aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: ördögűző 2.: az eretnek [exorcist II: the heretic] (1977) Zalaba_Ferenc
2013. március 17. 11:05:00

Kategória: film 12 komment

A katolikus egyház azzal bízza meg Lamont atyát (Richard Burton), hogy járjon utána Merrin (Max Von Sydow) halálának. A nyomozás hamarosan elvezeti Reganhez (Linda Blair), akit már egyszer megszállt a démon, viszont semmire sem emlékszik - vagy csak ezt állítja? Regan pszichiátriai kezelést kap; doktornője, Dr. Gene Tuskin (Louise Fletcher) formabontó módszerekkel próbálja kinyerni a lány tudatalattijából a kívánt infót. Az egyik ilyen egy szinkronizátornak nevezett gép, amely nem csupán a pácienset hipnotizálja, hanem a doktort (és később a papot) is, hogy együtt vizionáljanak mindenfélét.

A látomásokból többek között megtudjuk azt, hogy jó negyven évvel ezelőtt Merrin atya már megbirkózott egyszer Luciferrel, vagy ahogy a filmben nevezik: Pazuzuval, méghozzá valahol Afrikában, ahol egy Kokumo nevezetű fiút szállt meg. Kiderül az is, hogy a gonosz lelkek királya sáskákban él, és sáskajárás formájában közlekedik a világban. Lamont atya felkerekedik hát, hogy felkutassa Kokumot; ugyan az egyház már rég visszavonta tőle a megbízatást, de egyre jobban elmerül a kutakodásban... a néző szörnyű balszerencséjére.

Üdvözöllek a Földi Pokolban! E szentségtelen, sárga kéntől bűzölgő, mindent felemésztő tűzben fortyogó helynek neve is van, úgy hívják: Ördögűző 2. - Az eretnek. No, abba lehet hagyni az éljenzést, a fenti nagy szavak ugyanis nem a filmben rejlő borzongást hivatottak magasztalni. Nem. Arról van szó, hogy ez a film pokolian rossz. Abszolválása, illetve minek szépítsem: elviselése csupán konstans miatyánkok kántálásától kísérve lehetséges.

Csak azt tartom ép ésszel felfoghatónak, hogy az illusztris szereplőgárda úgy írt alá a filmnek, hogy egy betűt sem olvastak a forgatókönyvből, különben mit keresne itt a hétszeres Oscar-jelölt Richard Burton ily illusztris karrierrel a háta mögött, vagy Louise Fletcher, kinek Oscar-díján például még meg sem ült a por? Ellen Burstyn hiánya viszont homlokráncolásra késztethetett volna, de elsiklottam eme rossz ómen felett: az első rész végén lelécelő nevelőnőt, Sharont (Kitty Winn) anya híján, anya helyett visszaráncigálták a folytatásba, és szemlátomást azokat a mondatokat adták a szájába, amiket eredetileg Ellen Burstynnek írtak.

S micsoda mondatokat! Uram, Jézus! Tisztában vagyok a második parancsolattal, de muszáj újra és újra szólítanom a magasságost: könnyen lehet, hogy a készítőket is megszállta az ördög - a tiszavirág életű írói karrierrel rendelkező  William Goodhartot, akit a Hollywood Székesegyház még időben exkommunikált, és John Boormant, akinek egy Excaliburra volt szüksége ahhoz, hogy valamennyire helyreállítsa a renoméját -, és démonai lázálmaikat celluloidra öklendezték, arról nem is beszélve, hogy milyen ocsmány erőszakot tettek Friedkin klasszikusán.

Az Ördögűző 2. az antifilm iskolapéldája: olyan ritka produkció, amiben semmi sem működik, alapvető hiányosságai vannak, végigülni pedig még a legedzettebb mozirajongónak is kemény próbatétel. Rossz nyelvek szerint Burton a film forgatása idején már csak egyik alkoholmámortól a másikig létezett, mégsem mert neki szólni senki sem, hogy a szinkronizátor (vagy az attól független) képfekáliamontázst magyarázandó szónoklatokat ne a kamerába nézve tegye, mert ez nem valami dokumentumfilm a rossz tripekről. Szintén érdemes megfigyelni a gyakorta kővé dermedt Fletcher játékát, akinek karrierje ezután szélsebes spirálban történő szánkázásba kezdett olyan örök érvényű klasszikusok mentén, mint a Támadók a Marsról vagy a Grizly II.

Nehéz lenne a film cselekményéről, narratív fordulatairól mesélni, és nem azért, mert ezek meghaladták értelmi képességeimet (habár szívesen elfogadnék egy magyarázatot Merrin atya feltámasztásáról, egyfajta istenkép ráhúzásáról), vagy mert az általános zavarkeltésen túl nem sok funkciójuk volt (de tényleg, a 70-es években több olyan zsánerfilm készült - sci-fi, horror, thriller -, amely egyfajta posztmodern installációként fogta fel magát, s nem műfaji filmként), ugyanis túlságosan lefoglaltak azok az érzések, melyeket a film váltott ki belőlem. Felháborodás. Méltatlankodás. Kétségbeesés. Ezek mind, meg persze az a zsibbadtság, melybe a konstans hitetlenkedésem taszított. Csak mert nehéz épp ésszel felfogni azt, hogy Louise Fletcher dobogó szívét egyszerre masszírozza/markolássza a démoni és a démonmentes Linda Blair - a sáskafejű Darth Vaderről már nem is beszélve.

