aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: the raid - redemption (2012) Coriolanus
2012. június 03. 14:55:01

Kategória: film 14 komment

Mindig van valami finom romantikája annak, amikor egy európai vagy ázsiai film már jó előre felkavarja az állóvizet, és a hetedik művészet rajongói egy emberként szomjazzák az első képeket, híreket, kritikákat. Az indonéz adrenalinbombaként beharangozott The Raid: Redemption esetében sem volt ez másképp, a koponyarepesztő akciójelenetekkel támadó előzetesekre, és egyöntetűen pozitív kritikákra az Empire magazin 5 csillagos értékelése tette fel a koronát. Ez esetben azonban nagyon könnyen adták oda a legjobbaknak tartogatott címet.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a The Raid: Redemption rossz film volna, ilyesmiről szerencsére szó sincs. A film két fronton, a film gerincét adó akciójelenetek és a zene terén nagyon jól teljesít. Ez utóbbi stílusban és minőségben is hasonló szintet produkál, mint a Daft Punk tette az egyébként meglehetősen gyenge Tron: Legacy zenei betétjeivel. Ez esetben a Linkin Park rappere, dalszöveg- és zeneszerző producere, Mike Shinoda próbálta ki magát a műfajban, nem kevés sikerrel. A szokatlan módon fülbarát elektronikus zajokra felhúzott zene hangsúlyos szerephez jut a filmben, és tökéletes talpalávaló a szédítő akciókhoz. Mert bizony azokból is jut elég. A film nagyobbik felében elképesztő párbajoknak lehetünk szem- és fültanúi, néha ijesztő közelségből. A kulcsszavak, ahogy az az ázsiai filmeknél már szinte axióma, a realitás és a brutalitás. És bár hajmeresztő kaszkadőrmutatványok követik egymást, a verekedések nem köpik arcon a gravitáció törvényeit; törnek a csontok, és hullanak a gonoszok, meg persze a jók is, méghozzá megállás nélkül. Mindezzel együtt a film egyik jelenete sem tömény, sőt, végeredményben jobb lett volna, ha a történetnek csúfolt valamit is a verekedések közben szövik tovább.

Amint ugyanis leáll a matek, kellemetlen mélységekbe száll a színvonal, és ez az, amit a fél térdre ereszkedő külföldi kritikusok valahogy figyelmen kívül hagytak. Félreértés ne essék, hazánkban is kultuszfilmmé nőheti ki magát a The Raid: Redemption, főleg a fiatalok körében, de minden bizonnyal nem a történeti elemeknek köszönhetően. Adott az alapszituáció, miszerint maroknyi rendőr behatol egy tizenöt emeletes épületbe, ahol a helyi alvilág legrosszabb arcú rosszarcúi tanyáznak, aztán elszabadul a pokol, és kb. itt be is kéne fejezni a szövögetést, de nem. Ebben a filmben ugyanis a kereskedelmi televíziók hétköznap kora délutáni, gyakorlatilag halott műsoridejébe száműzött filmek panelfordulatai adják egymásnak a kilincset, s aki kettőnél több filmet látott már életében, egyiken sem fog meglepődni. Mindenki mindenkinek a valakije, és senki sem az, aminek látszik. Ja.

Mindezzel együtt az eredmény még csak nem is felemás. 100 perces adrenalinbombát vártam, emlékezetes és brutális akciókkal és kemény zenével, amit túlnyomó részt meg is kaptam. Érdekes módon a kevesebb itt több lett volna, a túlírt sztori ugyanis ez esetben senkit nem érdekel, vért akartam, törött csontokat, füstölgő töltényhüvelyeket és olyan mutatványokat, melyeknek még a gondolatától is izomlázam lesz. A The Raid: Redemption jó film, fogok rá emlékezni, s ha tovább szövik, várni fogom a folytatásokat is, de az éves toplistákba, ahova eredetileg szánták, nem sok helyen fog beférkőzni, abban biztos vagyok.

Címkék

kritika action martial arts coriolanus asian cinema crime movie 7csillagos gareth evans

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr634769536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_1068 2012.06.03. 15:04:43

Ebert kifejezetten gyűlölte ezt a filmet: http://rogerebert.suntimes.com/apps/pbcs.dll/article?AID=/20120321/REVIEWS/120329993 Habár ő a The Usual Suspectset sem szerette, szóval... :) Még nem láttam, szóval a minőségéről nem tudok nyilatkozni, viszont azt kétlem, hogy ez a film nálunk óriási sikert arathatna (ezt a részt ki is vettem a kritikából :), ugyanis az ilyen jellegű filmekre itthon csak egy nagyon vékony réteg mozdul rá - minőségtől függetlenül. Persze, jó lett volna moziban látni (még én is nyomoztam egy kicsit utána), de ez a műfaj mifelénk évek óta halott.

