Folytatódik a magyar moziközönség fantáziáját leginkább megragadott science fiction filmek rangsora. Újabb tízesünkben csaknem két évtizedes időintervallumban ugrálunk, miközben átlépjük a félmilliós küszöböt.

Emlékeztetőül. A lista több mint három évtizedet fog át, ezt egy bizonyos 1977-es film kettős sikere is indokolja: a tengerentúlon megszaporodtak nyomában a B-film keretéből kilépő sci-fik, amikből aztán előszeretettel vásároltak idehaza az 1980-as évtizedben. A kezdő év tehát 1979: ekkor érte el a magyar mozikat a Csillagok háborúja.

Íme a legnézettebb sci-fik Magyarországon, a negyvenediktől a harmincegyedik helyezettig.

(a legnézettebb sci-fik Magyarországon #50-41)

40. Armageddon (1998)
nézőszám: 495.375
mozistart: 1998. szeptember 10.
forgalmazó: InterCom

A híradók három-négy évente menetrendszerűen riogatják a lakosságot a világvégével. A felelősség leggyakrabban egy-egy eltévelyedett égitestet terhel, Hollywood pedig szívesen eljátszadozott ezzel a gondolattal az Amikor világok ütköznektől kezdve a Meteoron át a Deep Impactig. A játszadozásnak azonban bármikor vége szakadhat, mert ahogy arra az Armageddon nyitó narrációjában Charlton Heston ill. Kristóf Tibor emlékeztet, a kozmikus karambol 65 millió éve egyszer már megtörtént – végtére is, megtörténhet újra. Egy ilyen nyílt filmkeringőre hívásnak még ma sem lehet igazán ellenállni, tizenöt évvel ezelőtt meg aztán pláne, és hát Bruce Willisre a '90-es években a magyar nézők amúgy sem tudtak nemet mondani; 1998 nyarán még csak egy autista kisfiút mentett meg, szeptemberben meg már a világot, szóval érthető is, hogy miért.

érdekesség | A Hollywood Multiplex Duna Plaza pontosan öt hónapig tartotta műsoron a filmet (1998. szeptember 10-től 1999. február 10-ig).

39. Szárnyas fejvadász [Blade Runner] (1982)
nézőszám: 498.079 (459.170 + 38.909)
mozistart: 1988. június 23. / 1993. július 9.
forgalmazó: Mokép / InterCom

Egyfelől van valami biztató egy olyan jövőképben, ahol a magyar egy közös/kevert nyelv részeként túlél az utóbbi évtizedben lejtmenetbe kapcsolt köznapi használata ellenére, még ha nem is a legékesebb szavainkkal. Másfelől viszont nyugtalanító, amint minden idők harmadik legjobb sci-fije, ahogy arról már megemlékeztünk a közelmúltban, a tapintható elidegenedéssel és a szüntelenül vibráló neonfények ellenére ránk telepedő, átható szürkeséggel egyre olyan formát ölt, ami szép lassan inkább (társadalom)tudományosnak hat, semmint fantasztikusnak. Bemutatója idején a Szárnyas fejvadász nem tett különösebben mély benyomást sem a kritikusokra, sem a közönségre (na persze nem nálunk, ámbár az 1988-as évben számtalan műfajtárs bizonyult módfelett érdekfeszítőbbnek). Percei végül azonban nem vesztek úgy el az időben, mint könnyek az esőben, mi több, mozgalmas utóéletet élt Ridley Scott munkája, s nem csak hazájában: a kilencvenes évek elején a magyar nézők is a vásznon láthatták a rendezői változatot ("az eredeti változat" keresztség alatt).

érdekesség | A hazai kritika a bemutató idején így vélekedett: "Nehéz a feladat, amelynek a rendező nem mindig tud eleget tenni, a szokatlan ötvözet néha elemeire hullik szét." (Nagy Zsolt, Filmvilág) Évtizedekkel később már ezt olvashattuk: "A rendezőnek a tartalom és a stílus olyan magas szintű szintézisét sikerült létrehoznia, amellyel csupán nagyon kevés sci-fi büszkélkedhet, talán csak a Metropolis-t és a 2001-et lehet vele egy lapon említeni." (Böszörményi Gábor, Mozinet). Világos, hogy a kritikus nem mindig ismeri fel a kultuszra született filmet, ha újonnan lát egyet. But then again, who does?

38. Szupermodell [Looker] (1981)
nézőszám: 525.351*
mozistart: 1984. február 16.
forgalmazó: Mokép

A reklámfilmben való szereplés ugyanúgy járhat kiugrással, mint arcunk és a termék visszafordíthatatlan összefonódásával. Egészségre káros, azon belül is elhalálozással fenyegető következménnyel azonban csak Michael Crichton elméjében kell számolni. A modellek elhullása jelentette krimiszál ugyanakkor csak alibi egy már harminc évvel ezelőtt is aggasztónak érzett jelenség ma már fantazmagórikusnak kevésbé ható vázolásához. A televízióból áradó hipnotikus meggyőzés azért még most is csak a jövő zenéje, ámbár a magyar közönséget már a '80-as években is játszi könnyedséggel csatasorba lehetett állítani pusztán néhány igen szemrevaló női szereplővel. Persze Crichton is megéri a pénzét, mert mit mond el az filmjéről a fentiek függvényében vagy akár anélkül, hogy (akció)hőse egy 45 éves plasztikai sebész?

érdekesség | A magyar címnek hellyel-közzel sikerült megőriznie az eredeti duplafenekűségét: a Looker és a Szupermodell is ugyanúgy vonatkozik a dekoratív hölgyekre, mint a kulcsszerephez jutó, futurisztikus prototípus fegyverre.

*csak a bemutató napjától az év végéig mért adat

37. Üzenet az űrből [Ucsu kara no messzedzsi] (1978)
nézőszám: 526.649*
mozistart: 1981. június 4.
forgalmazó: Mokép

Japánnak csupán egy esztendőbe tellett, hogy előálljon válaszával a Csillagok háborújára, ráadásul az egészet összeturmixolták A hét szamuráj történeti szálaival is. A fenyegetett és a hódító nép mellett konkrétan a Föld lakói is főszerepet játszanak, úgyhogy ez a csillagháború nem egy messzi galaxisban történik; hogy ez visszafogja-e a filmet? Nos fantázia terén aligha, csak éppen az irány helyessége a kérdéses. Mert ha hozzáadunk még egy csipetnyi mágikus űrdiót és egy ruhát jól turizó, de nem politizáló robotot, akkor nagyjából szilárd elképzelésünk lehet róla, milyen is a galaktikus bolygómentés ázsiai módra – az a fajta, amit a bemutatókor kell látni ahhoz, hogy nyilvánosan vállalni merjük pozitív véleményünket, amit 99%-ban eleve a nosztalgikus érzések formálnak. De ez már csak így szokott lenni; ahogy a számok mutatják, akár több mint félmillió ilyen magyar élhet most köztünk.

érdekesség | A filmhez teljesen méltatlanul színvonalas szinkronban –mások mellett– közreműködik Bitskey Tibor, Jani Ildikó, Hűvösvölgyi Ildikó, Kránitz Lajos, Szakácsi Sándor, Maros Gábor, Felföldi László, Végvári Tamás és Szersén Gyula is.

*csak a bemutató napjától az év végéig mért adat

36. Marslakó a mostohám [My Stepmother Is an Alien] (1988)
nézőszám: 542.110
mozistart: 1990. július 5.
forgalmazó: InterCom

Mostohának lenni ritkán hálás a filmekben, mert ugyan mennyire lehet érdekes egy olyan történet, ahol teljes harmóniában hangolódik egymásra a gyermek és újdonsült szülője? Hát semennyire. Éppen ezért, a négy jegyzett (és további hat fel nem tüntetett) forgatókönyvíró által papírra vetett Marslakó a mostohám nyomban a végletet prezentálja, igazolva sok gyerek vádját vagy éppen félelmét. Az űrből érkezett pótanyát az ember (konkrétan Dan Aykroyd) által végzett tudományos kísérlet vonzza a Földre, vagyis egyfajta véletlen hívószóval következik be a kapcsolatteremtés. A magyar nézők ugyanakkor a legkevésbé sem véletlenszerűségből tornyosultak fel a pénztáraknál: már Kim Basinger jelenléte is ellenállhatatlan hívószót jelentett, hiszen addigra alaposan megismerhettük olyan filmekből, mint a Nincs kegyelem, a Nem látni és megszeretni vagy a 9 és 1/2 hét. Az se számított, hogy ezúttal túl sok erotikára nem kerül sor – pedig az eredeti, még a nyolcvanas évek elején elővezetett verzió sokkal komolyabb, mi több, sötétebb hangot ütött meg.

