ezek a sárgák nem most jöttek le a falvédőről. a simpson-család idén tölti be huszadik életévét. 1987-ben az írónak készülő, amúgy egy nyulas képregényből (life in hell) élő matt groeninget a fenti strip rajongójaként megkereste james l. brooks, a the tracy ullman show producere (amúgy pedig a becéző szavak oscar-díjas rendezője), hogy készítsen 1-2 perces rajzfilmbetéteket a műsorához. megszületett a simpson-família, melynek tagjai első körben egyáltalán nem hasonlítottak mostani önmagukrra, mondhatni, a meglehetősen ijesztően néztek ki. még maga a szülőatya sem bízott bennük túlzottan, aztán megtörtént az amerikai csoda: a nép bekajálta a fura figurákat, a the simpsons meg különálló show-t kapott, melyet egy vadi új fox brand jól meg is lovagolt, s íme: a család sikere még ma is töretlen, minden idők legnépszerűbb, leghosszabb ideje futó sitcomja már a 18-ik évadnál tart.

és már 1990-ben arról beszéltek, hogy elkéne egy egészestés változat nagyobb és merészebb sztorival, de matt groening nem az a típusú ember, aki szereti elsietni a dolgokat: egyrészt a hangadóknak nem szerepelt a szerződésében a "mozifilmet is..." kezdetű kitétel, aztán az animátorok, az írók, a producerek nyakig bene voltak a show-ban, amit senki sem akart elhanyagolni az esetleges mozifilm javára, melynek animációját természetesebben vászonra illő részletességgel képzelték el, harmadrészt pedig nem akarták, hogy a néző úgy érezze, hogy csak egy hosszabb tévéepizódot lát.

ezért akár bukásnak is elkönyvelhetném, hogy a the simpsons movie mégsem több, mint egy 80 perces tévéepizód, amely epikus, nagyívű, de alapjában véve ugyanazt a családcentrikus ironiát veszi alapul, melynek konfliktusait csak ezek a figurák tudják pillanatok alatt rövidre zárni. de a simpsons movie olyan "epizód", amely egyenesen visszarepít a széria fénykorába, valahová a 2-7. szezon környékére, amikor még sírva röhögtél minden egyes részen, s voltak olyan jelenetek, melyeket azonnal klasszikusnak minősítettél (pl. ez).

tizenegy író dolgozott a mozifilmen, amely még a bemutató előtti hetekben is készült, ez a munka pedig inkább volt kísérleti, semmint megfontolt timeline-ok mentén folyó stúdió work, hisz nem csak jelenetek alakultak át a forgatás során, hanem maga a cselekmény is, a karakterekről nem is beszélve, akik között néhány teljes egészében kihullott a filmből. ez az esetlegesség itt-ott meg is látszik a végeredményen, ugyanis vannak sztoriszálak, melyeket nem sikerül elvarrni, és olyan figurák, akik egyszerűen eltűnnek a filmből.

valószínűleg ezt az áldozatot félig-meddig tudatosan hozták meg, hisz a filmben minden háttérbe szorul a poénokkal szemben, melyek egymás sarkát tapossák, már csak azért is, hogy még véletlenül se tudj fennakadni azon, hogy egyik-másik vicc nem is működik. példának okáért feltűnően sok a meleg poén, mintha az egyfajta trend lenne manapság. no de nem kell félni, a kétségkívül vicces előzetesek nem lődözik el a film összes rakétáját, s a bevételi mutatókat látva biztosak lehettek afelől, hogy lesz folytatás is. remélhetőleg nem húsz év múlva. (trailer)