Öt és fél évvel ezelőtt, az Anyát a Marsra! csúfondáros anyagi csődje kapcsán merültem el először Hollywood legnagyobb pénzügyi zsákutcáiban, és bizony manapság, a több százmilliós költségvetések korában öt és fél év bőséggel elegendő ahhoz, hogy alaposan átrendeződjön egy ilyen mezőny. Ismét belevágtam hát, s akkor már nem álltam meg 50-nél, mint legutóbb: bővítve, javítgatva, újrakalkulálva a régi számokat és szöveget is, az elkövetkezendő időszakban visszaszámolom a legnagyobb tengerentúli box office-bukásokat a századiktól az elsőig, de csak szép sorjában: íme a megemlegetettek első tízese, a századiktól a kilencvenegyedikig.

Az igazságosság és összehasonlíthatóság jegyében a dolgokat leegyszerűsítettem. Meglehet, hogy manapság a nemzetközi bevételek teljesen átformálják azt a képet, amit Észak-Amerikában mutat egy film bevétele a költségvetés fényében, de az ezredforduló előtt alig-alig lehetett számolni a külföldi bevételekkel, így hát ettől én most is eltekintek. Továbbá, nyilván ma bukni 50 milliót és 50 évvel ezelőtt bukni 50 milliót szintén más-más súllyal bírt, ennek szemléltetésére a költségvetés összegéből kivont amerikai bevétel után fennmaradó összeget a 2016-os jegyárszínvonalhoz igazítottam. Az így kapott, pirossal jelölt számok jelentik a rangsor alapját, és persze erősen tájékoztató jelleggel bírnak.

#100 Szahara (Sahara, 2005)
költségvetés: 130 millió USD
USA bevétel: 68,7 millió USD
bukta ma: 82,9 millió USD

Clive Cussler regényéből készült film Clive Cussler tényleges jóváhagyása nélkül, vagy legalábbis az író irányába tett kreatív és anyagi ígéretek beváltásának elmaradásával. Nem teljesen hallatlan dolog ez, mármint hogy az eredeti szerző nem kíván közösködni a végeredménnyel, ám a Szahara esetében ez csak a jéghegy csúcsa. Kiterjedt cikkek jelentek meg a premier idején arról, miként is lohol az álomgyár a vesztébe nonszensz, visszatermelhetetlen költségvetésekkel, pedig innen visszanézve a 130 millió dollár egy nagyvilágban forgatott kalandfilmnél nem is küldi padlóra felfogóképességünket. A részletek ellenben pikánsak: a filmet övező jogi perlekedések dokumentációjából ugyanis kiderül, hogy a marokkói kormány megkenését igénylő pénz is benne foglaltatik ebben a komoly összegben. Belső informátor állítása szerint a tényleges veszteségek 105 millióra rúgtak, az arrafelé bevett könyvelési szokások pedig 78 milliót hoztak ki ugyanerre. Ami meg a nézők elmaradozását illeti: a lehető legrosszabb évet, 2005-öt fogta ki a film, amikor rég nem látott mélységekbe merült a mozilátogatottság; tíz évvel később egy Matthew MaConaughey fémjelezte film bizonyosan többet ki tudott volna préselni magából, kiváltképp, hogy relatíve közönségkedvenc volt bemutatója idején.

#99 Ballistic - Robbanásig feltöltve (Ballistic: Ecks vs. Sever, 2002)
költségvetés: 70 millió USD
USA bevétel: 14,3 millió USD
bukta ma: 83 millió USD

Az amerikai-német pénzből, thai rendező dirigálásában készült akciófilm meglehetősen hátrányos időszakot, a szeptembert választotta a mozikba merészkedéshez, és tizennégy évvel ezelőtt az még csakugyan az érdektelen darabok lerakóhelyének számított. Az érdektelen még finom kifejezés a Ballisticre: Antonio Banderas sosem adta el magát igazán akcióhősként, Lucy Liu pedig... sosem adta el magát igazán főszereplőként - a titkosügynököket egymásnak ugrasztó filmben magában pedig sosem volt annyi, ami igazolta volna a 70 milliós költéseket. Viszont máris más lesz a leányzó fekvése, ha megjegyezzük, a becsődölt, szándékos költségvetés-megdobással történő csalás gyanújába keveredett Franchise Pictures állt a film mögött. Egy érdekesség a Ballistichez, hogy egy évvel a premiert megelőzően videojátékot adtak ki hozzá, ami kifejezetten elnyerte a játék-közösség tetszését. Ez is sokat elmond arról, mennyit is nyújt a film.

#98 1492: A paradicsom meghódítása (1492: Conquest of Paradise, 1992)
költségvetés: 47 millió USD
USA bevétel: 7,2 millió USD
bukta ma: 83,1 millió USD

Amerika felfedezésének 500. évfordulójára két film is készült, s mindkettő alaposan leszerepelt a pénztáraknál, mi több: a kritika sem tartotta őket méltónak, még alapvetően se, nemhogy egy ilyen jeles évfordulóra. A Kolumbusz, a felfedező a feledés homályába merült, Ridley Scott változata azonban - talán elsősorban Vangelis muzsikájának köszönhetően - közismert film maradt, de az, hogy az amerikai nép ennyire nem jött ünneplési-megemlékezési hangulatba annak idején, némileg meglepő. Nem valószínű, hogy az ellen lett volna kifogásuk, hogy a főszerepet nem olasz és még csak nem is amerikai, hanem egy francia játssza, bár ebből a szempontból, mármint a nemzetköziséget illetően, az 1492 szinte meghaladta korát.

#97 Superman visszatér (Superman Returns, 2006)
költségvetés: 263 millió USD
USA bevétel: 200,1 millió USD
bukta ma: 83,2 millió USD

Megoszlanak az értesülések és kinyilvánítások a Superman visszatér költségvetését illetően, ugyanis az adatok 200 és 270 millió között váltakoznak. Egy biztos: a hosszas előkészületek költségét is el kellett valahová számolnia a Warnernak, és mivel igazi egetrengető sikert remélhettek az acélember feltámasztásától, tán nem rebbent szemük ekkora pénzek tíz évvel ezelőtti megítélése közben. Egy biztosabb összegnek a 263 millió dollár tűnik, amihez - pláne A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse árnyékában - csakugyan kisebb csoda szükségeltetett a marketinges brigádtól; ezt inkább a 2013-as Az acélembernél sikerült megvalósítani, Bryan Singer filmje csak a minimálisat prezentálta, ami a legnépszerűbb szuperhősök egyikétől elvárható. Az izzadságos forgalmazással kierőszakolt 200 millió dolláros bevétel még a 200 milliós büdzsé mellett is kellemetlen, így pedig érthető, hogy eztán megint egy rebootolás következett.

#96 A macskanő (Catwoman, 2004)
költségvetés: 100 millió USD
USA bevétel: 40,2 millió USD
bukta ma: 83,4 millió USD

Ne csodáljuk annyira, hogy manapság küzdeni kell a szuperhősnős filmekért: 2004-ben a Macskanő, 2005-ben pedig Elektra szóló akciózása szembesült csaknem üres mozitermekkel. Elég idő telt már persze el azóta, és ez a valahol érthetetlen módon napvilágot látott spinoff már csak a 24 órás, reklámblokkokkal teli filmcsatornákon riogat háromhavonta. A Warner még csak tervezgette a denevérember feltámasztását, mikor addig is súlyos összeget szavaztak meg a francia trükkszakembernek, Pitofnak, és még a főszereplő etnikumát is megváltoztatták egy viszonylag friss Oscar-díjas hölgy kedvéért. A végeredmény a Ballistichoz hasonlóan a legrosszabb filmek közé is bevonult, nem pusztán a perecelések panteonjába. Mondani sem kell, mai, univerzumépítési felfogással messze jobban járt volna mindkét téren. Ki tudja, mit hoz a jövő...

#95 A legelő hősei (Home on the Range, 2004)
költségvetés: 110 millió USD
USA bevétel: 50 millió USD
bukta ma: 83,6 millió USD

A Disney-rajzfilmek válságának egyik jeles képviselője ez a film, ami teljesen triviális, tanyasi állatos bohóckodással szolgált, szemben a legendák övezte hőstörténetekkel, mint a Tarzan vagy a Mulan az ezredforduló végéről. A szerényebb történetbeli keretek azonban nem jártak lényegesen alacsonyabb költségvetéssel, ami mondjuk a DisneyToon-logó sajátja volt (a videós folytatások, a Csingling-sorozat, a Malacka, a hős és társaik tartoznak ide), a könnyű megtérülés érdekében. A legelő hőseit ráadásul a 2004-ben még távolról sem olyan biztos blockbuster-táptalaj tavasszal (áprilisban, ráadásul) eresztették szélnek, be is fürdött a negyedik helyen a toplistán. A Disney ezt követően csak számítógéppel animált filmet adott ki kezei közül klasszikus-sorozatában, leszámítva a 2009-es A hercegnő és a békát, ami viszont 100 millió dollár felett hozott.

