komoly alkotásnak ígérkezik érett felnőtteknek

még mindig jobb mint az álom.net

de nem látom a 300 milliós büdzsé nyomát...

Kicsit azért vicces volt, és Szabó Simont is bírom.

Mostantól csak olyan filmre adnak pénzt, amiben vannak csöcsök meg dugás? Már értem, miért tiltakozott Tarr Béla meg a többiek :D

@peterd127: elmész a rendező/színészek/producerek ill. ezek barátainak házához, és egyből megleled a nyomát...

Osvárt Andreától átlagosabb nőt nem is találhattak volna

Én azért megszexelném. Főleg ha még hosszú haja is lenne, a rövid haj annyira nem jön be.

Vígjáték? meg sem lepődöm... csak ezt vagy drámát tudunk csinálni. Szánalmas, még akkor is, ha néha-néha leesik valami értékelhetőbb más műfajból.

Olyan jóféle vicces magyar filmnek tűnik. Osvárt Andrea mondjuk jól néz ki benne.

Újabb magyar gagyivígjáték. Ablakon kidobott pénz.

@Pszt!: Egyébként ja. Nem értem, hogy egy ilyen búbánatos nép mint a miénk, miért akar mindenáron ilyen átlagos vígjátékokat csinálni. A franciák mesterek ebben, de mi... Ebben sem találtuk magunkat igazán. Más zsánerekről nem is beszélve, kivétel az évtizedenkénti kb. egy értékelhető mozi (Dögkeselyű, Kontroll, Taxidermia meg... most más nem is jut eszembe, de amúgy biztos van).

Amúgy olyan, hogy magyar horror, létezik? :D azon kívül, hogy maga a megélhetés az... de film formájában :D

egy dolog fontos most: nézőszám. azt tarr sem szász sem tudja biztosítani.

@Nostro: A Csak szex, és más semmi szerintem egész korrekt kis romkom volt, és az Intim fejlövésről is kellemes emlékeim vannak. Persze ettől még igaz, hogy nem nagyon tudnak mostanában magyar zsánerfilmet csinálni (egyéb, tavaszt nem csináló fecske: A nyomozó).

@REMY: Gingerclown? (Bár azt szerintem senki nem nézte meg.)

@danialves: Ja, ez még érdekelne is... csak sehol nem lehet beszerezni :D

@REMY: Én még emlékszem egy Hasfalmetszők című filmre is. Szórakoztató amatőrfilm. :)
www.youtube.com/watch?v=FwZaiLVJp7Q

Egyébként én utálom azt, ahogy a magyar filmszakma bánik az egyes zsánerekkel. Itt van pl. a horror műfaja. Mintha a szocializmusban kitanított és felnőtt filmes nemzedéknek derogálna pénzt adni ilyen filmekre (bár elképzelhető, hogy ilyen ötletekkel be sem állítanak hozzájuk, így esélyük sincs arra, hogy véleményezzék). Talán magasról le is nézik. Ami meg óriási sznobizmus. Innen nyugatabbra (de talán keletebbre is) nem tudok olyan országot mondani, ami ne tett volna le az asztalra az elmúlt 30-35 évben legalább egy jó horrorfilmet vagy thrillert. Nálunk utoljára (és talán először) a Szürkület képviselt egyedül egy minőségi thrillert, de az is egy vérbeli művészfilm egy művésztől, ezért szintén nem nevezhetjük egy közönségfilmes zsánerdarabnak. Ami nem baj, mert én szeretem az artfilmeket, de a közönség ízléséhez nyilván közelebb állna egy Spoorloos (Nyomtalanul) vagy Nattevagten, de mondhatnám Triertől a Rigetet vagy a francia horrorfilmes újhullámot, de még a szerbek is előálltak egy Szerb filmmel, ami azért ütött, függetlenül attól, hogy a szerbek nem szeretik :). A norvégok kijöttek a náci zombijaikkal meg a tollvadászatukkal és még lehetne sorolni. De úgy tűnik ebben az országban, vagy nincs ahhoz tehetség, hogy valaki kitaláljon, megírjon, és megrendezzen egy ilyen filmet, mert én például nem is hallottam még róla, hogy egyáltalán ötlet szintjén eljutott volna a producerekig vagy a bizottságig egy ilyen ötlet. És itt emlékezzünk meg Peter Strickland Varga Katalin Balladájáról, amit egy angol fiatalember készítette saját pénzből Erdélyben, nálunk ráadásul elvétve hallottak róla. DVD kiadás, TV-s vetítés se volt belőle. De ez is inkább dráma, ami a rape and revenge műfaját képviseli, mint sem horrort vagy klasszikus krimi-trhillert.
Szerintem sem járható út, ami van. Tényleg nézhetünk szerzői filmeket meg vígjátékokat és kész. Ennél még régebben is szélesebb volt a paletta jóval, bár akkor volt is pénz, meg több (látható) tehetség is volt. Most úgy tűnik, hogy amiben jók voltunk ( egyes szerzői filmek) azok is elúszni látszanak, mert az alkotók vagy meghaltak már évekkel ezelőtt (Huszárik, Pálfi, Fehér György), vagy már kezdenek nagyon kiöregedni (Szabó, Jancsó) vagy éppen elmennek innen (Tarr) vagy egyszerűen nem kapnak támogatást.
Szóval ha már nincs pénz nagy költségvetésű zsánerfilmekre, mint amilyen egy sci-fi, fantasy, történelmi, kaland film és nincs tere, ötlete olyan kevesebb pénzből kihozható műfajoknak mint a horror, a thriller, a krimi akkor mi fog maradni?
A vígjátékok, és egy két olyan film, amire tényleg a játékfilm megnevezés illik leginkább, mert se nem thriller, se nem vígjáték, se nem dráma, hanem valami kevert.

Ettől függetlenül a fenti filmről nem nyilatkozom, mert előbb megnézném, (ha megnézem) de én annyira amúgy sem lelkesedem az utóbbi évek hazai vígjátékaiért. Ezekkel kapcsolatban azt látom, hogy vagy próbálnak valami nagyon magyarosat csinálni (rettentő izzadságszagúan) vagy megpróbálnak nyugati mintára csinálni vígjátékot, amik valamiért megint nem sikerülnek.

@clive.: Amikor legutoljára volt nyílt filmötletpályázat a Filmalapnál, én is beadtam az enyémet: római korban játszódó grindhouse lett volna. Ó, látnod kellett volna, mennyire nem érdekelt egy akkor külföldön divatos műfaj senkit! :-)

@Kovács Erzsébet: Olyannyira "nyílt" volt az a pályázat, hogy - minő csoda - csupa olyan ember nyert, aki amúgy is mindig a húsosfazék közelébe jut. Beltenyésztett langyosfos.

@clive.:

azért a horrornak ha nem is lenézése, hanem a vele szembeni szkepticizmus nem feltétlenül sznobizmus, attól hogy manapság divat egyenrangúként kezelni minden műfajt, ez védhető-támadható. államilag pl. én sem támogatnám, minek.
nyilván szegények vagyunk, nincs pénz bizonyos műfajokra, vannak gazdagabb országok, akik úgyis jobban csinálják. gondolkodhatunk úgy is, hogy legyen európai horror, sci-fi kaland stb. nem kell "csak" magyarnak lennie.
attól nem lesz sem értékesebb, sem értéktelenebb.

@clive.: Amúgy éppenséggel a sci-fi vagy a fantasy sem kell, hogy nagy költségvetésű legyen, ott van pl. a Primer vagy az Ink, amiket fillérekből raktak össze. Vagy ha nincs pénz, lehet a népszerű found footage-et csinálni. Csak ugye kell egy jó ötlet. Szóval én még ezt is csak kifogásnak érzem, hogy a sci-fihez vagy fantasyhez pénz kell. (Történelmi filmekre meg azért valahogy mindig volt pénz, akár a Hídemberre gondolok, akár most a Toldira)

De ha már említed a thrillert: két hét múlva mutatják be az USA-ban az Open Grave-et, nem kifejezetten egy nagy szám, de jó kis thriller. És Magyarországon készítették, magyar pénzből, magyar sminkessel, díszlettervezővel, segédrendezővel stb., csak a 6-7 legfontosabb kreatív pozíció meg a színészek voltak külföldiek. Ilyenkor azért elgondolkozom, hogy lehet, hogy nem a filmalapnál van a baj.

Egyébként csak hogy ne legyek teljesen igazságtalan, a készülő filmjeik közül a Weekend nagyon ígéretesnek tűnik, a Hajdu Szabolcs-féle western is érdekes (leginkább a téma miatt, aztán majd meglátjuk, tényleg a magyar Django lesz-e). Illetve ott van még a Drága Elza, ami ugyan nem filmalapos (pont ezért készül már 4-5 éve), de az is jól fog kinézni, ha egyszer befejezik.

@kaamir: Nekem az volt még a benyomásom, hogy nem szívesen adnak pénzt olyasmire, ami témájában nem "magyar". Innen a magyar történelmi, kosztümös stb. filmek túlsúlya is - ami nem baj, csak a jelenlegi nemzetképünkből oly mértékben hiányzik az önirónia, hogy a végeredményt csaknem lehetetlen távol tartani a depressziós keserűségtől és/vagy a magasztos giccstől.
Különben lehet, hogy ez a magyarázat az igazán jó magyar vígjáték hiányára is. (Az Üvegtigrist most nem számítom, mert az a szociofilmekből csinált viccet, és mi maradt azon kívül? Horthy-korabeli vígjáték- és romkomsikerek remake-jei?)

@danialves: " a Hajdu Szabolcs-féle western is érdekes (leginkább a téma miatt, aztán majd meglátjuk, tényleg a magyar Django lesz-e)."

Ebben van kraft, de a filmnek iszonyú erős irodalmi alapja van. Szerintem Tar Sándor a magasan a XX. második felének legjobb (és méltatlanul el nem ismert) írója volt.

@clive.: Nem is tudtam, hogy az adaptáció, majd akkor elolvasom az eredetijét mindenképpen.

@Wintermoots: "azért a horrornak ha nem is lenézése, hanem a vele szembeni szkepticizmus nem feltétlenül sznobizmus, attól hogy manapság divat egyenrangúként kezelni minden műfajt, ez védhető-támadható. államilag pl. én sem támogatnám, minek."

Én nem hiszem, hogy divat, mert szerintem jogos elvárás, hogy egyenlőként kezeljék a műfajokat. Minden műfajnak megvannak a maguk kult-klasszikusai, amik semmivel sem rosszabbak más műfajok klasszikusainál.
Úgy gondolom, egy ország minél több filmes műfajban tud értéket teremteni, annál szélesebb is a kultúrája (kulturális spektruma) azon a területen.
A horror meg menő, semmivel sem rosszabb más műfajnál, ráadásul olyan műfaj, ami ha rendelkezik egy jó alapötlettel és egy jó rendezővel a sokszorosát hozhatja vissza, még úgy is, hogy kifejezetten az adott ország nyelvén veszik fel. Ilyen értelemben, ha az állam támogatna egy ilyen filmet (akár nem magyar közegben), még profitálhatna is, amit aztán befektethet más, kevésbé jövedelmező ígérkező filmekbe.
A magyar történelmi filmek például ez a kategória. Rengeteg pénz kell hozzá, és már a magyarokat se érdeklik túlzottan az ilyen filmek, ezért aztán az állam elküldi az iskolásokat, hogy növeljék a nézőszámot, hiába szar a film (Honfoglalás, Hídember stb.).
Régen készültek jó történelmi magyar filmek: Egri csillagok, 80 huszár stb. de sajnos ez a kor úgy tűnik számomra, hogy elmúlt.
Én egyébként abban se hiszek, hogy feltétlen magyar rendezővel kellene történelmi filmeket csináltatni. Pl.: nagyon megnéznék egy Mel Gibson vagy Paul Verhoeven által dirigált nándorfehérvári csatáról szóló filmet. Ilyen esetben talán kellő külföldi tőkét is lehetne idecsábítani, és akkor lehetne készíteni egy nemzetközi piacra szánt, látványos kosztümös-háborús filmet. Csak ehhez az is kell, hogy olyan témát válasszanak, ami érdekli is az embereket.

