aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: lincoln (2012) Takács Máté
2013. január 12. 12:29:04

Kategória: film 25 komment

Bármilyen cinikus hozzáállás is övezi manapság Steven Spielberg filmjeinek jelöléseit az Oscaron, a 66 éves rendező megküzdött azért a státusért, aminek köszönhetően minden munkájára már a bejelentésétől díjesélyesként tekintünk. Kezdetben ugyanis az Akadémia szeretett incselkedni a direktorral: a Cápa a legjobb film-jelölés mellé csak pár technikai kategóriát bírt felsorakoztatni, miközben a DGA, a Golden Globe és a BAFTA nem tudott elmenni a máig hivatkozott, mesteri feszültségkeltés mellett. Két évvel később a Harmadik típusú találkozások már meghozta a rendezői nominációt, ám maga a film és Spielberg forgatókönyvírói minőségben is kimaradt, miközben cimborája, George Lucas minden téren bizakodva várhatta az eredményhirdetést. Az elveszett frigyláda fosztogatói és az E.T., a földönkívüli látszólag előrelépést jelentett, valójában az "úgyse fog nyerni" elképzelés bújt meg a nem technikai jelölések mögött – ezt 1986-ban a Bíborszín tette világossá: minden idők egyik legnagyobb Oscar-botrányában (11 jelölésből zéró díj) a hab a tortán a rendezői jelölés elmaradása volt.

lincoln_small.jpg

1993-ban aztán Spielberg először jelentkezett két filmmel, egyet a kasszáknak, egyet a kritikusoknak címezve. Mindkettő a maga kategóriája legemlékezetesebbjei közé nyert bebocsátást, a Schindler listája pedig úgy törte meg a jeget az Akadémiánál, hogy még a Jurassic Parknak is odaadták, amit csak tudtak. Nem csoda, hogy a Schindler listáját azóta is az egyik legfontosabb amerikai filmként tartják számon: egy viszontagságos történelmi időszaknak állít egyszerre személyes és átfogó emléket, egyszerre visszafogott és kendőzetlen módon.

Amennyire engedték a körülmények, Spielberg a Lincolnnal megidézte mindezt. Más földrészen és más korban játszódik ugyan, alapkövei ugyanarra épülnek: egy férfire, akinek tetterején egy nép sok-sok lelkének sorsa múlik. Abraham Lincolnnak szent meggyőződése volt, hogy a rabszolgaság eltörlése elengedhetetlen az Amerikai Egyesült Államok fejlődéséhez, jövőjének biztosításához. Ennek érdekében kívánta megszavaztatni a 13. alkotmány-kiegészítést – mialatt dúlt a polgárháború, ami éppen a rabszolga-kérdés miatt tört ki. A háború, amit Lincoln vívott, tehát kétfrontos volt, s Spielberg otthonosan mozog a csatatéren ugyanúgy, mint azokban a termekben, ahol férfiak szavaikkal írják a történelmet.

Filmje elsősorban egy rendkívüli jelentőségű történelmi időszakot, mozzanatot kíván elmesélni, érdekek és ellenérdekek, tántoríthatatlanok és megalkuvók rendszerbe állításával, másodsorban pedig kilépteti "Honest Abe" figuráját a történelemkönyvből; nehéz elhinni, de voltak korok és helyek, melyek valóban nemes államférfiúkat szültek. Lincoln nagy formátumú figurája aligha méltó kisebb színészhez, mint Daniel Day-Lewishoz, aki a tőle ismert módon tűnik el szerepében. Zseniális jelenettel nyit a film: az elnök az éppen állomásozó katonák mellett ül és két színesbőrűvel beszélget, vagy inkább hallgatja őket. Végül megkérdezi egyikőjüket, emlékeszik-e egy bizonyos beszédére; a katona távoztában mondja fel Lincoln ma is közismert szavait. A szavak ugyanolyan fegyverei Spielbergnek és Tony Kushner forgatókönyvírónak, mint neki: a film két és fél órájának kétharmadában ugyanis szavakkal győzik a nézőket és szavakkal formálják a jellemeket. Az elképesztő színészgarnitúrát felvonultató filmben nem csak két élesen elkülönülő tábor kapott helyet, akadnak álláspontjukban szürke alakok is, s a rabszolgasághoz ragaszkodó szemszögek sem merülnek ki pusztán megvetésben.

