A fenti sorokat ma délelőtt hallottam egy sajtóvetítés előtt, aki pedig a fentieket mondta, az egy olyasvalakitől hallotta, aki, hogy is mondjam, közel tanyázik a húsosfazékhoz, pontosabban részben ő dönthet arról, hogy ebbe a bizonyos fazékba mennyi hús kerül.
A fenti sorokat ma délelőtt hallottam egy sajtóvetítés előtt, aki pedig a fentieket mondta, az egy olyasvalakitől hallotta, aki, hogy is mondjam, közel tanyázik a húsosfazékhoz, pontosabban részben ő dönthet arról, hogy ebbe a bizonyos fazékba mennyi hús kerül.
Mint ahogy ti is bizonyára hallottátok, bezár az Odeon. Nem mondom, hogy évszázados örökség veszik oda, de a mozi történetében az a 18 év is sok idő, melyet eme független filmforgalmazó/moziüzemeltető alig fél éve ünnepelt meg. Újabb artmozival lesz kevesebb Magyarországon, újabb szín tűnik el a budapesti kulturális palettáról: nem csupán a XIII. kerület veszít a vonzerejéből, de az egész város szegényebb lesz egy egyéniséggel.
Nincs mit tenni, a kérdés eldöntetett: az általános regresszió mellett hiába javított tavaly az Odeon a teljesítményén, mint megtudtam, a filmszínház rezsiköltsége és bérleti díja (mellyel - és ez nagyon érdekes: - saját tulajdonosának, a Budapest Film Zrt-nek tartozik) még teltházas vetítések mellett sem kitermelhető. Most idézhetném az egyik filmes főmegmondónkat, aki úgy véli, a filmforgalmazás üzlet, s ha veszteséges, nem kell csinálni, no de filmeket bemutatni, megmutatni nem egyszerűen üzlet: nevelés. Egy nemzet, egy olyan nemzet kinevelése, amely egykoron világhíres volt a tudásáról, és talán egy-egy művészfilm hatására senki sem talál fel egy új villanykörtét, de az általános szellemiség fejlődéséhez nélkülözhetetlen, eme szellemiség pedig a megfelelő szociális, ha úgy tetszik, életkörülmények megóvásának, megtartásának egyik alappillére.
Az Odeon egyelőre még nyitva van: tegnap egy teltházas vetítés keretében újraáztam a Moonrise Kingdomot - eme telt ház pedig egy rögtönzött facebook-kampány és egy város szimpátiájának eredménye, meg persze a film se volt kutya; no de hamarosan eggyel kevesebb olyan mozi lesz, ahol ilyen "nem kutya" filmeket be lehet mutatni, s a "nem kutya" filmekre szakosodott forgalmazóknak eggyel több okuk lesz arra, hogy még egyszer meggondolják azt, hogy belevágjanak-e a "nem kutya" filmekbe.
Az Odeon július 31-ig tervez programot, aztán meglátják, mi lesz: a tékát, az ország legnagyobb videotékáját megmentik - még egyelőre kérdéses, hová költözik; lehet, hogy marad a helyén, lehet, hogy csak egy-két utcával megy arrébb, de az is lehet, hogy beköltözik a Művész mozi pincéjébe. Vagy valami ilyesmi. Az Odeon sem szűnik meg: szó van arról, hogy kap egy kis műsorsávot a Művész programjában, és talán egyszer visszatérhet diadalmasan.
De a jelenlegi helyzetben én nem nagyon hiszek a főnix madarakban. A Corvin eladó/kiadó (és ha nem talál sürgősen vevőt/bérlőt, akkor akár még idén bezárhat): igen, az a Corvin, amely nem is olyan rég még világelső volt kihasználtság terén, az a Corvin, amely az egyetlen olyan multiplex jellegű mozi, amely nem egy plázában üzemel. Kapcsolódó anyagként érdemes elolvasni a Budapest Film Zrt. 2012-es üzleti tervét (egy .pdf az oldal alján). Pár hete a Kino és a Tabán is megkapta a maga fizetési felszólítását a Budapest Film Zrt-től, akitől a létesítményüket bérlik. Ők a már korábban megítélt, ám csak az utolsó pillanatban kiutalt gyorssegélyből (annak az állami támogatásnak a rendkívüli változatából, amely előtte évekig norma volt) még ki tudták fizetni a tartozásukat (legalábbis egy részét), de mi lesz év végén? Mi lesz jövőre? Lesz megint gyorssegély? Lesz itt bármi?
Vagy tényleg meg kell elégedni azzal a három art mozival? Tényleg ilyen kevesen maradtak azok, akik vásznon, közösségi élményként akarnak megélni olyan filmeket, melyek az elfogyasztott popcorn hatására meginduló bélműködés mellett az agyat és a szívet is megdolgoztatják?