(Spoilermentes) Telt házra ugyan nem számítottam, de mégis meglepett, milyen nagy az érdeklődés a TRON: LEGACY iránt ahhoz képest, hogy a hozzánk csak jókora késéssel befutott, obskúrus film közel 30 évvel később elkészült folytatásáról van szó, amely mind megjelenésében, mind pedig a premisszájával kiverheti a biztosítékot az átlagos szórakozáshoz szokott nézőknél.

Ugyan hazájában a TRON kisebbfajta kultusznak örvend, de a Disney-nek tisztában kell lennie a projekt veszélyeivel, és a látottak alapján nem is ért váratlanul, hogy az egeres cég ugyanazt a biztonsági játékot űzi majd, mint tavaly ilyenkor James Cameron.

(Spoilermentes) Telt házra ugyan nem számítottam, de mégis meglepett, milyen nagy az érdeklődés a TRON: LEGACY iránt ahhoz képest, hogy a hozzánk csak jókora késéssel befutott, obskúrus film közel 30 évvel később elkészült folytatásáról van szó, amely mind megjelenésében, mind pedig a premisszájával kiverheti a biztosítékot az átlagos szórakozáshoz szokott nézőknél.

Ugyan hazájában a TRON kisebbfajta kultusznak örvend, de a Disney-nek tisztában kell lennie a projekt veszélyeivel, és a látottak alapján nem is ért váratlanul, hogy az egeres cég ugyanazt a biztonsági játékot űzi majd, mint tavaly ilyenkor James Cameron.

A film első feléből összeválogatott 23 percben egy kívülálló fiút láttam, aki bekerül egy számára teljesen idegen és valószerűtlen világba, ahol a túlélés érdekében kénytelen adaptálódni annak sajátos szabályaihoz, a beilleszkedés nehézségein idétlen beszólások segítségével próbálja túltenni magát, találkozik élete szerelmével, megtalálja küldetését és valószínűleg olyan cselekmények láncolatát indítja el, amely az egész mikrokozmoszra hatással lesznek. Szóval nincs új a nap alatt.

Természetesen a cselekmény ettől még vethet sajátos fordulatot, a karakterek is növeszthetnek árnyékot és a mondanivaló értelmezése is lehet többszintű. Egy biztos: a film világa elképesztően markáns stílusjegyekkel rendelkezik, bitang jól van összerakva és az AVATAR óta most először éreztem azt, hogy nem öncélúság, hanem egyenesen a szükség vezérli a 3D-t. IMAX 3D-ben kell megnézni, ez nem vitás.

A látott akciójelenetek kreativitása azt sugallja, hogy az, ami az INCEPTION-nek nem sikerült - azaz hogy kihasználja az álmok adta játszótér határtalan lehetőségeit -, az a TRON: LEGACY-nak maximálisan menni fog. Csak remélni merem, hogy mind a jellemek, mind a történetük elég izmos lesz ahhoz, hogy ne csak apropóul szolgáljanak majd ezekhez a csörtékhez.

A párbeszédek kicsit döcögősek voltak, egy-két megjegyzés mosolyt is csalt a körülöttem ülök arcára, de mint megtudtam, a fordításra és a szinkron elkészítésére mindössze egy napja volt a szinkronstábnak, akik tegnapelőtt kapták meg az anyagot - stílusosan egy pendrive-on.

Érzésem szerint benne van a produkcióban az év eseményfilmjének ígérete - az összetevők adottak, most már csak egy kis mágia kell.

Ó, és valami elképesztő, hogy a Daft Punk milyen zenét szerzett. A kiszivárgott anyagok lópikulák ahhoz, amit majd a filmben kapunk.

Kövess minket facebookon!