Kushner hangot ad mindenkinek, egy olyan kérdéskört boncolgat, ami nekünk, 21. századiaknak magától értetődő. Ugyanakkor gondolatébresztő is: cseppet sem egyértelmű, hogy ott tartana-e a világ ma is, ahol, ha Abraham Lincoln nem ilyen eltökélt hitében. Más ugyanis nem állott rendelkezésre, csak a hite, a meggyőződése; azt, hogy végül mit ért el törekvéseivel, annak már csak mi, az utókor lehetünk a megmondói. Ő képes volt mindenét kockára tenni: azzal, hogy az alkotmánykiegészítést szorgalmazta, a háború kedvező kimenetelét és egyúttal politikai karrierjét veszélyeztette, s meg kellett birkóznia fia makacsságával és felesége aggodalmával is.

Minthogy csaknem történelemóra kerekedik értékeléséből, nem lehet másképpen tekinteni a Lincolnra, mint egy történelemórára, mégis messze több annál. Egy gyakorlott rendező tisztelettel és megértéssel adózik az amerikai múlt egy kardinális fejezete előtt, miközben egy olyan emberre fókuszál, akinek minden megmozdulása, minden lépése, minden pillantása, minden szólásra emelkedése mágnesként vonzza a tekinteteket, ahogy a jelenetben, úgy a nézőtéren: ennek érdemében osztozik a kiváló színészvezetését leporoló Spielberg, a most tényleg Oscar-kaliberű munkát végző Janusz Kaminski operatőr és természetesen Day-Lewis, aki alighanem bármely ország bármely elnökét eljátszaná ilyen hitelességgel, de ennél jobbat keresve se találnának neki. Abraham Lincoln jól ismert fényképe és a róla mintázott washingtoni szoboremlékmű ábrázata ezután talán kicsit módosul mindenkinek a tudatában.

Igen, ilyen jó a fickó; nem volt ennyire meggyőző valós személy-imitáció Philip Seymour Hoffman Capote-ja óta. Háromszoros Oscar-díjas válik belőle február végén, miként a tulajdonképpen szokásosan, ámde most nagyon odaillően játszó Tommy Lee Jones-ból kétszeres. Nem pusztán azért, mert kitűnően játszanak, hanem azért is, mert olyan figurákat játszanak el kitűnően, akiknek céljaival minden jóérzésű ember maximálisan azonosulhat – egy jól megformált hétpróbás gazembernél márpedig csak egy jól megformált nemes jellem ér többet az ítészek szemében. A Lincoln erénye még, hogy előbbiekben valójában szegényes, legalábbis nem hangsúlyozza ki őket, s így a figyelem csakugyan a lényegre terelődik. A lényeg pedig az, ami kockán forog, s nem az akadályok, amiket le kell küzdeni.

Abraham Lincoln kiváló szónok volt, szerencsére egy olyan korban, ahol a szónoklat, a szavak még igazán súllyal bírtak. Ez a Lincolnról is elmondható: nem csak felmond, hanem feltár, nem csak bemutat, hanem beavat és nem csak egy Spielberg-film, hanem egy fontos Spielberg-film.rating-8.gif

poster_lincoln_hun.jpg

Címkék

kritika fox lincoln drama steven spielberg james spader tommy lee jones intercom historical daniel day lewis dreamworks david strathairn sally field joseph gordon levitt biopic jackie earle haley tony kushner john hawkes war movie 8csillagos hal halbrook

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr445013783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2013.01.12. 12:35:37

remek írás. Már nagyon várom, hogy megtekinthessem. Spielberg kb a top rendező a szememben.

Takács Máté · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.12. 12:40:30

Az én szememben is, és fenntartom a jogot, hogy ez a 8* akár 9*-ra is felkússzon a jövőben, ha majd többszöri nézéssel teljesen levetkőzi előttem történelemóra-jellegét. Így tehát nem bánom, ha tarol a film az Oscaron (bár nálam továbbra is a Pi élete a favorit).

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2013.01.12. 12:48:31

@Takács Máté: "ismerve" a zsűriket ez fog tarolni, szerintem. 6 díjat simán kinézek a filmnek. És remélem a legjobb rendezőit is megkapja Spielberg.

VVega · https://debugme.eu/ 2013.01.12. 12:50:46

Day-Lewis lenyűgöző alakításának köszönhetően erős közepes. Számomra rossz értelemben véve lassú volt kicsit, illetve többször is giccses. Ennek ellenére működőképes és tulajdonképpen le is kötött, a War Horse után nagy eredmény ez. A 12 jelölést túlzásnak érzem, remélem nem lesz tarolás.

Takács Máté · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.12. 13:07:26

Kezdem azt hinni, a "giccs" szó jelentésével egyre kevesebben vannak tisztában. Ebben az égegyadta világon semmi ilyesmi nincsen.

ungverjaland 2013.01.12. 13:11:32

Én nem nem rajongok a történelmi filmekért, Spielberg sem kimondott kedvencem, így meglepődtem, hogy sokkal jobban bejött mint amire számítottam. Jóval visszafogottabb film, kevésbé akar dolgokat lenyomni a torkomon, mint amire számítottam, a fényképezés sem csúszott át az ultragiccses oldalra, jól illett a film hangulatához, tempójához. A személyes éves listámra ezért nem kerül fel, mert egyszerűen ez a fajta film nem az én világom. Viszont DDL alakítása egyszerűen zseniális. Teljes mértékben megérdemli az Oscar-t. Nagy pozitív csalódás, mindenképpen ajánlani tudom csak.

ungverjaland 2013.01.12. 13:16:44

@Takács Máté: Maximálisan egyetértek. Ennél visszafogottabban és elegánsabban szerintem nem lehetett volna ez a témát feldolgozni. Tessék mindenkinek elolvasni, hogy mi is az a giccs (en.wikipedia.org/wiki/Kitsch), és megérteni, hogy ez miért baromira nem az.

VVega · https://debugme.eu/ 2013.01.12. 13:17:50

Giccsnek számít a romantizált, felszínes érzelem is, a vita illetve a szavazás során pedig szerintem nem egyszer csap át érzelgőssé és közhelyessé a film.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.01.12. 14:11:47

Nagyon jó írás lett tényleg!
Sztem azonban műfajából eredően vannak bizonyos korlátai, amelyek megakadályozzák abban, hogy ennél a 8/10-nél nagyon feljebb kússzon.(legalábbis nálam)

Giccsesnek szerintem sem giccses, hatásvadász is csak egy-két helyen (szavazás)

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.12. 15:23:58

Kiváló írás. Ezt olvasva egyrészt jobban fájlalom, hogy nem értem oda a vetítésre, másrészt egy csöppet sem. :) (Értsd: valszeg én nem tudtam volna ilyen szépen, egy kettős történelemóra mentén végigvezetni ezt a recenziót.)

(Kicsit meglepett, hogy van link a Schindlerhez, aztán láttam, hogy az nem kritika, sőt még szókátránynak is csökevényes. :)

Dominik Blasir 2013.01.12. 19:14:06

Nekem sok volt a pátosz, ha nem is War Horse-szerűen, de azért elég erőltetetten próbálta meg lenyomni a torkunkon a mű-érzelmeit. Néha működött, néha nem, összességében inkább pozitív a film, csak azért mégsem olyan jó, mint lehetett volna.
A kezdő képsorok engem kifejezetten zavartak - rögtön tisztázza, hogy igen, ő itt most komoly dolgokról, komoly érzelmekről akar beszélni, és ez ellen nem is tehetünk semmit. Nem volt szép.
Viszont Tommy-Lee Jones (és karaktere) zseniális lett, megkockáztatom ellopta a show-t Day-Lewistól.

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2013.01.12. 19:55:32

@Dominik Blasir: Mondjuk egy komoly történelmi eseményt mégis miért akarna visszafogottan tálalni. Igenis csapjon a lecsóba és mutassa meg, hogy mi a helyzet. szerintem.

