Tim Burton azon ritka művészek közé tartozik, aki legkülönbözőbb korú és érdeklődési körű csoportokat is képes megszólítani, a választott médiumtól függetlenül művei kiválóan egyensúlyoznak a groteszk és a kommersz, a művészet és a szórakoztatás között, ennek ellenére stílusa vagy ha úgy tetszik, egész ars poeticája annyira egyéni, annyira kompakt, hogy akár egy képkocka, egy figura vagy egy versidézet, amely tőle származik, elegendő ahhoz, hogy beazonosítsuk őt.

A legtöbben természetesen filmművészként ismerik: kétségkívül ez az a kifejezésmód, melyben legnagyobb sikereit elérte, ám a Magvető könyvkiadónak és az Xpress.hu-nak köszönhetően hazánkban is egyre többen ismerhetik meg Tim Burtont, a költőt, akinek a Rímbörtönt követő második kötete, a Karácsonyi lidércnyomás a hetekben jelent meg egy keménykötésű, színes illusztrációkkal teli album formájában.

Tim Burton azon ritka művészek közé tartozik, aki legkülönbözőbb korú és érdeklődési körű csoportokat is képes megszólítani, a választott médiumtól függetlenül művei kiválóan egyensúlyoznak a groteszk és a kommersz, a művészet és a szórakoztatás között, ennek ellenére stílusa vagy ha úgy tetszik, egész ars poeticája annyira egyéni, annyira kompakt, hogy akár egy képkocka, egy figura vagy egy versidézet, amely tőle származik, elegendő ahhoz, hogy beazonosítsuk őt.

A legtöbben természetesen filmművészként ismerik: kétségkívül ez az a kifejezésmód, melyben legnagyobb sikereit elérte, ám a Magvető könyvkiadónak és az Xpress.hu-nak köszönhetően hazánkban is egyre többen ismerhetik meg Tim Burtont, a költőt, akinek a Rímbörtönt követő második kötete, a Karácsonyi lidércnyomás a hetekben jelent meg egy keménykötésű, színes illusztrációkkal teli album formájában.

A Karácsonyi lidércnyomás ötlete még a nyolcvanas években pattant ki Burton fejéből; akkoriban a Walt Disney stúdió színeiben dolgozott animátorként. Az ötlet hamarosan versformát öltött, melyet Burton animációs filmként kívánt továbbgondolni, ám a karácsonyi értékeket látványosan felforgató sztoritól a Disney első körben berezelt, ám egy Beetlejuice-szal és egy Batmannel később már máshogy értékelték a művész helyenként markáns kriptaszagot eregető látásmódját. Burton Henry Selick rendezővel és Danny Elfman dal- és zeneszerzővel közösen bábfilm formájában álmodhatta vászonra Jack Skellington történetét, amely bemutatója idején ugyan nem aratott átütő sikert, idővel azonban figyelemreméltó kultuszt termelt magának.

Az, hogy a film alapjául szolgáló vers megjelenhetett, ráadásul ilyen impozáns formában, mégsem a nálunk is egyre közkedveltebb filmnek tudható be, hanem a tavaly publikált Rímbörtön váratlan sikerének, melynek első printjét néhány hét alatt elkapkodták és az utánnyomás is remekül fogy. Pedig maga, az Osztrigasrác magyarországi eljövetele is szerencsés véletlenek összejátszásának köszönheti létét. A magyar változatot készítő Stern Gábor saját maga szórakoztatására fordította le az eredeti kötetet, melyet kíváncsiságból megmutatott egy lektorban, aki történetesen kapcsolatban állt a verseskötet magyarországi jogairól tárgyaló Magvetővel. A lektornak nagyon tetszett Gábor munkája és a többit már ismerjük…

A Karácsonyi lidércnyomás már közösen, „előre megfontolt szándékkal” készült, és örömmel jelenthetem, hogy a fordítás ezúttal is megőrizte Tim Burton játékos, nem ritkán anakronisztikus fordulatokkal teli nyelvezetét. Először talán szokatlan lehet, hogy a Télapót elrabló Jack Skellington a magyar változatban Csontvázy Izsák névre hallgat, de ha belegondolunk, a döntés érthető, hisz a Rímbörtönhöz hasonlóan ezt a kötetet is a teljes magyarítás jellemzi (az anglicizmusoknak köszönhetően sérülne a nyelvi játék). Ugyanakkor a figurának a neve is beszédes, és a filmben használt „Rosszcsont Jack” nem feltétlenül adja vissza sem a titulus arisztokrata csengését, sem pedig alapvetően hátborzongató mivoltát. Tim Burton világában ugyanis ez a felnőtt-gyermek kettőség mindig is kiemelt szerephez jutott: a Karácsonyi lidércnyomás nyelvezete is bájos, gyermekien egyszerű, ám a kapzsiságról és ha úgy tetszik: szakmai rivalizálásról szóló üzenete a felsőbb korosztály irányába kacsingat.

A kötetet a szerző saját rajzai illusztrálják: ezeket a filmben látható figurák, helyszínek ihlették, a vers viszont jóval lényegre törőbb, komorabb a mozinál. Ám ettől még ugyanolyan magával ragadó. Jöhetne a Vincent is.