right at your door (usa, 2006, chris gorak): los angelesben kémiai bombák robbannak mindenfelé, csupán a két főszereplő, a házát légmentesen elzárt faszi és a kint rekedt felesége között nincs semmilyen kémia. a mikroszkópikus költségvetés feledtetéséhez pedig létszükséglet lett volna az emberközeli dráma kiélezése.

across the universe (usa, 2007, julie taymor): változó minőségű beatles-panptikum; néhány dal telitalálat, mások viszont kötelező körként hatnak, s a sztori is gyakorta csak alibi egy újabb zenés betéthez. jim sturgess ellenben tehetséges ifjonc, julie "frida" taymor pedig akkor van igazán elemében, amikor a szürreálist lepasszolva hagyja, hogy a színészek/előadók keltsék életre a kétségkívül jól megkomponált dalokat.

doomsday (anglia, 2008, neil marshall): csöcsös szőke shotgunal fürdik, mad max kannibálok kánkánra mulatnak és skócia szívében lovagi tornákat rendeznek, miközben rhona "majdnem-lara-croft-lettem" mitra kivehető szemgolyójába szerelt kamerával filmezi, amúgy rezzenéstelen ábrázattal tűri a világégést. fogalma sincs, hogy neil marshall mit akart ezzel a filmmel, de hogy a stáb tök jól elvolt a forgatáson, arra mérget vehetsz.

i am legend: alternative version (usa, 2007, francis lawrence): zombiromantika? pff... ha nagyon muszáj, akkor maradj inkább az eredetinél.