Es ne felejtsuk el, hogy a trailert a magyar DIGIC Pictures kovette el.. :)

már a demoba - köszönhetően a co-op multiplayernek - beleraktam 4-5 órát :-)

A magukra valamit is adó RPG-rajongók maradnak az utcákon, mert a Bioware sajnos egyre jobban vonja ki a szerepjátékos-elemeket a Mass Effect szériából, haladva egy beszélgetésekkel tarkított sci-fi shooter felé. Épp ezért (meg a sokkal gyengébb sztori miatt) szerintem a telehájpolt második rész közelébe sem ért a zseniális első epizódnak. A harmadiktól egyelőre félek.

3: Mondjuk, én halálra untam magam abban a 3-4 órában, amit rászántam, de a fenti kijelentéseddel azért elég sokan vitatkoznának.

4: Nyílván a shooter mainstreamebb, népszerűbb kategória, mint a komplex szerepjátékok. Mondhatni a Mass Effect 2 az RPG-k Call of Dutyja.

Hát, nem tudom, én csak a második résszel játszottam és lehet, hogy túl casual gémer vagyok, de én lepadlóztam tőle. Nem hardkór rpg fanoknak való, az biztos, de ez ki is lett hangsúlyozva, hogy ez egy rpg/akciójáték hibrid, sztem nagyon jól egyensúlyozva a játékelemek között. Egy rpg sem feltétlen csak attól rpg, hogy milyen bonyolult és összefüggő tulajdonságokra tudod pakolgatni a pontokat, hanem hogy cselekedeteid milyen komplex módon képesek befolyásolják a sztori folyását, illetve a karakterek, párbeszédek, háttérsztori mélységében, ez utóbbiban a Mass Effect abszolút felnő a nagyok mellé.

Amúgy a második része fő sztoriszála valóban nem volt túl acélos, inkább a játék univerzuma, illetve a karakterek mellékküldetései tartogattak izgalmas dolgokat.

Attól, hogy nincs köze az RPG-hez, még nyilván lehet jó játék, de ez minden, csak nem szerepjáték. Beszélgetős Gears of War esetleg. Igazán tartalmas, valóban RPG-nek nevezhető cucc nagyon ritkán készül manapság, igaz, az a néhány (The Witcher I-II, Dragon Age, Fallout3/New Vegas, Skyrim) legalább tényleg nagyon színvonalas. Viszont ez a Mass Effect igazi sci-fi hangulatbomba (csak az első részével játszottam), be is kéne pótolnom a folytatását...

3+5+8: Ott a pont! Amúgy az első rész tényleg tetszett (ahogy pl. a Dragon age-ből is csak az volt jó), a másodikon már látszott, hogy elsősorban konzolra készült és a shooter elemeken lesz a hangsúly. 8: A felsorolt listáról mind megvolt, ma tényleg ezek a legjobbak, kár, hogy tényleg ilyen kevés készül belőlük.

hardcore rpg videó játék. mikor 200 db csúszkát baszogatsz +/- előjelek írányába 6 órán keresztül. remek. mass effect így jó ahogy van. mass effect 2-be 50+ órát raktam, imádtam minden percét. mass effect 3 gyűjtői kiadás előrendelve már egy hónapja. 9: "a másodikon már látszott, hogy elsősorban konzolra készült és a shooter elemeken lesz a hangsúly." - ergó nem játszottál vele egy másodpercet sem. persze véleményed lehet, dehát...

1. Gratula a Digic csapatának, ismét odatették magukat. 2. A Mass Effect-sorozat lassan tényleg már csak nyomokban tartalmaz szerepjátékos elemeket (leginkább a párbeszédek, a történet alakítása terén), viszont még így is kicseszettül jó játékok. Gyűjtői kiadás előrendelve, hideg élelem előkészítve, nem alvás bekalkulálva: jöhet a dara. :)

Egyébként tényleg jó kérdés, hogy ki mit vár egy RPG-jellegű, részben vagy egészben annak beharangozott játéktól. Részemről: 1. Kurva jó történet, mellékszereplők, párbeszédek, alaposan kidolgozott világ. Ha ezek nem elég meggyőzőek, akkor ott ette meg a fene az egészet. 2. Hatással lehessünk a történet alakulására és lehessen formálni a főhős jellemét. 3. Jóóó, már-már áttekinthetetlenül gazdag tárgykészlet, hogy legyen izgalom a lootban meg a vásárolgatásban. Minél több tárgynak van önálló neve, leírása, története annál érdekesebb a dolog. 4. Kellően bonyolult képességfa, hogy lehessen vele sokat pepecselni. A harcrendszer dettó, nyújtson minél több lehetőséget. 5. Az nagyon kellemes, és sokat dob a hangulaton és az életszerűségen, ha mindemellett még él is a világ. Ha a mellékkaraktereknek önálló életük van, ha változnak a napszakok, ha a főhősnek ennie, innia, aludnia, szarnia kell, ha a túl nehéz hátizsáktól lelassul, sérvet kap, ha maga főzi a kajáját és patkolja a lovát meg ilyesmik. De ha egy játék csak ezeket tudja kínálni, de a sztori meg a karakterek szürkék, akkor kösz, nem, életszimulátornak ott van a Sims összes. A régi szerepjátékok meg újabban a Dragon Age Origins e kívánságlistából sokat teljesítettek, és sok olyan agyondicsért cucc van, amit még nem próbáltam ki. A Bioware meg kezd egyre jobban elkurvulni, de amíg az egyes pontot teljes mértékben, a kettest meg legalább részben teljesíti, addig én kitartok mellette, mert nagy élmény ezekkel a színes-szagos filmekkel játszani.