Takács Máté · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.12. 20:46:22

Érdekes, hogy többen jöttök az érzelmek eltúlzásával, miközben szerintem egyáltalán nem dominánsak, nincsenek igazán kihangsúlyozva - Lincoln is valójában inkább az eszét követte, semmint a szívét, más kérdés, hogy nagyjából egybecsengett a kettő akarata. Teátrálisak a megnyilvánulások, igen, de hát erről szólt akkoriban a képviselőházi munka.

Takács Máté · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.12. 20:52:25

@Zalaba_Ferenc: De a lényeget összefoglalja - mármint a Schindlerről írt pár sor. :)

Vortumnus (törölt) 2013.01.12. 22:47:30

, hogy a Schindler listáját azóta is az egyik legfontosabb amerikai filmként tartják számon: egy viszontagságos történelmi időszaknak állít egyszerre személyes és átfogó emléket, egyszerre visszafogott és kendőzetlen módon."

azért arra kíváncsi lennék, ezt ki gondolja. az a film remek, amerikai középiskolásoknak. azon túl, hát, kissé komolytalan, kb. mint egy akciómozi, az ember szinte azt várja, hogy neeson álarcot ölt és szuperhőssé válik. vagy a fekete-fehérség manipulatív használata, stb.stb.
hollywoodban elmegy, de azért komolyan kevéssé vehető.
persze min csodálkozom, komolyabb kritikusok nyilatkoztak pozitívan a dark knight rises című, málnajelölést érdemlő forgatókönyvből készült filmről is, ahhoz képest meg a schindler remekmű,valszeg a lincoln is.

K. Kálmán 2013.01.13. 08:23:23

A filmet még nem láttam, de már nagyon várom. Az érzelem-témához csak annyit, így látatlanban: az érzelmek kihangsúlyozása Spielberg egyik jellemzője. Én speciel ezért is szeretem. Van, akinek ez sok, van, aki szerint pont a kellő mennyiségű. Számomra a War Horse sem lépte át a giccshatárt.
De még ha úgy is lenne, ami engem illet, még mindig jobban kedvelem, ha egy film az érzelmek terén esik néha túlzásokba, mint ha pl. az öncélú erőszak terén. Ami Spielbergnek az érzelem, az Tarantinónak az erőszak - utóbbiért mégsem panaszkodik senki, pedig bizony ott is lehet túlzásokba esni és az szerintem mint esztétikailag, mint morálisan zavaróbb, mint némi érzelemtúltengés. (Mondom ezt úgy, hogy már várom, a Djangot!)

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.02.03. 19:00:45

Spielberg mindig kiválóan értett ahhoz, hogy kölcsönözzön jelentéktelennek tűnő, mégis fantasztikus képi elemekkel dimenziót karaktereinek: a Lincolnban gyönyörű az a képsor, melyben a kamera előbb az elnök kezére fókuszál, ahogy a szék karfájába kapaszkodik, hogy felállhasson (megfáradt, beteges, de kitartó), aztán a hátrahagyott papucsára (a gyerekei - legyen az a vér szerintiek vagy maga a nép - mindennél fontosabbak).

A film fantasztikus teljesítmény: a végéből le lehetett volna csippenteni, de ez már csak a régi jó spielbergizmus hozadéka. 10/8

levee 2013.02.03. 19:15:29

Furcsa olvasni ezen a blogon pozitív kritikát a filmről. No mindegy, nincs ezzel baj, sokfélék vagyunk, de én inkább úgy érzem, hogy egy giccs és blöff egyszerre a film, amiből sokkal többet ki lehetett volna hozni. Remélem, hogy az Argo behozza az Oscar-díjátadón :-)

Atkakukac1989 2013.02.03. 19:23:15

Teljesen egyetértek, ez egy nagyon jó Spielberg mozi. Sokkal többre értékelem, mint a Mester előző munkáját. Annyira tetszett, hogy visszafogott volt a rendezés, nem voltak nagytotálok, nem volt semmi hatásvadászat. Mindent elegánsan rögzített a kamera, aztán annyi. A hozzászólók között emlegetett giccset pedig észre se vettem, szerintem más filmet néztek.

