aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: cápa [jaws] (1975) Zalaba_Ferenc
2012. június 25. 14:10:05

Kategória: 10 komment

Emberevő cápa tizedeli meg a Florida partján fekvő Amity üdülőváros strandközönségét. A település kapzsi vezetősége nem hajlandó lezárni a partot, pedig Brody seriff (Roy Scheider) és a városba érkező oceanográfus (Richard Dreyfuss) nagyon melegen ajánlja. Mikor Július 4-én kitör a pánik, a polgármester végre beadja a derekát, s a morózus tengeri medve, Quint kapitány (Robert Shaw) vezetésével kis különítmény száll tengerre, hogy begyűjtsék a Nagy Fehéret.

Emberevő cápa tizedeli meg a Florida partján fekvő Amity üdülőváros strandközönségét. A település kapzsi vezetősége nem hajlandó lezárni a partot, pedig Brody seriff (Roy Scheider) és a városba érkező oceanográfus (Richard Dreyfuss) nagyon melegen ajánlja. Mikor Július 4-én kitör a pánik, a polgármester végre beadja a derekát, s a morózus tengeri medve, Quint kapitány (Robert Shaw) vezetésével kis különítmény száll tengerre, hogy begyűjtsék a Nagy Fehéret.

Miután a Duel című tévés produkció zajos sikerének köszönhetően pillanatok alatt felkerült Hollywood térképére, Spielberget elözönlötték az ilyen-olyan filmes ajánlatok (saját bevallása szerint már a premier másnapján 8 forgatókönyv várta). Végül a Jaws rendezése mellett döntött, de egy feltétellel: az óceán nagy ragadozója a film első egy órájában láthatatlan marad. Richard Zanuck, a film producer és Peter Benchley, az eredeti mű írója először vonakodott - az utóbbi főleg azért, mert saját magát képzelte el a rendezői székben -, de aztán beadták a derekukat. A többi már mozitörténelem.

A Jaws nem csupán minden idők legjövedelmezőbb filmjévé vált (egészen a Star Wars bemutatójáig), de teljesen átszervezte az amerikai filmstúdiók szezonstratégiáját. 1975-ig a nyár mozi szempontjából holtidőszaknak számított: a legforróbb hónapokban a filmszínházak művészfilmek, kis költségvetésű produkciók vesztőhelyei voltak, hogy a stúdiófőnökök saját vélekedéseiket lássák beigazolódni, mi szerint nyáron a kutya se ül be egy sötét terembe filmet nézni. Aztán jött a Jaws (és persze később a Star Wars is), s minden tételt megdöntött. Megszületettek a nyári blockbusterek, melyek azóta sem akarnak kihalni.

És mi a helyzet a Nagy Fehérrel? Ő bizony rejtve marad a hatvanvalahányadik percig, ahogy azt Spielberg elrendelte. Attól viszont senkinek sem kell félnie, hogy az első órában unatkozni fog. Hiába úszkál off-screen, a cápa majd minden jelenetre rányomja sokfogú bélyegét: elhullajtott kezek, lábak és fejek jelzik útját, nem beszélve a kék óceánt összepettyező vérfoltokról. Mint minden nagy amerikai rendező, Spielberg is Hitchcocktól vett leckéket: hogy kell lassú tűzön sütögetni a nézőt, hogy kell módszeresen adagolni az infót, folyamatosan jelezni, hogy tessék szépen felpillantani, ugyanis Damoklész jeges kardja az első perctől fogva a néző feje felett lebeg. Már a nyitány is ikonikus, amelynek minden pillanata a kiszolgáltatottság torokszorító érzését hordozza magában, és a film a továbbiakban is olyan rémületes pillanatokat kínál, melyek azóta bevonultak az egyetemes horrortörténelem legjobban sikerült jelenetei közé (levágott fej, anyone?). Ó, és ott van John Williams nagyszerű és megismételhetetlen filmzenéje is, melynek már a felépítése is olyan, mint egy teaser, amely az elkerülhetetlen borzalmakat promózza.

