miközben egy csodálatos, max. 8-10nm-es hostelszoba egyik fullextrás emeletes ágyán kucorgok, s az utitársaim elmélkedését hallgatom, hogy melyik a rosszabb, a kínai, francia vagy a feka (how about francia zsidó feka?), elég nehéz szavakba önteni, milyen érzésekkel szembesül az egyszeri ember, ha manhattanben találja magát.

akkor eszmélsz fel, hogy hol vagy, mikor már ott vagy a sűrűjében. mikor a downtown valamelyik metróállomásáról kilépve megpillantod magad felett a robosztus felhőkarcolókat. érkezésünk estéjén gyorsan fel is pattantunk a jó tíz éve ingyenes staten island ferry-re, hogy kissé oszlassuk ezt az ámulattal teli megszeppenést, s kívülről, megfelő távolságot tartva szemléljük manhattant. aztán végül a közel 10 órás repülőút és a 6 órás minusz győzött, így tíz órakkor már mindenki durmolt.

az első bevetésre szombaton került sor. jó korai indulás, s egy kiadós reggeli (részemről háromtojásos omlett sonkával, ty és ági viszont keményítettek, s letoltak egy steak & eggset) után 9 körül már az esb tetején tobzódtunk. az idő meglehetősen párás volt, a látvány viszont... de beszéljenek inkább a képek.

az esb után előbb a macy's és a time square következett, valamint a pénztárcák gyakori nyitogatása. hadd ne részletezzem, csak annyit, hogy elgondolkodtunk azon, megérné simán csak shoppingolni járni new yorkba. ha elég nagy a böröndöd, akkor igen.

útközben kinéztünk magunknak egy ír kocsmát a time az esb-től nem messze, így miután a 96. utcában lévő hostelünkben megszabadultunk terheinktől, viszatértünk egy kiadós ír vacsora kedvéért, amely nem csak a gyomrunkat (különösen a death by chocholate névre hallgató sütemény), de a zsebünket is rendesen megterhelte. a kalóriákat egy kis esti sétával vezettük le.

no, a többiek már a nyakamra hágnak, szóval további pofázás helyett inkább jöjjön néhány kép.