változás. az utóbbi évben egy lelkes, fiatal csapat vette át az artfilmekre szakosodott odeon vezetését. változást akartak. tervük bátor, de azért nem vakmerő: tudták, hogy a világot nem fogják megváltani, de az állóvízbe hajított kavics igenis hullámokat keltett. elég a könyvtár-halálra ítélt vhs-ből és a téka-raktárba száműzött fapados dvd-ből. a 40-es, 50-es és 60-as értelmiségieket megcélzó bergman, özpetek és almodóvar-filmek meg kell hallgatni a fiatalabb rétegek hívószavát, hisz ők azok, akik legjobban rá vannak kattanva a médiumra (=mozitévévidejó). a média-boomnak és az internetnek hála a kulturális fül is nagyobbra nőtt, a tekintet jobban pásztáz, és a művészeteknek nem csupán azon kis töredéke jut el hozzánk, melyet az állam arra érdemesnek tart. az art széleskörű fogyasztása, azaz a kulturálódás és a kultuszteremtés szoros kapcsolatban áll, s végre a magyar szemén is kipukkadni látszik a szelektív szürkehályog. mifelénk sokáig nem létezett popkultúra, most viszont a netnek hála két kanállal habzsoljuk: többet, jobbat akarunk, és azt, hogy ha hellboy képregényt olvasunk a vonaton, akkor a szemben ülő 40-es úr arcáról ne tükröződjön megvetéssel vegyes értetlenkedés. szóval, legyen része a köztudatnak az, hogy az anime nem egyenlő a pokemonnal, a képregény nem egyenlő bucó, szetti, tacsival (elnézést a rajongóktól), az ázsiai film nem merül ki gumiszörnyek tombolásában papírmasé díszletek között, s ha van egy sárga karkötőd, akkor az nem feltétlenül jelenti azt, hogy buzi vagy, lehet, hogy csak erősen szeretnél élni, he?

kicsit elkanyarodtam. vagy talán annyira mégsem. szóval egyre többen vagyunk, akik többre vágyunk, és elegünk van már abból, hogy gerillaharcosként küzdve, underground fórumokba és illegális forrásokba kapaszkodva kell kielégítenünk a kíváncsiságunk. az odeon pár hete megjelentette dvd-n az oldboy-t, méghozzá olyan minőségben, ahogy hazájában, koreában (csupán a külcsín kialakításánál húzták meg a gyeplőt). a tegnap tartott sajtótájékoztatón bejelentették azt, amit szerencsére már egy ideje tudok és remélek: a dvd sikert aratott, s ha többet akarunk, hát többet is kapunk. animéket moziban? check. mangákat magyarul? check. igényes, nemzetközi szinten is kiváló dvd-ket? check. kis cég nagy tervekkel. marketingre viszont nincs pénzük, ezért meghívtak minket, akiknek van hangja. egy átlagos sajtótájékoztatóval szemben csak heten voltunk, mint a gonoszok: voxosok, filmvilágosok és dvdextrások, olyan figurák, akiknek érdekében áll az, hogy továbbadják azt az infót "word-to-mouth", s nem csupán szendvicset zabálni jöttek, no meg azért, hogy a főnökük ne baszogassa tovább a field tripek hiányával... ezt a bejegyzést sem írnám, ha nem úgy gondolnám, hogy van értelme, mert hát egyszer biztos eljön az ideje annak, hogy ha felhúzom az oldboy pólóm, akkor a szembejövő 100-ból már csak 99 ember fogja azt hinni, hogy egy mucsai motoros banda félresikerült tagja vagyok. :)