érdekesség | Amerikában a karácsonyi bemutató ellenére megbukott a film, nálunk viszont Basingert csak Batman oldalán látták többen eddig bemutatott 17 filmje során.

35. Mad Max (1979)
nézőszám: 544.222*
mozistart: 1986. szeptember 11.
forgalmazó: Mokép

Nem kellett nagy látnoki képesség már 1979-ben sem ahhoz, hogy a fejlett civilizáció végzetét az olajkészletek vészes megfogyatkozásában lássák – erről egy olajválság is gondoskodott néhány évvel George Miller nagy hatású disztopikus akciófilmjének elkészülte előtt. Az energiahiány szülte, korlátokat nem ismerő fosztogatóbandák, a törvényi rendszer megbomlása által életre hívott szélsőséges rendfenntartói szervezet – semmi sem tűnik túl távolinak vagy elképzelhetetlennek abból, amit a Mad Max vizionál. Azzal, hogy Ausztráliában teszi mindezt, tulajdonképpen a végső fázist ábrázolja, hiszen ez a földrész-ország valahogy a béke szigeteként merül fel a világ többi része számára; így van ez a gazdasági válság sokadik utózöngéjét szenvedő Európával vagy Amerikával, de így volt ez már évtizedekkel ezelőtt is (elég csak Az utolsó part című '50-es évekbeli sci-fire gondolni, ahol az emberiség utolsó mentsvára válik a lenti kontinensből). Az ausztrál filmes új hullám elindítója, a jövedelmezőség Guiness rekordjának egykori birtokosa ugyan nem bemutatta a hazai közönségnek Mel Gibsont (hiszen a Gallipolit előbb játszották), de az egyik legnagyobb sztárrá mindenképpen a Mad Max tette őt hazánkban.

érdekesség | A filmet egy ideig az országos mozihálózaton belül nem játszották, pusztán autósmozikban volt látható; Budapest környékén először Dabason és Szentendrén.

* Az érdekességnél írtakból adódó körülményesség miatt ez nem végleges adat.

34. Földi űrutazás [Capricorn One] (1978)
nézőszám: 544.921
mozistart: 1980. május 8.
forgalmazó: Mokép

1969-ben az emberiség túllépte addigi határait és új égitestet hódított meg. A Holdra szállás azonban a hidegháborús keretekből kilépve, a rohamos technológiai fejlődés mellett valahogy mégis megismételhetetlennek bizonyult. De nem kellett a Szovjetunió összeomlásáig várni a kételyek felmerülésével, hiszen már a '70-es évek közepén formálódni kezdtek az összeesküvés-elméletek. Kilenc évvel a történelmi eseményt követően Peter Hyams író-rendező provokatív módon nyilvánította ki véleményét: filmje asztronautái a Marsra készülnek, ám lábuk sosem éri a vörös bolygó felszínét, mi több, sosem hagyják el a Föld légkörét sem – de nem a világ számára. Mai szemmel valójában nehéz science fictionként tekinteni a Földi űrutazásra, ismerve a gátat nem ismerő, nagyüzemi manipulációkat, amikre példát újabban a bostoni terrortámadás szolgáltat a lelkes teóriagyártók nagy örömére. Sokkal inkább thrillerről van szó, és ebben is csak a merész, de lehetséges valóságot másolja a film azzal, hogy egy átverésben részt vett űrhajósok későbbi sorsát találgatja (ott van például a meglehetősen fiatalon, állítólagos balesetben elhunyt Jurij Gagarin esete). Hogy 1980-ban a magyar mozikba kerülhetett a Földi űrutazás, talán csak annak köszönhető, hogy amerikai konspirációról szól, ami persze ugyanannyi erővel lehetett volna szovjet is – vajon ezen a több mint félmillió nézőből hányan gondolkodtak el?

érdekesség | A film bevétele 6 millió forint volt, azaz átlagosan 11 forintért váltottak rá jegyet.