Last 2012.06.03. 15:19:11

1. Ebert az Életrevalókat (2,5/4) sem szerette. Én bírom az öreget, meg olvasom, de mostanában sok ítélete fölött nem tudok napirendre térni. Legutóbb például Hófehér és a vadász 3,5/4. Öregszik, öregszik.

Ismeretlen_1068 2012.06.03. 15:45:24

2: Az amerikai kritikusok nem annyira rajonganak az Intouchablesért, mert számukra csak egy rasszizmus körüli klisékkel dolgozó mese (és ez igaz is, csak mennyire jó mese már! :), ráadásul igaz is! :). http://www.rottentomatoes.com/m/the_intouchables/

Ismeretlen_62806 2012.06.03. 15:48:10

2: Azt azért érdemes megjegyezni, hogy Ebertnél a csillagok nem teljesen tükrözik a filmről alkotott véleményét. Az ő elmondása szerint a kritikában objektívan leírja, amit gondol a filmről, de a csillagok mindig azt tükrözik, hogy _az adott (szub)zsáneren belül_ mennyire állja meg a helyét a film. Ezért szokott meglepően sok csillag szerepelni a Hófehér és a Vadász típusú moziknál, amikről általában megmondja, hogy nem jók, de akik az agykikapcsolós szórakozásra mennek, azok szerinte szeretni fogják.

Ismeretlen_1068 2012.06.03. 15:58:41

4: Szóval akik böfögős, fingós Adam Sandler vígjátékokra vágynak, azoknak a Jack és Jill négy csillagot érdemel? Szoktam mondani, hogy mindent a helyén kell kezelni, de ez azért elég érdekes megközelítés.

gerbence 2012.06.03. 16:24:06

Leszen ez Magyarországon más formátumon, mint ".torrent" végződéssel? Szarnak tűnik, de érdekel.

Ismeretlen_62806 2012.06.03. 16:34:50

5: Valahogy úgy. Én is egy hülye rendszernek tartom, de ő kitart mellette.

abelh 2012.06.03. 19:31:04

Az Intouchables-szel az a legnagyobb bajuk, hogy nem ők csinálták.

Ismeretlen_1068 2012.06.03. 19:37:35

8: Na majd az amerikai remake Colin Firthszel és még nem tudom, kivel! :)

Ismeretlen_1068 2012.06.03. 19:40:04

De hogy ON is legyek: bár a The expendablest nagyon élveztem, az inkább volt nosztalgiatúra, mint az az adrenalinroham, ami a 90-es évek akciófilmjeiben mindennapos volt. Nem is tudom, mikor láttam utoljára olyan zsánerfilmet, ami igazn megdobogtatta volna a szívem. Hoppá, majd elfeledkeztem a Bourne 2-3-ról. :) Jól val, azért azok nem történtek olyan rég.

abelh 2012.06.03. 21:08:03

10: A- Teamnek pl. helyén volt a szíve, ha megért volna egy folytatást, még szabadosabban igazi 80's guilty pleasure lehetett volna. de volt még egy Taken is a közelmúltban, ami mi, ha nem retro adrenalinlöket :) próbálkozás akad bőven, de valahogy mindig túl komolyan veszik magukat és elvéreznek az utolsó körben (pl. Killer Elite), valahogy hiányzik belőlük az a csibészes önirónia, ami a klasszikusokat elvitte a hátán. (Rock talán szép lassan eljut a ténylegesen eladható kategóriába, és ő tényleg az a tipikus, Bruce-ék óta visszasírt karizmatikus akciósztár lehet(ne). )

Ismeretlen_649130 2012.06.04. 00:47:34

Egy-két helyen én is azt éreztem, hogy a kevesebb több lett volna, de ettől eltekintve nagyon kemény film. Iszonyat jó akciójelenetek és zenék vannak benne, kár hogy néha megszakítják érdektelen beszélgetésekkel. :)

Ismeretlen_1068 2012.06.04. 07:14:02

11: Hát épp ez az, hogy én nem guilty pleasure-re és önironikus próbálkozásokra vágyom, hanem egy bátran felvállalt, faltól falig tartó, komolyan vehető akciófilmre, amelytől megemelkedik a vérnyomásom. Egy Speedre vagy egy Point Breakre, csak Keanunál maradva. :)

Ismeretlen_122737 2012.06.04. 17:47:44

13: én például Nolan akciójeleneteit (Sötét lovag és Inception) nagyon szeretem, még ha sokan fikázzák is, hogy szarul vannak összevágva(?). Igaz, hogy ezek csak egy-egy jelenetek, nem pedig egész filmre kiterjedő akciószegmensek. Mondjuk a Taken? Bár a vége felé kissé már irreális mennyiségű ember hullott (még egy boss-fight is kijutott a jó Liamnek), az például nekem eléggé felnyomta az adrenalinom.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása