Folytatódik az 50 legnagyobb amerikai box office-bukás felelevenítése. Hollywood 50 legnagyobb anyagi csődjének körülményei változatosak; minden esetben helytálló következtetés nem vonható le arra nézve, miért is kárhoztattak ilyen sorsra, de az biztos, hogy megemlegették őket...és csak az esetek egy részében tanultak belőlük.
Harmadik tízesünkben a Disney viszi a prímet a stúdiók között, színészi fronton pedig Sylvester Stallone uralja a mezőnyt, de Kevin Costner is bekerül végre a képbe.
(emlékeztetőül az első rész)
(emlékeztetőül a második rész)
Folytatódik az 50 legnagyobb amerikai box office-bukás felelevenítése. Hollywood 50 legnagyobb anyagi csődjének körülményei változatosak; minden esetben helytálló következtetés nem vonható le arra nézve, miért is kárhoztattak ilyen sorsra, de az biztos, hogy megemlegették őket...és csak az esetek egy részében tanultak belőlük.
Harmadik tízesünkben a Disney viszi a prímet a stúdiók között, színészi fronton pedig Sylvester Stallone uralja a mezőnyt, de Kevin Costner is bekerül végre a képbe.
(Módszer: az egyes filmekről fellelhető költségvetési adatból levontam az észak-amerikai bevételt, s az így kapott deficitet minden esetben a 2010-es árfolyamhoz igazítottam, hogy a régebbi produkciók is egyelő eséllyel induljanak. A "bukta" adat tehát csak a 2010-es filmeknél egyezik a "költségvetés" és a "bevétel" adatok különbségével, egyébként nem tükrözi a valós veszteségeket, természetesen. Tájékoztató jellegről van szó.)
(emlékeztetőül az első rész)
(emlékeztetőül a második rész)
#30 Talpig majom (Monkeybone, 2001)
költségvetés: 75 millió dollár
bevétel: 5,4 millió dollár
bukta: 97 millió dollár
Brendan Fraser vesztét sok minden akarta már a színész karrierje során, de a megelevenedett pajzán rajzmajom talán mindegyiken túltesz. Már tíz évvel ezelőtt is érthetetlen volt, hogy adhatott ki a Fox egy ilyen érezhetően nagyon csekély rétegre számot tartó műre 75 millió dollárt, pláne a Huncut világ és a James és az óriásbarack sikertelensége után. Henry Selick rendező karrierjének csúfondáros pontja vált e képregény-adaptációból, ám szerencsére a hosszabb szünet után bemutatott, 2009-es Coraline és a titkos ajtó helyretette a dolgokat.
#29 Dredd bíró (Judge Dredd, 1995)
költségvetés: 90 millió dollár
bevétel: 34,7 millió dollár
bukta: 100,3 millió dollár
Ezen ambiciózus képregény-adaptáció vagy túl későn, vagy túl korán érkezett a mozikba. 1995-ben még csak Batman játékszere volt a filmvászon a négyzetekbe rajzolt hősök körében, Stallone pedig éppen e sokat kritizált szerepével indult el a lejtőn. Ezután Andy Vajna producer is inkább Budapestre vonult elkészíteni az Evitát és A miniszter félrelépet; későbbi nagyszabású akciófilmjei már mind a Dredd bíró sorsára jutottak. A Disney után jövőre a Lionsgate tesz próbát a törvény jövőbeli emberével, jóval kevesebb pénzből, s a fogadkozások szerint hűebben a forrásanyaghoz.
#28 A fegyverek szava (Windtalkers, 2002)
költségvetés: 115 millió dollár
bevétel: 40,9 millió dollár
bukta: 100,6 millió dollár
A második világháborús akció-dráma Scooby Doo és Jason Bourne ellen indult csatába 2002 nyarán, s bizony akkor még komolyan nyertesnek várták John Woo filmjét, már csak emberes költségvetése miatt is. A nyomozókutya és az amnéziás kém azonban inkább beszélt a nézők nyelvén. És ez az esztendő ilyen volt az MGM-nek: ehhez a 2010-ben 100 milliót érő veszteséghez tessék még hozzáadni a Rollerball - Könyörtelen játék és a Hart háborúja 70-70 milliós deficitjét, s már világos is, miért szorítkozott ezt követően a hánytatott sorsú cég olyan produkciókra, mint az ÖcsiKém, a Nagydumás kiscsajok vagy a Birkanyírás 2. Woo még egy kísérletet tett Hollywoodban, s A felejtés bére hellyel-közzel helyt is állt. Nicolas Cage ezalatt levonta a tanulságot abból, hogy a Corelli kapitány mandolinja után második háborús mozija sem kellett a nézőknek, így szerepet vállalt az Oscar-jelölését hozó Adaptációban, majd megrendezte saját filmjét, a Sonnyt. Ma már nem dönt ennyire ésszerűen.
#27 Elvitte a víz (Flushed Away, 2006)
költségvetés: 149 millió dollár
bevétel: 64,7 millió dollár
bukta: 101,6 millió dollár
Mivel a vizet gyurmaanimációval megjeleníteni a lehetetlennel vetekedett volna, az Aardman Animations az Elvitte a vízhez először alkalmazta a teljes CGI-eljárást. Az eredmény megőrizte a védjegyüknek számító stop-motion technológia jegyeit, azonban az összetettség és a gyakori változtatások az egekbe repítették a költségeket. Veszett ügyként indult hát az amerikai mozikban a vécén lehúzott házipatkány története, s a kanyonméretű különbségek a két pénzügyi oldalon a DreamWorks és az Aardman szakításával járt. A cég idén tér vissza a Karácsony Artúrral, immáron a Sony égisze alatt.