@danialves: egy novellából készül: Ház a térkép szélén. Olvasd el, betonkemény, kíváncsi leszek, hogy a film felmeri-e vállalni a novella erőszakosságát és megrázó elemeit. A főszereplő meg nagyon jó húzás volt, mint bundabotrányba keveredett légiós focista, így tényleg rátesz egy lapáttal a rabszolgaság motívumra.

@Kovács Erzsébet: "Nekem az volt még a benyomásom, hogy nem szívesen adnak pénzt olyasmire, ami témájában nem "magyar". Innen a magyar történelmi, kosztümös stb. filmek túlsúlya is "
Pedig lehet érdekelné a magyar embereket, olyan magyar film is, ami témájában nem "magyar". :) Én kifejezetten szeretnék látni ilyen filmeket, amik ahogy mondod, végre nem a depresszióról vagy éppen a nemzeti giccsről szólnak.
Ilyenkor jut eszembe Refn Pusher trilógiája, vagy legalábbis az első része, ami akár Budapesten is játszódhatott volna. Ilyen filmeket kéne kitalálni és támogatni. Én mondjuk, ha fejes lennék, tuti, hogy a dánokról vennék példát. Még a történelmi filmjeik is olyan, hogy nem kell nekem dán történelemkönyveket olvasnom, hogy megértsem és átérezzem.

Annyi kiegészítést tennék magamhoz, hogy mikor történelmi filmekről beszélek, én a kosztümös történelmi filmekre gondolok, mert engem őszintén szólva semennyire sem érdekel már semmilyen holokausztos, 56-os, ávós, megtorlásos, besúgós film.
Inkább néznék egy látványos, középkori filmet, amely időszakban rengeteg érdekes és mély téma rejtőzik. De lehetne saját Báthory Erzsébet filmünk, vagy egy komoly a Rákóczi szabadságharcról stb.
De akár egy jó első- , második világháborús filmet is megnéznék, mert habár rengeteg filmünk van, amik ezekben az időszakokban játszódnak, magáról a katonákról és a háborús összecsapásokról, a frontról nem nagyon emlékszem jó filmre.

@clive.: Ez már talán kicsit messzire visz, de valahogy az az érzésem, hogy a magyar film jelenlegi helyzete éppen a nemzeti önképünk torzultságát tükrözi vissza. A kommunizmus alatt forgatott történelmi filmek, meglehet, éppen azért sikerültek olyan jól, mert volt mi ellen hitelesen lázadni. Az (olyan, amilyen) rendszerváltás óta csak a tanácstalanság van, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, hol is az igazság... nem csoda, hogy a döntéshozók leginkább történelmi filmeket szeretnének látni (és ezért a sok holokausztos, ötvenhatos film is!), és az se, hogy azok aztán vagy köldöknézős depresszióba és/vagy önmagasztaló giccsbe fordulnak. A Honfoglalást hagyjuk, a Hídember még jó is lehetett volna, ha kevesebb ájult tisztelettel közelítik meg a főhőst.
Azért én hollywoodi típusú, Hazafi- és egyébféle patetikus történelemhamisításokat nem szívesen látnék, viszont az önirónia nagyon, nagyon jól jönne (nem a Le a fejjel!-re meg arra a másik honfoglalásos bohózatra gondolok). Talán furcsán fog hangozni, de amikor a Doctor Who angol történelmet feldolgozó (Dickens, Shakespeare...) részeit néztem, nem tudtam nem arra gondolni, édes istenem, milyen jó lenne, ha nekünk is lenne ilyenünk, ami ekkora kreativitással és humorral, de ilyen büszkeséggel tud visszatekinteni a múltunkra.

@clive.:

nyilván a történelmi film más kategória, azok gyakran politikai megrendelésre készülnek.
a horrorvita meg igazából off, én nem tartom egyenértékűnek más műfajokkal,pár kiemelkedő, érdekes alkotás van, a többi nem jelentős, bár szórakoztató lehet, meg valaki ott is tud kreatív lenni, csak éppen még súlytalanabbul, mint más műfajokban. tudom, hogy van egy kritikusi kör, akik nagyon nyomatják, attól én még úgy gondolom, ahogy. de ennek nincs jelentősége igazából.

@Kovács Erzsébet: én a napokban értem be végre a Doctor Who-t és a jubileumi rész Erzsébetes részeinél mindig arra gondoltam (ha nem röhögtem magam könnyesre Tennant megnyilvánulásain, például a monológján a nyúllal:)), hogy basszus, mi mikor tudunk így mosolyogva hozzányúlni mondjuk egy Petőfihez vagy egy Rákóczihoz? Jól példázza az idei István, a király körüli botrány is a nemzeti öntudatunk labilitását: csak mert más volt, mint a 30 évvel ezelőtti, már ment is az anyázás. Pedig annyi téma heverne az utcán, amiből remek filmet lehetne csinálni (thrillert, horrort, stb.), csak hát... inkább nem is folytatom.

@Kovács Erzsébet: Király :) (Sőt: Caesar!) Én egy 1989-ben játszódó alternatív történelmi-politikai thrillert adtam be, kit érdekel :)

@TomPowell25: Jaj, ne is mondd. Alföldi megpróbálta megmutatni a vérontást, amivel István politikája szükségszerűen járt, és már ez kiverte a biztosítékot sokaknál. Pedig ez általános iskolai tananyag. Én meg nem emlékszem, hogy a '83-as előadás (felvételről) való végignézésekor végigfutott-e a hátamon a hideg úgy, mint amikor Alföldi színészei a nyílt tömegsír fölött énekeltek.
Á, Tennant nagyon jó komikus tud lenni. Máris jobb kedvem lesz, ha csak a széles vigyora eszembe jut. ("Oh yes! :-) Az egész jubileumi részben aranyat értek a vígjátéki momentumok. Kicsit azért haragszom Moffatre az időháború megoldása miatt. Aztán mindjárt itt a karácsonyi rész, én meg már majdnem siratom a Tizenegyest...

valaki írta, hogy nem látja a 300 milliót a filmen. az van, hogy egy film bizony ilyen sokba kerül, még akkor is ha senki nem nyúl le semmit. nem ismerem a gázsikat, de nem kell arra gondolni, hogy a 300 millióból nyaralók épültek. egészen egyszerűen sok ember sokáig kell, hogy dolgozzon egy filmen, és ez sok pénzbe kerül. nem véletlen hogy az olcsó filmek olcsónak néznek ki. egy schnitt ahol valaki ül, olcsóbb mint egy schnitt ahol valaki sétál.
értelemszerűen nem láttam még a filmet, de ha senki nem fele pénzért jött, és senki nem kért szívességet senkitől , akkor bizony ez a film gond nélkül kerülhetett 300 millió forintba.
a nem rom-kom műfaji filmek meg nem azért vannak kevesen mert lenézi őket a szakma egésze, hanem mert sem filmes, sem egyéb hagyományai nincsenek a itthon. egyrészt elakad ott egy ilyen film, hogy itthon nem nagyon tudnak ilyet csinálni (halálkeringő...?), másrészt nehezen ültethető egy ilyen film (a maga műfaji szabályival) a magyar közegbe. nem a magyar rögvalóságról beszélek...de el tudjuk az képzelni röhögések nélkül, hogy kamarás iván lassítva elsétál egy robbanás elől? (direkt mondtam ilyen dilettáns példát.) ami meg véletlenül jó, de legalább korrekt (pl nyomozó, isteni műszak) azt is alig nézik mert bizalmatlanok.
az egyetlen klasszikus műfaj ami csont nélkül és rögtön tudna itthon működni, az valamilyen történelmi film. ezzel a gond csak az, hogy messze ez a legdrágább: minden helyszínt, rohadarabot, a legkisssebb kellékeket is le kellene gyártani. minden utcát ahol forgatnál le kellene zárni és át kéne építeni (reklámtáblák, kirakatok).
mindezek ellenére sztem nem most haladunk a legrosszabb irányba, sok ígéretes film készül. de még így is évekbe telik mire helyrerázódnak a dolgok. egy kis türelem, meg némi kíváncsiság nem tenne rosszat.

Nézzétek, itt egy nagyon jó és vadonatúj interjú Osvárt Andreával:
vs.hu/semmi-vetkozes-semmi-extrem-osvart-andrea-interju-0204/?utm_source=misc&utm_medium=prkt&utm_campaign=osvart
Szerintem nagyon jó lesz a film! :)