Miközben a piacon öt évvel ezelőtt debütált Blu-ray még mindig kisebbségben van a bő másfél évtizede jelenlévő DVD-vel szemben, addig a gyártók már egy újabb formátum bevezetésén dolgoznak. No, de van ennek még bármi értelme?

Miközben a piacon öt évvel ezelőtt debütált Blu-ray még mindig kisebbségben van a bő másfél évtizede jelenlévő DVD-vel szemben, addig a gyártók már egy újabb formátum bevezetésén dolgoznak. No, de van ennek még bármi értelme?

Egyre több helyről hallani az "Ultra HD" (UHD) nevet, amely a jelenlegi HD-nél (high definition) négyszer, nyolcszor vagy akár tizenhatszor nagyobb felbontást kínál a maga 7680 * 4320 képpontjával (a HD-képet hordozó Blu-ray lemez maximális felbontása 1920 * 1080), melyhez akár 22.2-es hangrendszer is társulhat. Persze, egy ilyen, maximumra hajtott rendszer jelenleg csak kísérleti stádiumban létezik, és egy filmhez nem csupán több tucat terrabájtnyi háttértárra van szüksége, de annak lejátszása annyi villamosáramot emészt fel, amely egy nagyobb lakás egész havi áramellátását biztosítaná.

A fejlesztők köztes változatokon, 4k-s (3840 * 2160 felbontású) és 8k-s (7680 * 4320 felbontású) tévék és a hozzájuk való lejátszók piaci bevezetésén dolgoznak. Az LG és a Sony már jövőre be akarja vezetni a 4k-s rendszert, amelyzat négyszer akkora felbontást kínálhat, mint a BD, és versenyre kelhet az egyre jobban elterjedő digitális IMAX-formátummal. A törekvés első pillantásra nem alaptalan, hisz a legtöbb játékfilm ma már 4k-s felbontásban forog, a londoni olimpiát is ilyen felbontásban rögzítik, a BD-ket fel lehet skálázni, a YouTube-on már megtekinthető egy-két UHD felvétel; szóval a következő lépcsőfok már elkészült, a kérdés már csak az, hogy lesz-e olyan, aki fel akar majd lépni rá.

Az UHD minimum négyszer jobb felbontást kínál a HD-hez képest.

Egyes vélekedések szerint a Blu-ray és túl korán jött (és bevezetésének nem is tett jót, hogy meg kellett küzdenie a HD DVD-vel): a célközönség nagyobbik része a mai napig nincs tisztában a BD mibenlétével, és ugyan látja a tévéken, hogy nagyobbak és laposabbak lettek, de az SD (a 720 * 480 képpontban maximált standard definition) és a HD között nem igazán lát különbséget, legalábbis nem olyan mértékűt, melynek hatására hanyatt-homlok hányná ki a kukába a DVD-it, hogy BD-kre cserélje azokat.

És ez a kisebbik probléma: a híradás- és információs technológiai fejlesztések felgyorsulása nem csak a képpontok szaporodásában mérhető, hanem a sávszélességek hatványokban mérhető kitágulásával és az internet felgyorsulásával is, melynek legfőbb hozadéka az, hogy ma már nem kell kézben tartanod azt a forrást, amelyről audio/videoanyagot akarsz játszani otthonodban: a zene és a film is kiváló minőségben streamelhető távoli pontokról, de akár le is töltheted egy otthoni háttértárra, melynek tartamát szabadon variálhatod. Sőt, hamarosan ez a háttértár is a múlttá lesz: egyre több szolgáltató - legyen az zene, film vagy IT-jellegű - kínál úgynevezett felhős megoldást, melynek az a lényege, hogy az adataidat egy olyan távoli szerveren őrzik, melyet bármikor, bárhonnan elérhetsz.

A Sharp 85 inches kísérleti, 8k-s tévéje. 2020 előtt nem nagyon kerülhet piacra.

Az ebben a környezetben felnövő új generáció számára a "kézben tartás" élménye, a fizikális adathordozó másodlagossá vált az elérhetőséggel és gyorsasággal szemben, s nem csupán helytakarékosságról van szó, de még eligénytelendésről sem feltétlenül beszélhetünk, hisz a kritikán aluli YouTube- és egyéb tartalmak megszaporodása mellett igen is növekvő igény van a nagyobb felbontást kínáló, jobb minőségű anyagok iránt.

Maradnak hát azok a - nem pejoratív értelemben vett - technobuzik, akik első körben fektetnek be minden újdonságba, de ezúttal talán ők is elbizonytalanodnak. Persze, láttatlanban nem szabad messzemenő kijelentéseket tenni az új formátumról, hisz a HD-hez hasonlóan jó eséllyel az UHD-től is elszáll majd a fejünk, csupán az otthoni felhasználásnak, pontosabban a formátum kihasználásának lehetnek fizikális határai: a BD már egy kisebb kijelzőn is számmottevő minőségkülönbséget mutat a DVD-hez képest, de igazán a 2-3 méter átmérőjű vásznon tudja kiélni magát, amely az otthoni projektorok és vásznak árainak mérséklődésével nem is tűnik már elérhetetlen álomnak, de vajh melyikünk otthonában építhet akkora vásznat, mint amit egy mozi kínál, hisz az IMAX-szel vetekedő minőség teljes kihasználásához ilyen méretek kellenének, nem igaz?