Míg a vízben a cápa a király, a rendezői székben pedig Spielberg, a vásznon viszont Robert Shaw. Az egykori színészlegenda egyik utolsó filmje volt a Jaws, gyümölcsöző pályafutásának betetőzése eme szerep, hisz neve hallatán jó eséllyel ötből négy embernek Quint kapitány figurája ugrik be, ahogy végighúzza körmeit a táblán, és így fojtja bele a szót a vitatkozókba. Ugye, hogy te is megborzongtál? Annak ellenére, hogy jóformán csak a film második felében jelenik meg, Shaw lenyúlja a produkciót, és érdemes is rá figyelni: a film egyik központi jelenetét, az atombombát szállító Indianapolis hajó elsüllyedéséről szóló rémtörténetet például ő írta: az a szcéna egyébként is színtiszta mestermunka - ahogy egy iszogatós, szellemeskedő felütés megteremti a kapcsolatot a három egyéniség között, hogy aztán a horrorsztori lelkük mélyére hatoljon, a néző fantáziájában pedig még durvább méreteket öltsön a cápa által jelentett veszély.

Szóval Shaw kitűnő, de igazságtalanság lenne elfeledkezni a trió másik két tagjáról, Roy Scheiderről és Richard Dreyfussról. Scheider testesíti meg Spielberg kedvenc karakterét, a külvárosi kisembert, aki sikeresen veszi fel a harcot nálánál nagyobb erőkkel, Dreyfuss pedig egyszerre felel a humor és a suspense porciózásáért, továbbá ő az, aki a technikai infót is szállítja a Nagy Fehérről, habár ezek inkább illenek egy porondmester szájába, mint egy tudóséba: "Ő a tökéletes gép, egy evőgép. Csak megy előre, táplálkozik és kis cápákat hoz létre. Ennyi."

S mikor végre felmegy a függöny, és teljes pompájában mutatkozik meg a sós vízi ragadozó, Brody halálra vált arccal azt nyögi: "Nagyobb hajóra lesz szükség." Így is van. A puhításnak hála ekkorra a nézőben már rég tanyát vert a jeges félelem, szóval neki talán már az is megtenné, ha egy búvár játszaná a gyilkost hátán egy műanyag uszonnyal. Hál istennek nem kell túlságosan leadni az elvárásokból, ugyanis a Robert A. Mattey tervezte cápa meglepően hitelesre sikeredett. A meglepetés oka az, hogy a Spielberg ügyvédje nyomán Bruce-ra elkeresztelt műanyag rém fellépésének erejében kevesen hittek. Egy ilyen dögöt még a szárazföldön is nehéz kontrollálni, nem hogy a vízben, és a rossz nyelvek szerint épp azért burkolózott homályba, mert nem működött, nem pedig feszültségkeltés gyanánt.

Oké: Bruce mai szemmel talán már kissé darabos, kissé gumírozott. De hogy nem élnek a szemei? Az igazi cápának sem élnek! Ahogy az Ahab komplexusos Quint kapitány mondaná: "A szemei élettelenek. Fekete babaszemek. Egészen addig úgy tűnik, hogy nem élnek, amíg beléd nem harap, s akkor azok a fekete szemek hirtelen fehérre váltanak." Nem szeretném megtapasztalni: ezt a filmtípust viszont jó lenne újralátni, hisz a Jaws olyan szörnyfilm, amely nem rohanja le a nézőt speciális effektusokkal; fontosnak tartja a karakterrajzot és a háttértörténetet is. Korunk CGI-vel, F/X-szel, THX-szel és más mágikus mozaikszavakkal körbebástyázott filmgyártásában ez bizony ritkaságszámba megy. Fényképezés, történetvezetés, színészi játék, szerény, de hatásos effektusok, filmzene - mind együtt van, s mind ugyanazt a dolgot szolgálják: a rettegést.

A Jaws augusztus végén végre BD-n is megjelenik, méghozzá az eredeti negatívokból képkockánként felújított képpel és újrakevert hanggal. Kihagyhatatlan.

kövess minket facebookon és twitteren!

Címkék

kritika spielberg roy scheider monster movie 10csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr684769623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kelemen 2012.06.25. 14:15:45

kár, hogy manapság már nagyon ósdinak tűnik a film. de jó volt egykoron sokra tartani. ez kábé olyan szint, hogy ma egy nb2-es focicsapat simán leverné az aranycsapatot.

Ismeretlen_714493 2012.06.25. 14:42:36

"You're gonna need a bigger boat". Remek írás egy igazi klasszikusról.

Ismeretlen_74688 2012.06.25. 14:50:22

Kedvenc filmem. De biztos ez, hogy Florida partján fekvő? Nekem úgy rémlik, hogy New York melletti sziget.

Ismeretlen_16964 2012.06.25. 14:54:53

Egyes, leulhetsz :) Massachusetts lesz az, nem Florida, az Indianapolis beszédért Howard Sackler és John Milius is jóval nagyobb kreditet érdemel, a rossz nyelvek pedig legnagyobb részben igazat beszélnek: ha normálisan mukodik a monstrum, már az elso jelenetben premier plánban láthattuk volna a plastik-tonhalat. Utólag visszanézve persze ez így volt jó, Spielberg a film legnagyobb elonyét kovácsolta ossze a set legsúlyosabb problémájából. Number one kedvenc movie egyébként nálam, egyetlen egy mozzanatába tudok belekotni, ez pedig pont a levágott fej, anyone: utolsó utáni gondolatként felvett és bevágott jelenet egy olcsó ijesztés kedvéért, és sajnos erosen kilóg a filmbol - hoseink csak a hajóról és a fogról beszélnek másnap, meg sem próbálják a darabokra rágott helyi halász tetemével gyozkodni a polgármestert. (Ben Gardner úr a szkript akkor használt változatában valószinuleg még nem jump scare, hanem egy eltunt személy volt csupán, akárcsak a regényben.) Ettol eltekintve fenomenális, imádnivaló, megunhatatlan, piszokjó. A Blu-ray pedig ha tavaly elott jott volna ki, az is késo lett volna.

Gaudi 2012.06.25. 15:43:24

Jó film, jó kritika. Mondjuk Shaw-ról nekem Hessler ezredes ugrik be.

Ismeretlen_1068 2012.06.25. 16:46:43

4: Ez a kritika egy régebbi publikáció újraközlése: azt hittem, jobban megbízhatok a fiatalabb énemben, de majd visszaküldök egy loopert. :) Ugyanakkor neked sincs mindenben igazad: egyrészt a film nem Massachusettsben játszódik - ott csak forgatták -, hanem New Englandben (persze, ez közelebb van, mint Florida :), továbbá lehet, hogy az említett két úr írta az Indianapolis dumát, de ezt Robert Shaw olyannyira átszövegezte, hogy Milius kissé meg is orrolt rá.

Ismeretlen_140561 2012.06.25. 22:09:01

höhö :D

Ismeretlen_140561 2012.06.25. 22:09:42

Teljesen más, mint a könyv, de így is imádom mindkettőt :D

Ismeretlen_16964 2012.06.26. 12:19:07

6: Massachusetts pedig - hiszed vagy sem - a New Englandet alkotó hat állam egyike :) Amity persze fiktív szigetváros, a fekvésére nincs kimondott utalás, de pl. az Orca oldalára mázolt MS jelzés elég árulkodó ;)

Ismeretlen_1068 2012.06.26. 12:26:26

Na jó, erre tényleg nincs mentség: bevéstem magamnak a karót.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása