francia körút. vol.2

2. nap

másnap (a kötelező kávézást követően) folytattuk a buszozást. mivel az idő meglehetősne tré volt, ezért elhatároztuk, hogy aznap vesézzük ki a louvre-ot, ám a múzeumnál jött a pofára esés: kedden zárva. sebaj, akkor szarjunk a borongós időre és irány az eiffel torony. útközben meglestük a notre-dame-ot (szép nagy, kívül-belül egyaránt, s az elcsépelt kikvázimódolt poénokat inkább hagyom) és a diadalívet (szép nagy, de ez csak kívülről). azt hiszem, az eiffel toronyról túl sok újat nem tudnék elmondani (habár érdemes tudni, hogy annak idején egy gigantikus öntözőrendszerrel és egy hatalmas guillotine-nal versenyzett a világkiállításra szánt összeg elnyeréséért): kb. 1 órát kell sorban állni, aztán még legalább fél óra, mire feljutsz a tetejére, hogy aztán a tömegtől (esetleg a magasságtól) viszolyogva 15 perc után lemenekülj. az építmény méretei viszont ámulatba ejtők.

ezt követően „véletlenül” megint a champs-elysées-én találtuk magunkat, ahol többek között láttunk zakót 1400 euróért. a virginbe másodszor betérve is elámultam a választékon és elmorfondíroztam azon, hogy tudnám kicsempészni a hellboy dc díszdobozát. mivel itt vagyok és a blogomba írok, ezért sejtheted, hogy végül letettem a tervről. mivel a kint kapható dvd-k nagy részéről hiányzik az angol felirat (piacvédelem, ugyebár), meg amúgy is rohadt drágák, ezért megnyugodva léptem ki az üzletből: most nem fogok annyi pénzt elszórni, mint tavaly. na persze. a sétányon véletlenül kiszúrtam egy másik cd/dvd boltot, ahol aztán egészen más kínálat és sokkal barátságosabb árképzés fogadott. KHBI is összeszedett egy csomó CD-t, amiket aztán sápadtan, remegő kézzel pakolt vissza a polcokra, lévén mindegyik rohadt drága volt és anyagilag is elég csálén állt. én viszont nem fogtam vissza magam. itt az eredmény:

természetesen a bevásárló körút megint éjszakába nyúlt, így aznap este túl sokra már nem futotta.

(folyt.köv)