögtön két dogma-film, de trier leginkább posztmodern alkotásaiból egy sem, vagy amerikai posztmodern: nincs lynch, coen, tarantino, viszont van nolan(és véletlenül sem a szerintem nem jó, de azért inkább ideillő memento), kaufmantól meg rögtön három, és pont nem a legérdekesebb malkovich-menet...)
mondjuk azért ennyire szubjektíven nem kellene, szvsz.

isvaen 2014.03.24. 13:24:19

@Deepblue Noir: és sem értem teljesen a koncepciót... vagyis de: a pali imádja az 1968-hoz köthető filmeket... és triert. de hogy made in hollywoodot ennyire utálni... ehhez valami felső kontroll kell :p
mindengy. írtam 15 ezer karaktert a presztízsről, sztem úgyse lesz jó neki, szóval sztem idén ott is hagyom, azt megyek mekizni :D

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.24. 13:56:28

@isvaen:

hát igen sajnos ezek másra nem jók, de hiába járna rengeteg ember műszaki-informatikai stb. képzésekre, akkor nem a bölcsészek hanem a mérnökök-infósok egy része menne a mekibe:)

(a made in hollywood, ha ez a "somewhere", lényegében egy súlytalan film, mint coppola többi filmje. nem tudom kiről lehet szó, én most azt tippelném a fentebbi soraid alapján, hogy akiket formailag coppola követni látszik, pl. antonioni filmjei, eléggé komolyan rezonáltak az akkori erősen baloldali beállítódású értelmiségi ill. mozgalmár gondolkodással, megjelennek az osztálykérdések meg pláne a kapitalizmus, a "burzsoázia" kritikája. coppolánál ilyeneknek nyoma sincs, felszínes magány, üresség, hangulat, stb. politika nem igazán van jelen. nem rosszak a filmjei, de azért jelentőseknek nem mondanám őket, pláne olyan szemszögéből, aki mondjuk 68 bűvöletében él
"Some critics say I'm a communist. Not so at all. But my only hope is to see the Italian bourgeoisie defeated. It is the curse of Italy. It is the worst in the entire world, the most hypocritical. I hate it."
mondta antonioni, coppolának ilyesmi meg sem fordulna a fejében:) )

isvaen 2014.03.24. 14:05:37

@Deepblue Noir: én a hol készült a film-re értettem a made in-t nem magára a filmre :o) PTE-n gyűlölik az amerikaiakat :D
sztem alapvető félreértés van a bölcsészszakokkal kapcs.: oda ezért jár SZERINTEM az ember, hogy megismerjen dolgokat, amiket amúgy nem hiszem, hogy megtalálna... keretbe, tananyagba rendezve. tehát nem szakképzett embereket képeznek ki, hanem...

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.24. 14:17:34

@isvaen:

hát azért volt ott a "ha":). mindenesetre a korai tarantino, coen szintén nem igazán politikai, úgyhogy ez is lehet az ok.
(tudom mire gondolsz de az már annyira off hogy itt inkább nem...)

szkristof92 2014.03.24. 14:21:29

@isvaen: Ehhez képest nálunk már a modernizmus óra egyik szerves részét kepézi az amcsi film noir, aztán meg van amcsi gengszerfilm kurzus, klasszikus Hollywood, egyetemes és kortárs filmtörténetről nem is beszélve. Őszintén szólva nem csodálom, hogy szenvedsz, én se tudnám az ilyen (egyébként teljesen értelmetlen) kultúrsznobizmust elviselni.

szkristof92 2014.03.24. 14:27:21

@szkristof92: Na de ez már amúgy tényleg ultra-OFF, úgyhogy én se nagyon kívánom folytatni, csak hozzászóltam.

isvaen 2014.03.24. 14:30:36

@szkristof92: ne is mondd b+: olyan érdekes korszakok, mint western, japán filmek, etc, sehol (mellesleg teljes szakirodalmam, sorgyűjterményem van a WB gengszter, FOX noirokból, de banyeg, semmit nem tudok beleépíteni a tanulmányokba, mert NINCS...) szívem szakad meg... :o( és? ki a faxomat érdekel... csak orrvérzésig fellini és godard... mindegy. adtam magamnak fél évet. ha nincs 51% teljesítve, dobbantok

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.24. 15:14:05

@isvaen:

(és az is fura, hogy kötelezően csak egy 95 előtti filmet kell megnézni, és az sem egy túl ismert, minden film nyugati, stb. no de mindegy, engem szerencsére nem érint:) )

isvaen 2014.03.24. 15:19:23

@Deepblue Noir: örülök, hogy örülsz :o)

Kovács Erzsébet 2014.03.24. 17:03:42

@isvaen: Köszönöm a részletes listát (én is). Ami a tartalmát illeti... hát, nem ismerem a pécsi oktatók ízlését, de úgy látszik, mégse tudnak mit kezdeni a popkultúra és "a" kultúra keveredésével. Azért maradnak ki az amerikai gyökerű posztmodern filmek (mert ami angolszász film a listán van, azt én inkább európai gyökerűnek mondanám). Csak akkor azt nem értem, hogy számolnak el azzal a ténnyel, hogy a francia újhullám odavolt az amerikai szórakoztató filmekért? (Amire ugye lehetne mondani, hogy Tarantino csak viszonozta a kölcsönt, és hogy a posztmodern eleve is ebből a kultúrkeveredésből építkezik.)

isvaen 2014.03.24. 18:36:09

@Kovács Erzsébet: :o)
jó kérdés. ahogy az is, truffaut és barátai néhány film után hogy kerültek pl az MGM-hez... :o)))
az, hogy PTE-n utálják az USA filmeket, egy dolog, de akkor utálni is kéne a kifulladásig-ot keményen. hisz ha nincs bogart... érted... meg aztán: ha JLC ezzel kart fityiszt mutatni bogie-éknak, csak azt érte el, hogy még inkább felértékelte az amerikai mozi, a noir, meg eleve: a baloldaliság létjogosultságát. amúgy godard a szememben nem több, mint egy bohóc: 10 évente kijön a svájci barlangjából, rágyújt egy méregdrága szivarra, s közli a világgal, hogy a film halott. ezután elégedetten visszamegy, és tovább vágja videóra az áporodott szagú maoista kiáltványait. ezt az embert nem tudom komolyan venni. sajnos a legtöbb bigott esztéta és kritikus igen, és még istenitik is, könyet is kiadnak róla. egészségükre. de van egy ötletem: szervezz expedíciót a kimentésemre :DDDD

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.24. 18:59:07

@isvaen:

egyébként mi a tantárgy pontos neve?

szkristof92 2014.03.24. 19:10:33

@isvaen: Azt a hatást, amit Godard tett az egyetemes filmművészetre szerintem igen nagy dőreség lenne tagadni, viszont azt aláírom, hogy amit a francia újhullám lecsengése utáni 45 évben csinált az egy nagy lófasz. :D

isvaen 2014.03.24. 19:21:26

@Deepblue Noir: be akarsz árulni? :o) szívességet tennél vele :o)
a tárgy nem az, aminek meg van hirdetve. de csak egyetemes filmtörténet - A posztodern film.
ennyi

isvaen 2014.03.24. 19:26:36

@szkristof92: senki nem vitatja el sem a kifulladásigot, sem a bolond pierrot. fasza kis radikál, gerilla, értelmiségi art filmek, amik nélkül coppola is csak ostoba szarokat csinált volna. + tarantino sem adta volna a cége nevének godard egyik filmjének a címét, és igen: nagyon ott van ezzel a két filmmel a történelem palettáján. aztán? godard-t egy igazi burzsoának tartom, aki megtehette, hogy mozizgasson. kb mint mundruczó. és? JLG 40 éve még izgi volt.

szkristof92 2014.03.24. 19:54:14

@isvaen: Az Alphaville és a Weekend se rossz. :) Amúgy meg egyetértek, a fószer 40 évvel ezelőtt volt releváns, utána megkövesedett és azóta meg nyomja a politikai cuccait, amit jó ha 30-an látnak az egész világon.
Mundruczó viszont még szerintem ennyit se mutatott fel, az egész munkássága (és ezt nem a levegőbe mondom láttam az összes filmjét) egy üres blöff.