#94 Ha eljön Joe Black (Meet Joe Black, 1998)
költségvetés: 90 millió USD
USA bevétel: 44,6 millió USD
bukta ma: 83,8 millió USD

Égbekiáltó költekezés jellemezte a legtöbb stúdiót a '90-es évek vége felé, és a Universal élen járt a felfoghatatlan büdzsékben. Világos, hogy a Ha eljön Joe Black a népszerűségi rangsor élén leledző Brad Pittet tudta címszereplőjének, és három órás produkcióról is van szó, ám romantikus drámák esetében ma már - a sztárkultusz megszűnésével - elképzelhetetlen, hogy ilyen összegekkel dobálózzanak. A film feleekkora árcédulával sem aratott volna különösebb sikert amerikai bevételével, noha a világ többi részén, Pitt kedveltségének köszönhetően, csaknem 100 milliónak megfelelő összeget hajtott fel. Az amerikai jegyeladási mutatókat viszont még az is árnyalja, hogy elsőként vetítették a film előtt a Star Wars I. rész: Baljós árnyak előzetesét, aminek lepergése után jócskán szabadultak fel székek...

#93 Támadás a Krull bolygó ellen  (Krull, 1983)
költségvetés: 47 millió USD
USA bevétel: 16,5 millió USD
bukta ma: 83,8 millió USD

A Csillagok háborúja-trilógia fantasztikus sikere után gombamód szaporodtak a másolmányok, s ezek közül bizonyára sok magyar néző emlékezetében él élénken a Támadás a Krull bolygó ellen, hiszen a kevesek egyike, amit nálunk is játszottak. A brit-amerikai koprodukció szégyentelenül halmozta magába a létező összes sci-fi- és fantasyelemet, s ezek megvalósításához nem spóroltak semmin. A 47 millió dollár fenemód magas összeg volt a '80-as évek elején, ám a majd' két tucatnyi sajátos díszlet, a jellegzetes James Horner-zene és az impozáns mellékszereplői gárda mind csak a későbbi kultfilm-szerepkörhöz segítette hozzá a filmet, az anyagi-kritikai elismeréshez nem.

#92 A katona (Soldier, 1998)
költségvetés: 60 millió USD
USA bevétel: 14,6 millió USD
bukta ma: 83,8 millió USD

A Warner vélhetően nem a jó következtetést vonta le az 1995-ös Mortal Kombat sikeréből, amikor Paul W. S. Andersonra bízták A katona megrendezését - miközben a már másfél évtizede létező forgatókönyvet egy olyan illető jegyezte, aki a Nincs bocsánattal és a 12 majommal már elismerést vívott ki. Ám a fő gond ezzel a filmmel nem a beváltatlan alkotó ígéretek voltak, hanem a döntésképtelenség: egyszerre kívánt nagyívű sci-fi és üsd-vágd akciófilm lenni, márpedig a közönség nem csípi az efféle bizonytalanságokat, ráadásul az 1998-as év vége amúgy is tele volt nagy reménységekkel, amik között szelektálnia kellett a nagyérdeműnek. Szinte előre biztosra lehetett venni, hogy a forgatáson esett sérülése miatt a munkamenet bonyolódását is előidéző Kurt Russell a vesztesek közé tartozik majd - és A katona alighanem manapság is hasonló sorsra jutna, épp csak annyival szárnyalná túl tizennyolc évvel ezelőtti önmagát, amennyivel a marketing jobb filmnek mutatná. Sovány vigasz, hogy a szellemi rokonságban leledző, azonos forgatókönyvíró szülte Szárnyas fejvadász sem járt sokkal jobban premierje idején. Sovány, mert A katona azóta sem vált körbeünnepelt klasszikussá.

#91 A barátságos óriás (The BFG, 2016)
költségvetés: 140 millió USD
USA bevétel: 55,5 millió USD
bukta ma: 84,5 millió USD

Steven Spielberg nevével aligha találkozhattunk eddig bármilyen bukásos listán, legalábbis rendezői minőségben, de hát mindenből akad egy első alkalom. A barátságos óriás bizonyos szempontból nagyon spielberges, de sok más aspektusában egészen távol áll a közkedvelt filmes direktori munkáitól. A barátságos óriásban rejlő potenciál érezhetően jóval kisebb volt, mint más Roald Dahl-mesék esetében, és az idei nyáron családi filmek közül az animációsok mentek igazán, no meg a kritika is csak a tiszteletköröknek tett eleget a filmről nyilatkozva - így hát semmi sem jutott a Disney és az Amblin termékének, ami menthette volna a helyzetet. Az óriásvilág megteremtése kétségtelenül nem kétfilléres vállalkozás, és a 140 millió dollár 2016-ban még nem is a netovábbja a felelőtlenül szórt pénzeknek, úgyhogy az is lehet, hogy erre az anyagi fiaskóra rövidesen már nem fog senki emlékezni - ahogy a filmre sem.

folytatása következik