Mivel néhány évvel ezelőtt még a csapból is Paul Haggis neve folyt, így azt a két éves csendet, amíg eme thriller szálait szövögette, akár hiátusnak is nevezhetném, mindenesetre az eltáv jót tett az agyonoszkározott direktornak, aki ugyan olyan apróságokkal nem foglalkozik, mint hogy a stylisttal normálisan festesse szőkére Elizabeth Banks hajkoronáját és a jelmezessel ne fordítva adassa Russell Crowe-ra a pulóvert, ellenben olyan rémálmot fest átlagembereinek, mellyel együtt lehet érezni - jelen esetben borzongani, szorítani, szorongani, meg ilyenek.

A tyúkmelleket és sörhasat (ismétlem, átlagember!) növesztett Russell Crowe középiskolai tanár, akinek a feleségét (Elizabeth Banks) bevarrják a sittre gyilkosságért. Emberünk előbb törvényes, majd a The Fugitive egyfajta fordítottjaként törvénytelen módon próbálja kihozni az asszonyt, akiről közben nem lehet tudni, hogy bűnös-e vagy ártatlan. Ez a McGuffin és a két főszereplő kétségkívül hiteles játéka jó darabon viszi előre az amúgy kiszámítható, de ügyesen adagolt sztorit, és Haggis irománya szerencsére mellőzi a túlkapásokat (lásd Law Abiding Citizen) és még Crowe-ból sem farag szükségtelenül hőst, mi több, még az akcióval is csínján bánik, nehogy túlzottan elrugaszkodjon a valóság talajától.

Kár, hogy végül csak becsúszik egy túlzás (az autópálya-jelenet) és egy kis szájbarágás (a gomb-jelenet) is, ami meg is ritkítja az eme bekezdés végén látható csillagok számát. Mindezzel együtt kompakt és felnőtt szórakozást nyújt ez a film: nem csoda, hogy meg is bukott.