Originál, vágatlan verzió (több és hosszabb jelenetek + vérengzés) http://www.youtube.com/watch?v=QPgt9OBRke8 Nemsokára remélhetőleg a Bioware hivatalosan is kitolja, 1080p-ben is...

Köszi, ezt a bővítettet vártam már nagyon. Látom, felbukkan benne a Big Benes katona is. :) Szép munka, na, gratula az egész csapatnak. Kábé mennyi idő, amíg egy ilyen elkészül?

10: Kérlek, fejtsd ki, miért nincs igaza. Én úgy játszottam ki a második részt, hogy előtte semmi konkrétumot nem tudtam róla, és a fenti idézet pontosan leírja a benyomásaimat: a Mass Effect 2 egy konzolshooter, amit mellesleg PC-re is átportoltak. Ettől még lehet nagyszerű, de a tényekkel nem lehet vitatkozni. A hardcore RPG = ezer csúszka állítást remélem te sem gondoltad komolyan, mert ez ugyanolyan szélszőséges túlzás, mintha azt mondanám, hogy a shooterek annyiból állnak, hogy rátenyerelsz a tűz-gombra és mész előre, mint a hülye. Feltételezem, soha nem játszottál a Mass Effect első részével: az RPG-elemek körülbelül egy percet igényelnek az életedből minden fél órában, de amit a játékélményhez hozzátesznek, az felbecsülhetetlen. (a lebilincselő sztori és minden idők egyik legjobb végjátéka pedig összehasonlíthatatlan a második rész ködös-zavaros-csontvázrobotos marhaságával)

kirijima: Persze egy szóval sem mondtam, hogy a ME2 rossz lenne. A maga kategóriájában jó, végig élvezetes játék, de szerintem messze van az örök klasszikus státusztól, amit ráaggatnak. Ezt sokkal inkább érzem az első részben, és a kommentjeid alapján szerintem te is így gondolnád, ha játszottál volna vele, ugyanis pont azokban iskolázza le a folytatást, amikre hangsúlyt fektettél: a döntések sokkal érdekesebbek, nehezebbek - helyenként perceket gondolkodtam, mire sikerült elhatároznom magam -, a fő sztoriszál fantasztikus, lebilincselő sci-fi történet (viszont a mellékküldetések elég unalmasak, ez a játék egyetlen hibája és a második rész egyetlen pozitív változtatása), az RPG-elemek minimálisak, épp elegendők, hogy taktikát és változatosságot adjanak a shooter köntösnek, a magával ragadó sci-fi univerzum pedig sokkal kidolgozottabb és egységesebb, mint a második részben (én úgy érzem, ott kissé lebutították a világot). Ha tudsz, mindenképp adj neki egy próbát (de vigyázz, kissé lassan indul be).

Az első résznek az a baja, hogy a főküldetésen kivül alig van valami kidolgozva. Körbe lehet utazni a galaxist, de kb. semmit se találni benne csak egyen-bázisokat meg a nagy sziklás terepet, aminek változik a színe. Ehhez képest a második rész tényleg olyan hogy van értelem felfedezni a galaxist -pláne a DLC-kkel. Azt aláirom hogy a fő sztori jobb az első részben, de hangulatban, kidolgozottságban a második rész mindent visz. Aki végignyomja a főküldetéseket azt csá, az nyilván nem lát ebből semmit, de aki belemélyed annak sokkal többet ad, mint az elődje. Sokkal több jól megírt figura, sztori van benne - a főszálat meg remélhetőleg majd itt jobban kezelik.

10: Hát pedig... végigjátszottam mindkét részt. Az első nagy hibája volt, hogy minden bolygón végig kellett járni az egészet a nyersanyagokért kutatva, de a hangulat mindenért kárpótolt. A másodikban orvosolták a fenti problémát, ellenben a döntések súlyát levették a vállunkról, hiszen a sztori ugyanaz akkor is (minimál eltéréssel) ha amikor megjelenik a tipikusan konzol elem villogó "dönts azonnal" jel (én elsőre a Heavy Rainben láttam ilyet), balra húzod az egeret/bal alsó gombot nyomod a konzolon, nem a jobbat. A küldetések 90%-a annyi, hogy menj, szerezz meg valamit valahonnan, közben meg lőni kell sokat. Eszméletlen hangulatos játék, nem is ez vele a bajom, hanem kiismerhető és egy idő után átcsap monotonba. A történet meg olyan, amilyen. De hogy mondjak valamit, a Skyrim is ilyen sajnos, pedig ott aztán még több az ötlet, meg a hangulat. Nehéz műfaj ez, és a ME2 nem egy rossz játék, de ettől még konzolra készült (akár a dragon age 2 is, ami borzasztó szar) és minden rövid kis rpg elem csak felvezetés volt egy nagy lövöldözéshez.