#26 Mennyei királyság (Kingdom of Heaven, 2005)
költségvetés: 130 millió dollár
bevétel: 47,4 millió dollár
bukta: 101,7 millió dollár
Ridley Scott a Gladiátor sikere után nem tágított a kardos-szandálos eposzok vidékéről, ám ezúttal több hibát is vétett: főhősnek a kevéssé markáns Orlando Bloomot tette meg, az idő és a hely pedig módfelett érdektelenebbnek bizonyult az amerikai közönség számára az ókori Rómánál. A Fox nyárindító blockbuster-aspiránsából így a rendező legnagyobb, de mint korábban már tapasztalhattuk, nem egyetlen méretes kudarca lett. Mivel a fél évvel későbbi Elizabethtown sem hozta a várt sikert, Bloom a két A Karib-tenger kalózai-folytatás után a Hollywoodtól távoli, szerényebb profilú filmek felé fordult, míg középkorban játszódó filmre azóta sem költenek 50 milliónál többet az álomgyárban, már ha egyáltalán.
#25 Alagút a halálba (Daylight, 1996)
költségvetés: 90 millió dollár
bevétel: 33 millió dollár
bukta: 101,7 millió dollár
Ismét Stallone. A színész másfél évvel a Dredd bíró, s bő egy évvel a Bérgyilkosok veresége után szenvedte pályája legsúlyosabb balegyenesét. S mindezt éppen akkor, mikor a nézőket egyre-másra nyűgözték le a katasztrófafilmek (Twister, A függetlenség napja). Persze, digitális tornádókkal és megsemmisülő Fehér Házzal nem szolgált az akkoriban igen szorgos Rob Cohen (Sárkányszív) filmje, s talán éppen ez volt a baj: ahogy a Dredd bíró esetében, színészünk ezúttal is túl későn érkezett egyszemélyes, ráadásul a megszokottnál esendőbb hadseregével. A Universal megint vesztett, ám kitartó bizalma a rendezőben bő öt év múlva kifizetődött a Halálos irambannal, ami a stúdió egyetlen jelenleg is életképes franchise-ává lett. Stallone, akinek gázsija meghaladta a bevétel felét, ezután a Coplanddel még magára vonta a figyelmet, később azonban kénytelen volt megtörni a Daylight kapcsán tett fogadalmát, miszerint öreg már az akciózáshoz. Jól tette, hogy megtette.
#24 A jövő hírnöke (The Postman, 1997)
költségvetés: 80 millió dollár
bevétel: 17,6 millió dollár
bukta: 107,2 millió dollár
Kevin Costner karrierjét mindenkiénél jobban meghatározta legnagyobb sikere: a színész a Farkasokkal táncoló után görcsösen ragaszkodott az epikus hangvételű és hosszúságú produkciókhoz, ami a Robin Hood, a tolvajok fejedelme kapcsán még jól sült el, ám a Wyatt Earp már megkongatta a vészharangot. Ennek ellenére jött a Waterworld, s annak világraszóló csődjét követően is elkészült ez a regényadaptáció, amit Costner már maga is rendezett. Annak ellenére, hogy begyűjtött egy zsáknyi Arany Málna-díjat, s notorietást szerzett mint az egyik legnagyobb bukta, A jövő hírnöke maradandó sérülést nem okozott: Costnert csak 13 év múlva, változatos box office-t követően érinti meg a "csak DVD-n" szele.
#23 A 13 napos ostrom (The Alamo, 2004)
költségvetés: 107 millió dollár
bevétel: 22,4 millió dollár
bukta: 107,5 millió dollár
Az alamói ütközetet felelevenítő westernfilm presztízsprojektként indult: Ron Howard és Russell Crowe részvétele akkor esett kútba, mikor a Disney nem egyezett bele Howard 200 milliós büdzséjébe. Nagy kérdés, hogy az Oscar-díjas rendező és színész párosával sikerült-e volna megnyerni a közönséget, mert a végeredményt látva szinte már édesmindegy, hogy 200 vagy 100 milliót költöttek-e rá. A film koppanása mégsem szólt akkorát, hogy még ma is emlegessék, pedig méltán követel helyet magának e listán.
#22 Perzsia hercege: Az idő homokja (Prince of Persia: The Sands of Time, 2010)
költségvetés: 200 millió dollár
bevétel: 90,8 millió dollár
bukta: 109,2 millió dollár
A tavalyi év legzajosabb mellétrafálása még egy helyet kölcsönöz a Disneynek és Jerry Bruckheimernek visszaszámlálásunkban. Még a premiert megelőző napon is a nyár biztos pontjának tűnt a kalandos fantasy, ám a nézők nem láttak Jake Gyllenhaalban megbízható hőst, s a trükk-csinnadratta ígérete is túl átlagosnak bizonyult a magához térni látszó amerikai mozizóknak. Franchise így nem lesz már a dologból, s sovány vigasz, hogy világszinten a legnagyobb bevételt elért videojáték-adaptáció vált belőle.
#21 80 nap alatt a Föld körül (Around the World in 80 Days, 2004)
költségvetés: 110 millió dollár
bevétel: 24 millió dollár
bukta: 109,2 millió dollár
Nem hagyjuk el a Disney portáját, ugyanis Jules Verne történetének megerőszakolásáért is ők a felelősek. Ahogy a közelmúltbeli Gulliver utazásai esetében, a könyvhűség talán itt is célravezetőbb lett volna, de ezt időbe telik megtanulniuk a stúdiófőnököknek. Jelen esetben talán nem is gondolták volna, hogy az Édes vízi élet címre hallgató, fél évvel későbbi premierjük megelőzi a nyári durranásnak szánt Jackie Chan-nevezést a 2004-es toplistán. Pedig még Arnoldot is csatasorba állították ("A karom akarom!").
folyt. köv.