Mindig nagy örömmel számolunk be arról, ha egy film a fesztiválforgatagban forgalmazóra lel és sikertörténetet kovácsol magának. Csakhogy a döntő többségnek pontosan olyan sors jut, mint amilyen a Blue Ruins-nek. A legnagyobb filmfesztiválokon (Cannes, Toronto, AFI Fest, Locarno) képviseltette magát, díjakkal, nagyszerű kritikákkal és elégedett nézőket hátrahagyva távozott mindenhonnan, mégis kínkeserves volt az útja, hogy moziforgalomba kerüljön - ami majd valószínűleg kimerül abban, hogy műsorára tűzi néhány nagyvárosi mozi, de ezzel együtt rögtön a VOD-szolgáltatásban landol, tekintve, hogy a The Weinstein Company erre szakosodott Radius nevű alegysége vette meg.
A könyörtelennek, mégis drámainak titulált Blue Ruins egy férfi története, aki éveken keresztül, mindentől és mindenkitől elszigetelten várja egy másik férfi szabadulását, ám amint az átlépte a börtön küszöbét, ő is elindul "haza", hogy beteljesítse bosszúját és megóvja családját a szörnyű végzettől.