ME1: - Lenyűgöző első belefutásra a világ puszta mérete, összetettsége, látszólag egy feneketlen tóba zuhan az ember - A sztori tényleg jó, ülnek a fordulatok, kellően epikus a végjáték - Viszont maga a pillanatnyi játékélmény mérhetetlenül frusztráló, az idióta módra rohangáló ellenfelekkel és csapattagokkal, a játék legalább feléig félrehordó és túlmelegedő fegyverekkel, a végtelen mennyiségű random generált zsákmány totojgatásával, és úgy általában a harcrendszer is kábé addig érdekes, amíg nincs meg a Singularity képesség (na jó a nagy lépegetők ellen ha nem a tankkal megy az ember, akkor kellhet még ez-az) ME2: - Kicsit kisebbnek érződik talán a világa, de sokkal változatosabb, kidolgozottabb, és ugyanez érvényes a "piszkos tizenkettő" csapattagokra is - A kis cselekményszálak közül jó néhány SZVSZ sokkal jobban sikerült, mint a komplett első rész sztorija - Maga a játékélmény sokkal gördülékenyebb, a csaták változatosabbak - Ja és valami gyönyőrű az egész, 80-as évek scifi festői, Syd Mead, Chris Foss meg a többiek képi világa, zene is maradt jó, szinkronhangok zseniálisak (Martin Sheen FTW) - Cserébe a fő sztori fura, és a végső ellenséget is sokkal jobban meg lehetett volna csinálni - A bányászásról meg nem értem, hogy ez hogy mehetett át a tesztereken... Szóval nekem ha választanom kellene, hogy melyiket vegyem elő egy új karakterrel végigtolni, szóba se jöhetne többször az ME1 (lenyomtam soldierrel, infiltratorral és sentinellel, ennyi elég is volt) Egyszerűen idegesítő vele játszani, annyira nincsenek összecsiszolva az elemei. Remélem a ME3 megtartja a működő gameplay mechanikát, és jobban visszahozzák az RPG elemeket (az eddigiek alapján erre jó az esély), plusz most hogy nem kell egy negyedik rész elejéig egyben tartani a történetet, az írók is elszabadulhatnak a döntési szabadsággal és következményekkel...

14: ezt nehéz megmondani, mert most már mindig 2-3 film is megy egyszerre, ráadásul adott filmen eleinte nagyon kevesen dolgoznak, aztán sokan, aztán megint kevesen... Mondjuk úgy 3-6 hónap között van az átfutás általában, és most már olyan 65-70 ember foglalkozik a tényleges produkciós munkával.

19: nem feltétlenül mondanám jobbnak a folytatás harcrendszerét. A singularity a második részben is sokkal erősebb a kelleténél (sőt, a drasztikusan lecsökkentett countdown miatt még inkább a singularity-spam taktikát követtem, mint az eredetiben - egy bizonyos szint felett tovább tartott a hatás, mint a countdown), és bár a shooter mechanikát finomhangolták, játékosbarátabbá tették, számomra a harcok sokkal monotonabbak voltak, mint az első játékban. Ráadásul az "egyszerre egy képességet használhatsz" rendszer tovább ölte a változatosságot, mert mindenki csak a legjobb powert spamelte folyamatosan, nem volt értelme a countdownt a második leghasznosabb képességre pazarolni. Számomra az egész játék abból állt, hogy mentünk előre, és fedezékből spameltük a singularity+warp kombót, amíg el nem fogytak az ellenfelek. Apropó fedezék: cover-based játékba regenerálódó életerőt tenni a világ baromsága. A türelmesebb játékos képtelen meghalni (persze vannak kivételek, de itt a singularity lehetetlenné teszi, hogy megkerüljenek, sokszor saját magamra dobáltam a singularityt, és vártam, hogy a többiek ledarálják a körülöttem repkedő ellenséget). A második rész mellék-szálai tényleg érdekesek (azt azért túlzásnak találom, hogy az első rész főszálához hasonlítsuk), de egyrészt rövidek, másrészt a KOTOR2 és a Dragon Age kiváló befolyás-rendszerei után számomra hatalmas csalódás volt a hűség megszerzését egyetlen mellékküldetéssé degradálni. Az audiovizuális prezentáció viszont tényleg elképesztően szép, a bányászást meg ne is említsd...