A pénzpusztító projektek visszaszámlálása lassan a célegyenesbe ér. Kevin Costner félrekézbesít, Sandra Bullock zátonyra fut, Michael Bay partra vetődik, de arra is példát kapunk, hogy miért nem éri meg az előzménynek előzményt csinálni, hogy történelmi csatákat rekonstruálni költséges szórakozás és hogy videojátékokból még mindig nem lesz (siker)film egy gombnyomásra.

Az igazságosság és összehasonlíthatóság jegyében a dolgokat leegyszerűsítettem. Meglehet, hogy manapság a nemzetközi bevételek teljesen átformálják azt a képet, amit Észak-Amerikában mutat egy film bevétele a költségvetés fényében, de az ezredforduló előtt alig-alig lehetett számolni a külföldi bevételekkel, így hát ettől én most is eltekintek. Továbbá, nyilván ma bukni 50 milliót és 50 évvel ezelőtt bukni 50 milliót szintén más-más súllyal bírt, ennek szemléltetésére a költségvetés összegéből kivont amerikai bevétel után fennmaradó összeget a 2016-os jegyárszínvonalhoz igazítottam. Az így kapott, pirossal jelölt számok jelentik a rangsor alapját, és persze erősen tájékoztató jelleggel bírnak.

korábban:
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 100-91.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 90-81.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 80-71.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 70-61.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 60-51.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 50-41.
a 100 legnagyobb amerikai bukás: 40-31.

#30 Féktelenül 2: Teljes gőzzel (Speed 2: Cruise Control, 1997)
költségvetés: 110 millió dollár
USA bevétel: 48,6 millió dollár
bukta ma: 115,8 millió dollár

1994-ben az alig 30 millió dollárból forgatott Féktelenül több mint 350 milliót kaszált világszerte. A folytatás nem volt meglepő, ám az első rész a gerincét vesztette el azzal, hogy buszból hajó lett, Keanu Reevesből pedig Jason Patric. Vízzel dolgozni nem kifizetődő (és ez még elhanyagolhatóbb eset), s a Féktelenül 2. költségvetéséről a bemutató előtt pár hónappal fel is reppentek olyan hírek, hogy az eredetileg tervezett 100 millióból 135-160 millió lett, noha a rendező, Jan De Bont ragaszkodott a 110-hez. Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, de akárhogy is, a Fox alaposan befürdött a filmmel 1997 nyarán, mikor olyan műfajtársak szárnyaltak, mint Con Air - A fegyencjárat, az Ál/arc és Az elnök különgépe. Sandra Bullock nem érhetett férfitársai, Cage, Travolta és Ford nyomába, de legalább 11 milliót (az első részért kapott fizetség huszonkétszeresét) akasztott le szerepéért - no meg egy Arany Málna-jelölést.

#29 A jövő hírnöke (The Postman, 1997)
költségvetés: 80 millió dollár
USA bevétel: 17,6 millió dollár
bukta ma: 117,7 millió dollár

Kevin Costner karrierjét mindenkiénél jobban meghatározta legnagyobb sikere: a színész a Farkasokkal táncoló után görcsösen ragaszkodott az eposzi hangvételű és hosszúságú produkciókhoz, ami a Robin Hood, a tolvajok fejedelme kapcsán még jól sült el, ám a Wyatt Earp már megkongatta a vészharangot. Ennek ellenére jött a Waterworld (lesz róla szó...), s annak világraszóló csődjét követően is elkészült ez a regényadaptáció, amit Costner már maga is rendezett. Annak ellenére, hogy begyűjtött egy zsáknyi Arany Málna-díjat, s notorietást szerzett mint az egyik legnagyobb bukta, A jövő hírnöke maradandó sérülést nem okozott: Costnert csak 13 év múlva, változatos box office-t követően érinti meg a "csak DVD-n" szele.

#28 Alamo - A 13 napos ostrom (The Alamo, 2004)
költségvetés: 107 millió dollár
USA bevétel: 22,4 millió dollár
bukta ma: 118 millió dollár

Az alamói ütközetet felelevenítő westernfilm presztízsprojektként indult: Ron Howard és Russell Crowe részvétele akkor esett kútba, mikor a Disney nem egyezett bele Howard 200 milliós büdzséjébe. Nagy kérdés, hogy az Oscar-díjas rendező és színész párosával sikerült-e volna megnyerni a közönséget, mert a végeredményt látva szinte már édesmindegy, hogy 200 vagy 100 milliót költöttek volna rá. A film koppanása mégsem szólt akkorát, hogy még ma is emlegessék, talán éppen az igazi sztárnevek hiánya miatt, no meg mert 2004 elég sűrű év volt ahhoz, hogy más szolgáltasson szalagcímet.

#27 Pán (Pan, 2015)
költségvetés: 150 millió dollár
USA bevétel: 35,1 millió dollár
bukta ma: 118 millió dollár

Azok után, hogy a 2003-as Pán Péterre a Universal alaposan ráfaragott, illett volna nehezen átnyomni ezt a filmtervet az igazgatótanácson ott a Warnernál, ám ha egyszer ismert, megalapozott figurákról van szó, akkor dollárjellé változnak a stúdiófőnöki szemek egyetlen említésre. A Pán előzménysztoriként próbálta elkülöníteni magát a korábbi J.M. Barrie-adaptációktól, ám ezzel csak távolabb került a céltól, aminek elérését az sem segítette, hogy a nyárra tervezett premiert végül a kies októberre váltották. 150 milliós családi filmeknek nem terem ott babér, így Joe Wright "pénzes filmje" végül kevesebbet gyűjtött, mint kosztümös drámái. Megesik.

#26 Perzsia hercege: Az idő homokja (Prince of Persia: The Sands of Time, 2010)
költségvetés: 200 millió dollár
USA bevétel: 90,8 millió dollár
bukta ma: 119,9 millió dollár

A 2010-es esztendő legzajosabb mellétrafálása még egy helyet kölcsönöz a Disneynek és Jerry Bruckheimernek visszaszámlálásunkban. Még a premiert megelőző napon is az akkori nyár egy biztos pontjának tűnt a kalandos fantasy, ám a nézők nem láttak Jake Gyllenhaalban megbízható hőst (nagy költségvetésű moziban azóta se tűnt fel), s a trükk-csinnadratta ígérete is túl átlagosnak bizonyult a vizuális hipnózisból magához térni látszott amerikai mozizóknak. Franchise ezek után nem lett a dologból, így sovány vigasz, hogy világszinten a legnagyobb bevételt elért videojáték-adaptáció vált belőle - ráadásul az idei Warcraft.... haha, szóval Angry Birds - A film érkezésével ezt is elveszítette.

#25 80 nap alatt a Föld körül (Around the World in 80 Days, 2004)
költségvetés: 110 millió dollár
USA bevétel: 24 millió dollár
bukta ma: 119,9 millió dollár

Nem hagyjuk el a Disney portáját, ugyanis Jules Verne történetének megtépázásáért is ők a felelősek. Ahogy például a 2010-es Gulliver utazásai esetében, a könyvhűség talán itt is célravezetőbb lett volna, de ezt belátni 2004-ben még nehezen lehetett, s ma sem könnyű, lévén a nemzetközi közönség bármilyen formára nagy tömegben ugrik, ha ismerős címmel kecsegtet. Jelen esetben a stúdió aligha gondolta volna, hogy az Édes vízi élet címre hallgató, fél évvel későbbi premierjük megelőzi a nyári durranásnak szánt Jackie Chan-nevezést az éves toplistán. Pedig még Arnoldot is csatasorba állították ("A karom akarom!"). De ahogy már elhangzott: sűrű év volt, hullani is kellett.