33. Drágám, a kölykök összementek! [Honey, I Shrunk the Kids] (1989)
nézőszám: 557.897
mozistart: 1990. május 31.
forgalmazó: InterCom

Az ember fizikai megjelenésének fantasztikus módon történő megváltozása sok lehetőséget rejt magában. A láthatatlanná válás mellett a méretváltozás mozgatta meg leggyakrabban Hollywood fantáziáját; az így született filmekből azt tanulhattuk meg, hogy a wellsi állapottal ellentétben (ahol az elme megbomlása elengedhetetlen velejárója a történetnek), egy zsugorított egyénből az ismerős, mégis teljesen új közegbe kerülés a legtöbbet hozza ki. Így volt ez az ötvenes évekbeli klasszikus, A hihetetlenül zsugorodó ember főhősével, és így van ez egy Disney-film szereplővel is: hirtelen óriássá lett, egyszerű háztáji állatokkal, víztömeggel és egyéb elemekkel birkóznak meg a túlélésért. A hangvétel persze egy családi mozi esetében mindig közelebb áll a fantasztikus kalandhoz, mint a sorsdrámához, de azért tudományos fronton is igyekezett valamennyire összeszedni magát a Drágám, a kölykök összementek!, ami nem csoda, ha a forgatókönyvet egy sci-fiíró, név szerint Ed Naha jegyzi. Wayne Szalinski (Rick Moranis) tipikus őrült tudós – az őrület nélkül, helyette szórakozottsággal, s ha már szórakozottság, Joe Johnston filmje ideális szórakozást biztosított világszerte: Amerikában és egyéb évvel később nálunk is az adott esztendő legnagyobb sikerei közé került.

érdekesség | Bár a Drágám, a kölyök (marha) nagy lett! címet viselő folytatásra már csak fele ennyien voltak kíváncsiak, mindkét rész a maga évének 10. legnézettebb bemutatója lett.

32. Total Recall - Az emlékmás [Total Recall] (1990)
nézőszám: 560.003
mozistart: 1990. augusztus 23.
forgalmazó: InterCom

Függetlenül attól, hol tart akkor az űrtechnológia, hetven év múlva akár gyakori vágy is lehet majd a Marson töltött vakáció, kiváltképp, ha a ma félt természeti-társadalmi folyamatok felgyorsulnak és beszűkítik a mozgásterünket. Paul Verhoeven filmjének fantasztikumaiból egy 2013-ban éldegélő ember számára az emlékimplantáció azonban mégiscsak vonzóbb, mint egy köztudottan élhetetlen bolygóra kirándulni, s hacsak nem szembesülünk vele, hogy nagy tettekre hivatott szuperkémek vagyunk, akkor még veszélytelenebb is. Arnold Schwarzeneggerről viszont jó eséllyel derülnek ki ilyen dolgok, na nem mintha a magyar közönség ne szerette volna hétköznapi kihívások elé állítva látni, legyen szó akár egy csapat óvodásról, akár a terhességről. A Total Recall - Az emlékmás a színész egyik legnagyobb sikere volt Amerikában, s nálunk is sokat lendített nézettségén a trükkparádét biztosító sci-fi-vonal.

érdekesség | 1990-es viszonyokhoz mérten a film meglepően gyorsan érkezett meg a honi mozikba: kevesebb mint három hónap telt el a június elsejei amerikai premier és az augusztus huszonharmadikai magyar között.

31. Mátrix [The Matrix] (1999)
nézőszám: 597.730
mozistart: 1999. augusztus 5.
forgalmazó: InterCom

Mi az a mátrix? Ez foglalkoztatta a fél világot 1999 tavaszán és nyarán, s mire a magyar mozikba is eljutott a 20. század egyik utolsó kultuszfilmje (mert röpke három hónap elég volt neki e titulus elnyerésére), addigra már itthon is mindenki égett a vágytól, hogy megtudja a választ. Az, hogy az általunk ismert világ csupán gondosan megtervezett illúzió, melyet intelligens gépek alkottak az ember energiaforrásként való hasznosítása végett, az egyik legsötétebb disztópia, amivel blockbuster valaha előállt. A Wachowski-testvérek forradalmi látomása mégsem elképzelt negatív jövőképével nyerte meg magának oly mértékben a magyarokat, hogy 1999 harmadik legsikeresebb filmjévé tegyék, hanem azzal, hogy remekül váltotta hasznára az ezredforduló jövőfürkésző szellemiségét és a megannyi filmes/vallási/harcművészeti irányzatot, amit megidézett, s legfőképpen azzal, hogy mindezt lefegyverző módon állította technológiai bravúrja szolgálatába. Nem csoda hát, hogy minden idők 11. legjobb sci-fije vált belőle.

érdekesség | A film forgalmazásának tizennyolcadik hetében, azaz négy hónappal bemutatója után is szerepelt még a fővárosi top 10-ben, heti szinten több mint háromezer nézővel.

folytatása következik