Most, hogy eme recenziónak indult, végül ráolvasásba fulladt írás végére értem (emiatt elnézéseteket kérem), rájöttem, hogy talán mégis megérne egy mélyelemzést ez a film, de isten ments, hogy ezen egyedül vergődjem át magamat. Mit szólnátok egy kollektív hámozáshoz? Addig is kedvcsinálónak a nem túl meglepő pontszám:

poster_exorcist2.jpg

Címkék

kritika horror sequel bad movie 0csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr835139089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

-creeper- 2013.03.17. 11:18:26

Tök komikus és összefüggéstelen az egész, de az afrikai helyszínek (a vetített sáskainvázióval együtt) egész hangulatosak. Mondjuk azokat az arcokat megnézném, akik a mozibemutató idején ráizgultak a folytatásra, majd ezt kapták Ördögűző II. címen. :)

Egyébként hogy veszed rá magad ilyenekre? :)

cineplex 2013.03.17. 11:20:14

Ebben a témában Burton-től inkább a Medúza pillantását nézem újra, mert az Ördögüző kettő engem inkább idegesített mint untatott.

-creeper- 2013.03.17. 11:25:26

Itt jegyezném meg, egyszer szívesen olvasnék itt a Renee Zellwegeres texasiról is. Tudjátok, amelyikben Bőrpofa rúzzsal keni száját, miközben a rádióból Deborah Harry énekel németül.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2013.03.17. 11:26:42

Olvastam erről a filmről már pozitív kritikát is, még ezer éve a mozineten. (gondolom, ilyet szabad írni, moderálás nélkül) Amúgy még nem sikerült beszerezni a filmet, de úgy gondolom, hogy egy 10-es filmes skálán nem lehet egy film 0-ás, mert azzal már hogy filmre forgatták, értéket vesz fel ezen a skálán. Például az én monitorom 0-ás egy filmes 10-es skálán, mert nem vesz fel értéket, viszont ha elkezdek hadonászni a kamerámmal, egy egyest már valószínűleg össze tudok hozni.

Sütemény1975 2013.03.17. 11:35:55

Z, megnézed a harmadikat is?

Adam Van Helsing · http://helsing.blog.hu 2013.03.17. 11:46:40

Az elsőt nem rég vettem meg BD-n, nagyon várom már, hogy megnézzem (még nem láttam), erre rögtön ennek a kritikának az első mondatában belefutok egy spoilerbe XD

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.03.17. 12:35:19

@Adam Van Helsing: Na de miért olvasod el egy olyan film kritikáját, melynek első részét nem láttad?

szkristof92 2013.03.17. 14:09:25

Szürreális WTF pillanatokkal telenyomott, többszörösen önmaga paródiájává váló, piramidálisan összefüggéstelen és röhejes vadbaromság...és nem tudtam nem élvezni, sőt szinte rekedtre röhögtem magam rajta. Horrorfilmes celluloidkatasztrófa a legmagasabb széfrákból, ami lazán ott van a Cápa 4, a Troll 2 és Renee Zellwegeres Texasi láncfűrészes mellett.

ungverjaland 2013.03.17. 14:49:55

Ezt a filmet már ezer éve láttam, de arra emlékszem, hogy eszméletlenül összefüggéstelen és unalmas volt. Még az a pozitívum sem volt elmondható róla, hogy legalább szórakoztatóan lett volna rossz.

Kovács Erzsébet 2013.03.17. 15:06:24

John Boorman, jaj...
Ezt is ő követte el:

www.youtube.com/watch?v=kbGVIdA3dx0

Az Artúr-legendakör-feldolgozását meg még évek múlva is nehéz hová tennem.

Agent Ricsko 2013.03.17. 18:48:06

Vajon Boorman mit szívhatott ekkoriban, hogy a Hell in the Pacific meg a Deliverance után képes volt ezt összeokádni? Kérnék a cuccból, csak óvatos lennék, nehogy legyen kamera a közelben, ha pedig mégis előkerülne egy, biztos soha nem küldeném moziba a végeredményt.

A szereplők meg szerintem fejjel lefelé tartották a szövegkönyvet, mert ilyen sületlenségeket egyszerűen képtelenség papírra vetni.

Amúgy hozzátenném, hogy én imádom ezt a filmet. Olyan gyönyörű katasztrófa, hogy képtelen vagyok levenni róla a szememet.

A harmadik rész egyébként jobb, ám pont emiatt rosszabb is. Az legalább felismerhető filmformával rendelkezik és nem olyan, mintha vak, retardált fókák forgatták volna rútul betépve, ellenben jóval szürkébb, felejthetőbb. De még mindig jobban szeretem mindkettőt, mint a töketlen előzményfilmeket.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása