Maszkos fickók támadnak egy vidéki kúrián ünneplő családra. Szemlátomást az a céljuk, hogy egytől egyig likvidálják mind. Igen ám, de azzal nem számoltak, hogy a családtagok között egy nőnemű Rambo rejtőzik.
Nem tagadom, vártam, mint a messiást. Ne hibáztass: a filmet rendesen körbelengte a zümmögés: fesztiválokon aratott, polcokon, indexen rejtegették évekig (csak úgy, mint a Ház az erdő mélyént), és arról berregtek a szakavatottak, hogy ez majd más lesz, mint a többi.
Végül aztán pont ugyanolyan lett, mint a többi. Sőt, eme "többi" legalább vette a fáradtságot, hogy abban a jelenetben, melyben a menekülő főhős remegő kezekkel elhúzza a zuhanyfüggönyt vagy visszacsukja a gyógyszeres szekrény tükrös ajtaját, akkor ott ne egy rémpofa figyeljen, mert az kiszabottul elcsépelt. Mit elcsépelt: egyáltalán nem ijesztő.
No de nem akarok ennyire a dolgok elé szaladni. Néha nem is árt kicsit lassítani, körülnézni, hisz talán nem lettem volna olyannyira bezsongva, ha elvégzem a házi feladatomat, és kiderítem, kik is hozták össze eme "zsánerújító" darabot: Ti West, és a haverok, az úgynevezett "mumblegore" mozgalom(?), azaz a független, kis költségvetésű horrorfilm-gyártók kompániája a ludas, akik olyan darabokkal ösztökéltek heves vállvonogatása, mint A fogadósok, a V/H/S két része vagy a The ABCs of Death. Ha egyiket sem láttad, akkor sem maradtál le semmiről (habár a V/H/S mindkét felvonása kínál egy-egy egész pofás szegmenst), nem hogy valami egészen újról. És ha a You're Nextre is azt mondod, "next", akkor tulajdonképpen megkíméled magad a "home invasion" filmek összes látott fogásától, melyekből az olyan műfaji társak, mint a Hívatlanok, az Ils vagy a Magasfeszültség sokkal ügyesebben és hatásosabban merítenek.
Ezúttal kapsz egy famíliát, melynek legtöbb tagját kapásról kard- és egyéb szúró/vágószerszám élére kívánnál, annyira idegesítőek, valamint maszkos idegeneket (lásd a reklámkampányt), akikről nagyon gyorsan kiderül, hogy legalább annyira vacakul űzik az emberölő ipart, mint az áldozataik a menekülős bizniszt. A szellemi hullámvölgyből csupán az egyik családtag barátnője emelkedik ki, aki veszettül jól feltalálja magát a vészhelyzetben, mintha egész életében horrorfilmek és MacGyver-ismétlések tőgyén lógott volna. Kiválóságára jön is egy vicces(?) magyarázat, de azért az még az ő tudatáig sem jut el, hogy bujkálás közben ajánlott rezgőre állítani a mobilt.
A You're Nextnek az semmiképp sem róható fel, hogy lassú lenne (nem úgy, mint a fent említett A fogadósok, melynek rendezője vendégszerepel a filmben): nagy a család és rövid a játékidő, fel kell pörgetni a hentesüzletet, így aztán jobbra-balra dőlnek az emberek, közben azonban szemed se rebben, mert 1. rövidke játékidejük ellenére megérdemlik a halált, 2. többnyire saját hülyeségük lesz végzetük, 3. likvidálásuk ezerszer látott - már ha épp nem off-screen történik.
Így aztán bőven jut idő elgondolkodni olyan, a negyedik falat bontogató érdekességeken, hogy miként lehet olyan gyorsan kipingálni a falat, mint ahogy a maszkos fickók teszik (az áldozatok mellett, fölött, környékén hagyott, általában vérrel festett "You're Next" felirattal hirdetik meg a következő selejtezőt), meg mikor egy idő után a maszk viselése okafogyott tényezővé válik, miért nem veszik le, hisz szart se lehet benne látni! A film utolsó harmadára jutott fordulataitól pedig csak az kap magához, aki az első kétharmadot átaludta.
Értem én, hogy Adam Wingard rendező és Simon Barrett író ezt a filmet csak félig gondolta komolyan, de attól még, hogy a klisék terén semmi sem marad érintetlenül, a szereplők meg szándékosan hülyék, a You're Next még nem lesz kacsingatós szatíra - csak olyan filmek halvány másolata, melyeket túlszárnyalni hivatott.
Kövess minket facebookon és twitteren!
Az új pontozási rendszerről itt olvashatsz.