Deepblue Noir (törölt) 2014.03.24. 20:01:33

@isvaen:

ezt a szívességet nem teszem meg neked:).
csak kíváncsi voltam, hogy mi lehet a mentség arra, hogy egyetemes és posztmodern, ehhez képest a 18 nem-magyar filmből egy 95 előtti kötelező van és mind nyugati és az amerikaiból a legfontosabbak kimaradnak.
de ha tényleg ez a tárgy neve, hát...

isvaen 2014.03.24. 20:08:44

@szkristof92: most jön a kinek van nagyobb :o) én az összes színdarabját is :o) a jeget 3x. imádom a darabjait, bár szerintem nem tiszta a srác - tóth orsin valami olyan szexuális elfojtottságot vezethet le, amihez én nem értek, de látszik, hogy beteges. amúgy nem értem, miért kapott eddig pénzt filmre, mert semmi köze hozzá, azt meg, hogy a fipresci miért díjazta a deltát, ami tényleg hungarikumunk/korunk legnagyobb blöffje... godard azért egyszer tönkre vágott egy cannes-i filmfesztivált :D:D:D:D

isvaen 2014.03.24. 20:12:03

@Deepblue Noir: akkor ebből okulva mától mondj el minden este egy imát azért, hogy az ELTE-re járhatsz, értem meg azért egyet, hogy 50 éves koromra végezzek :o)) ...

Kovács Erzsébet 2014.03.25. 02:19:22

@isvaen: Akkor beállnék én is a sorba Godard-t megvédeni. :-) Az említett négy film, és az isteni Megvetés - ezekért minden Kínai lányt, és egyéb nézhetetlen marxista tanmesét megbocsátok, amivel azóta megajándékoz minket az öreg. Bár most erősen gondolkodóba estem, hogy e nélkül vajon lenne-e Dusan Makavejev, akinek csípem a munkásságát.
(Másfelől viszont Bertolucci az, akinek az ajnározásával nem tudok mit kezdeni. Az az ember még csak művészgiccset csinált, már amit láttam tőle, és még felháborító módon művészetnek van eladva. Álmodozók, na persze. Hatvannyolcas-nosztalgiázó, vulgárfreudista szoftpornó.)

isvaen 2014.03.25. 08:20:06

@Kovács Erzsébet: bertolucci személyes kedvencem, szóval én most jól megvédem :o)
"vulgárfreudista" ez sok volt reggeli urán... tuti filmvilágból, de minimum egy aperturából lett kihalászva. valld be! :op

isvaen 2014.03.25. 08:37:48

@Kovács Erzsébet: (Álmodozókhoz, hogy azt is külön megvédjem: ha átjött '68 parabolája a fiatalokból, sztem nem tartod szoftpornónak, sokkal inkább egy elveszett, céltalan, filmekben magukat kereső ifjúság korleletének. és igen: ez a film jobban tiszteli a hatvannyolcasok filmjeit, mint a többi burzsoá "művész". ennél már csak a tangó jobb: na ott a film-valóság kettőssége... áhh.. na AZ "isteni")

Kovács Erzsébet 2014.03.25. 09:21:07

@isvaen: No, így nem lesz lottó ötösöm sose! :-D Lehet, hogy megcsal az emlékezet, de szerintem a filmvilágosok szerették az Álmodozókat. Az Utolsó tangót biztosan. Amit én újra és újra előveszek, hogy na de ezt akkor most már tényleg meg kell néznem, mert ez egy akkora kult - és újra és újra el szokott menni tőle az étvágyam, mert eszembe jut, hogy hogyan is készült az az ominózus vajas jelenet, és hogy hogyan nem lett Maria Schneidernek tisztességes karrierje. Meg még az is eszembe jut, hogy én mennyire öncélúnak, mennyire self-(és viewer-)gratificatingnek láttam az erotikát az Álmodozókban is, a Lopott szépségben is. Valahogy nekem olyan... nyálcsorgató az egész. Nem művészi alapanyagként kezeli az erotikát, csak felmutatja ezeket a gyönyörű kamasztesteket, aztán várja a hatást. A hatvannyolcas parabola körülbelül az első negyedórában átjött, még az explicit testvérszerelem előtt (ami ha nem vulgárfreudista, akkor nem tudom, mi). Gyorsan hozzáteszem, hogy mondjuk gyönyörű kamaszok testvérszerelme témában (meg elveszett nemzedék témában is, csak egy másik nemzedék) az Ulpius-testvérek a jó kontraszt szerintem.
A Megvetés elején Godard pont ezt gúnyolta ki többek közt. Az művészi erotika szerintem. De persze ez csak személyes vélemény, virágozzék ezer virág (ha már Godard bácsi recensebb filmjeinél kezdtük :-)

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása