Ezen a hétvégén két film fejlődött sorozattá, egy harmadik pedig tovább bővítette a maga franchise-át, és az eredmények láttán olybá tűnik, ezek a szokások nem ma fognak kiveszni. A független Boo! A Madea Halloweennel Tyler Perry a Madea-filmek egyik legerősebb nyitányát szállította, így a dobogó második és harmadik helye maradt a nagy stúdióknak. A Jack Reacher: Nincs visszaút ezzel együtt nagy erővel vágta be magát a listára, miközben az Ouija: Origin of Evil az első rész alatt nyitott, de korántsem megvetendő összeggel.

Újra nyit a blamázsplázs: a nagy bukások visszaszámlálásának második etapját rendhagyó rajzfilmek és súlyos sztárgázsik jellemzik. Kiderül, hogy másodjára széttenni nem izgató, hogy a megváltás gyakran elmarad és hogy a belügyek olykor megmaradnak éppen annak. Égéstermékek, 1997 és 2009 közötti intervallumban mozogva.

A DreamWorks Animation alighanem már csak a porszívóval nehezen elérhető sarkokban élő porcicákról nem csinált animációs filmet, de még akadt egy toyline előtte, amit kiaknázni óhajtanak. A kis, aranyos, ritka ízléstelenül kinéző és éneklő trollbabák magyarul is bizonyára megfekszik a családok... pénztárcáját.

Angol-magyar angol vígjáték kerül a mozikba a hónap végén, amelyben például a régen látott Roger Moore is feltűnik a főszereplő Brian Cox mellett, és ha már régen látott, vagyis hallott, hát a mikrofon mögé ilyen illetőségek is szép számmal felsorakoztak. Nyilván Cox magyar hangja a nagy attrakció, de lejjebb görgetni is érdemes...

Sorsfordító tanulmányi megmérettetések, szovjet űrpionírok, visszatérő igazságosztók, félkegyelmű pénzhajhászok, végét járó skandináv uralkodóházak. Heti bemutatók.

Az augusztus közepe óta a legforgalmasabb hétvégén Tom Hanks harmadik fejtörős kalandja a nagy blockbusterek közé lépett. Az Inferno elsöprő győzelmével az InterCom a legtöbb hétvégét nyerő forgalmazó idén jelen állás szerint, nem mellesleg három hónap után most először tudhatja az élen egy filmjét - és a Dan Brown-adaptáció vezető szerepe prolongálható legalább egy további hétre.

Jelentős figyelem kísérte az Infernót az amerikait két héttel megelőző nemzetközi bemutatója alkalmával, noha érezhetően nincs már annyi szusz Dan Brownban, mint akár csak hét évvel ezelőtt. Mifelénk ugyanakkor a film képes volt az Angyalok és démonok jegyeladásait megismételni, méghozzá idei top 10-es rajtot jelentő 100 millió forint feletti összeggel.

Ben Affleck a tőle már megszokottnak mondható, stabil szintet hozta A könyvelő címszerepében is az amerikai pénztáraknál; a thriller A lány a vonaton múlt heti nyitányához nagyon hasonló összeggel szerzett vezetést. Eközben Kevin Hart új standup-showja, a What Now? is dobogós helyen végzett, bár kevés vizet zavarva úgy összességében, a Max Steel című sci-fi akciófilm pedig alig érdekelte a népet.

Öt és fél évvel ezelőtt, az Anyát a Marsra! csúfondáros anyagi csődje kapcsán merültem el először Hollywood legnagyobb pénzügyi zsákutcáiban, és bizony manapság, a több százmilliós költségvetések korában öt és fél év bőséggel elegendő ahhoz, hogy alaposan átrendeződjön egy ilyen mezőny. Ismét belevágtam hát, s akkor már nem álltam meg 50-nél, mint legutóbb: bővítve, javítgatva, újrakalkulálva a régi számokat és szöveget is, az elkövetkezendő időszakban visszaszámolom a legnagyobb tengerentúli box office-bukásokat a századiktól az elsőig, de csak szép sorjában: íme a megemlegetettek első tízese, a századiktól a kilencvenegyedikig.

Ben Affleck magának is gyártja sorra a krimiket, thrillereket, és őt is ide-oda rendezik jobbféle rendezők, mi meg kezdünk hozzászokni, hogy a Szívörvény, a Gengszterrománc és a Túlélni a karácsonyt sztárja garanciát jelent a minőségre. Garancia még az is, olybá tűnik, hogy elválaszthatatlan magyar hangjával együtt tűnik fel már minden esetben. A könyvelő szinkronját is el lehet könyvelni a listába.

Majdnem fél év a németeknél, súlyos lelki könnyítések az olaszoknál, végső táncok az argentinoknál, plusz magából kifordult vallási fő és pokoli fejtörők az emberiség érdekében. Heti bemutatók.

A lány a vonaton az új kedvence a magyar közönségnek, s ezzel a Freeman Film ötödik #1 filmjét tudhatta le idén, s hetedik #1 pozícióját, így fej fej mellett áll már a Forum Hungaryvel a második helyen a forgalmazók között. Ez a sok döntetlen helyzet kicsit bomlani kezd, midőn az Inferno érkezik trónt követelni az InterCom háza tájáról.

A Jack Reacher feliratosan száguldott át a magyar mozikon 2013 januárjában, így alig vették észre a nézők, no meg hát 2013 januárja még nem volt egy kellemes időszak nézettségügyileg. Nem úgy mint a mostani, amikor a folytatás szinkronnal felszerelkezve, mégpedig a lehető legkedvezőbb magyar hangokkal a két főszereplőt illetően, könnyűszerrel léphet az első részen messze túlvezető útra.

A BAFTA-díjas lengyel filmrendezőt 90 éves korában érte a halál. Első játékfilmjét, A mi nemzedékünket, ami a háborús trilógiája nyitódarabja volt, nálunk is játszották a mozik. A '70-es évektől szinte minden rendezését bemutatták, így az egyik legjobban reprezentált nagy nevű alkotóvá vált felénk, ám a rendszerváltást követő években elmaradoztak a bemutatók. A Pan Tadeuszt egyszerre adták ki videón és vetítették limitáltan mozikban 2000 elején, ezt követően pedig az Oscar-díjra jelölt Katyn és legutóbb a Walesa: A remény embere ért még el hozzánk.

Okozott némi zavart, hogy a Cinema City éppen arra a hétvégére szervezte kedvezményes napjait, amikor az üzletek is dobálóztak a százalékokkal ilyen-olyan életmódmagazinok nevében, de azért a potenciális premierek kiugrottak. Különösen igaz ez A lány a vonatonra, ami nálunk természetesen lehengerelte a viszonyításként citált Holtodiglant, s ugyancsak jól sütögette pecsenyéjét a Virsliparti. A Kubo és a varázshúrokon ellenben még az olcsó jegyek sem segítettek.