ed alleyne-johnson - purple electric viloin concerto (1992). megkapóan szép. már az alapok olyan harmóniát alkotnak, melyeket napestig elhallgatnék, a hegedűszóló pedig hol haverkodóan laza, hol könnyfakasztóan érzelmes, hol pedig metallicát megszégyenítően vad; elejétől végéig ámulatba ejtő. s hogy még innen is van tovább: az szerző-előadó nem vacakol a konvenciókkal, elektronikus kütyükkel, wah-wah pedállal olyan hangokat csikar ki a vonós hangszerből, melyekre stravinski álmámban se gondolt volna. 
Az oldalon található tartalmak kizárólag