#24 Szupernova (Supernova, 2000)
költségvetés: 90 millió dollár
USA bevétel: 14,2 millió dollár
bukta ma: 121,7 millió dollár

A Lépéskényszert pontosan egy évvel követte egy újabb megviselt sci-fi. A még 1998 tavaszán-nyarán forgatott produkció láttán oly módon elszörnyedtek az MGM-nél, hogy Francis Ford Coppolát hívták segítségül, hogy újravágja. Walter Hill rendező le is mondott a direktori kreditről, a filmet pedig nagyjából minden mindegy alapon küldték mozikba az igen esélytelen januári időszakban. A Halálhajó és az említett Lépéskényszer után egy harmadik indok is kellett arra, hogy az eredeti forgatókönyv alapján készülő tudományos-fantasztikus horrorokra kiadott pénzekkel óvatosabban bánjanak a stúdiók.

#23 A sziget (The Island, 2005)
költségvetés: 126 millió dollár
USA bevétel: 35,8 millió dollár
bukta ma: 121,8 millió dollár

A sötét pont Michael Bay pályafutásában. Tulajdonképpen máig érthetetlen, miért nem lett nyári szenzáció a rendező legvisszafogottabb blockbuster-aspiránsából. Ewan McGregor akcióhőssé való előléptetése igen rizikós húzás volt, s a sci-fi vonal is túl hangsúlyos szerepet kapott - mekkora különbséget képes tenni egyetlen fénykard! Ki tudja, talán Jerry Bruckheimer fúrta meg valahogy a dolgot, hogy Bay első külön filmje messze elmaradjon a közösektől - ma már átgondolná, tekintve, hogy ez a kudarc Transformers-filmekbe hajszolta a jó kollégát. Ami A sziget örökségét illeti, McGregor nyomban ott is hagyta a hősszerepet, s hasonló léptékű produkciója ezután csak az Angyalok és démonok és Az óriásölő voltak (ó, utóbbit nem feledjük, nem kell aggódni), míg Bay érthető módon leragadt a jól fizető alakváltó robotoknál.

#22  Inchon (1981)
költségvetés: 46 millió dollár
USA bevétel: 5,2 millió dollár
bukta ma: 127,1 millió dollár

Számos neves lap ragadtatta magát arra, hogy minden idők legrosszabbjai közé sorolja a koreai háborúban játszódó filmet, máshol pedig az 1980-as évek legnagyobb bukásának deklarálták. Igazság mindkettőben van, ám a kritikus mértékű ellenszenv legnagyobb okozója egyértelműen az, hogy a koreai alapítású vallási irányzat, az Egyesítő Egyház pénzelte teljes egészében a Laurence Olivier főszereplésével készült produkciót. Nehezen lelt amerikai forgalmazóra az Inchon, s mikor végül a nézők elé került, hűvös távolságtartással szembesült, ami több mint 40 millió dolláros hiányt eredményezett. Ennek mai mértéke csakugyan évtizedének (egyik) legnagyobb vereségévé avatja a nálunk kevéssé ismert, négyszeres Arany Málna-nyertes alkotást.

#21 Félrelépősdi (Town & Country, 2001)
költségvetés: 90 millió dollár
USA bevétel: 6,7 millió dollár
bukta ma: 127,4 millió dollár

Warren Beatty hiúsága és a forgatókönyv az alkotók által is érzékelt hiányosságai vezettek a romantikus vígjátékok legnagyobb blamájához. Az 1998-ban, 44 millió dolláron megkezdett forgatás időben és pénzben is nevetséges mértékben terebélyesedett, lévén 2000-ben újrafelvételekre lépett fel igény. A díszes színészgárda több tagja is letudott más egyéb filmet a Félrelépősdi start- és befejezési dátuma között, s az újbóli összetoborzás következtében a gázsit is újra megkapták. Beatty ezután 15 évig nem állt kamerák elé (az idei Rules Don't Applyban végül saját maga kérésére megtette, és 2016 legnagyobb bukásai közé sorolt is be egyből), Goldie Hawn is csak egyszer (noha jövőre, 15 év után ismét szerepet vállal), s Charlton Heston is már csak jól álcázva, majomjelmezben bukkant fel a vásznon játékfilmben.

folytatása következik