Örülök, hogy az elnök emberi oldalára fókuszált a film, de oly módon, hogy egy percig sem éreztem, hogy most hanyatt kéne vágni magam tőle, hogy mekkora tetteket hajtott végre. Viszont mégis tiszteltem, felnéztem rá (ha lehet ezt mondani). Persze ehhez kellett egy oly bámulatos színész, mint Day-Lewis.

McCl@ne 2013.02.03. 19:27:53

@levee: Szerintem egyáltalán nem furcsa, hogy itt népszerű, AE szereti Spielberget, talán kicsit elnézőbb is vele a kelleténél, de nincs ezzel baj, ilyen az ember a kedvenceivel :)

Amúgy meg bármit, csak az Argot ne. Nem tudok belekötni abba a filmbe, de semmi pluszt nem éreztem benne, egyszerűen csak profin és korrekt módon van összehozva.
A ZD30-nak szurkolok, de persze hiába, de a Silver Linings Playbook is sokkal jobb, mint az Argo.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.02.03. 19:37:22

@levee: Sokszor hallom a "giccs" szót ezzel a filmmel kapcsolatban, amely még a legérzelmesebb pillanatban is inkább pátosszal teli, semmint giccses. Giccses lett volna például az, ha az a fekete nő nem csak félvállról veti oda Lincoln fiának, hogy lapáttal verték, amikor még nála is fiatalabb volt, hanem könnyes szemekkel megmutatja sebhelyeit.

levee 2013.02.03. 19:53:36

@Zalaba_Ferenc: én csak arra próbálok utalni, hogy bár Kaminski képei tényleg nagyon szépek, és Day-Lewis is remekül alakít (kétségtelen), a film által bemutatott világ viszont eléggé sematikus. Lincoln egyértelműen a megkérdőjelezhetetlen pozitív hős, némileg azért rontja a képet, hogy a feketéknek még a 60-as években is külön mosdóba kellett menni, külön székekre lehetett csak leülni, stb. Nem elvitatni akarom a háború jelentőségét, de erősen romantikus képet ad a történelemről. A másik gondom, hogy rettentő hosszú, és nem bírja magát lezárni.

Számomra az igazi rabszolgatartó film a 12 Years a Slave lesz, ami egy felszabadított fekete férfi emlékiratain alapszik (Solomon Northup) és nem mellesleg a ma élő egyik legtehetségesebb fekete rendező, Steve McQueen rendezte meg a nyáron. És kicsit attól tartok, hogy ebben az évben ellőtte az Akadémia a rabszolgatartás tematikáját, és jövőre valami máson fognak csámcsogni, McQueen filmje, ami szerintem eléggé társadalomkritikusnak ígérkezik, meg maximum fesztiváldíjakat fog besöpörni, valós elismerést nem.

levee 2013.02.03. 19:57:04

@McCl@ne: oké, ez igaz, én csak a politikai/történelmi párhuzamok miatt hoztam fel, vagyis hogy az Argo is részben egy történelmileg fontos eseményen alapszik. Nehéz nem ide érteni amerika teheráni konfliktusait sem. Egyébként egyetértek, az Argo egy egyszerű film (nem tudom hol olvastam, de volt egy jó cikk arról, hogy az Argo miért tipikus "caper" film), viszont annál rövidebb és feszesebb is.

O. Russelnek meg kijárna már egy Oscar, de gyanítom, hogy esélytelen ebben az évben.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.02.03. 20:01:59

@levee: Ezt a képet a filmben is artikulálják, mikor az egyik fekete katona arról beszél, hogy 50 év múlva talán szavazhatnak is. Lincoln is, ők is tudják, hogy ugyan a 13. kiegészítés nagy győzelem, de az egyenlőség még odébb van.

Amúgy a film elsősorban egy elnök (és emberei) állhatatosságáról szólt: egy dolgozó államfő portréja volt. Szerintem ilyen szemmel kell nézni.

McCl@ne 2013.02.03. 20:02:12

@levee: Ma néztem a Silver Linings Playbookot és szerelem első látásra, annyi minden van benne, ami az Argo-ban nincs, hogy ez még a műfaji eltérések ellenére is az egekbe emeli hozzá képest. Már maga az varázslat, hogy egy ilyen felépítésű film működőképes 2013-ban! De ez már nagyon off itt :)

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása