aeon flux

ready for the action now, danger boy?

Zalaba_Ferenc
2007. április 08. 10:02:01

Kategória: 4 komment

oscar-füst. a napokban három olyan produkciót is megtekintettem, melyek ott sertepertéltek a filmakadémia "kínálatában" március elején. ismerős szöveg jön. a hozzám hasonló filmőrültekben, akik nagyyüzemben fogyasztják a celluloidot, már évek óta érlelődik a következő gondolat: a hollywoodi ötletgyár a teljes kimerülés szélén áll. látom, ahogy legyintesz, hisz mindig van valaki, aki ezt károgja, de ha jobban belegondolsz, a jelek elég vészjóslók: egy olyan produkció lett az év filmje, amely nem csupán egy alig 5 éves film remake-je, de ugyanazokkal a manírokkal dolgozik, melyek rendezőjének legalább féltucat másik produkciójában is otthonosak. és ez "csak" a győztes.

a forest whitaker főszereplésével készült the last king of scotlandot ugyan csak egy díjra jelölték, de az az egy biztos befutónak számított: whitaker valóban szédületes, majd betölti a vásznat, nem csupán terjedelmes dimenzióinak hála. persze, az ugandai diktátor ellentmondásos szerepe hálás gúnya, melyért biztosan két kézzel kapkodtak az afro-amerikai színészek, hisz lehet villogni akcentussal, gyöngyöző homlokkal és őrületen forgó szemekkel. de még a kirobbanó whitaker sem képes elfedni a lyukakat a filmben, amelyben ugyan érdekes koncepció az egyoldalú szemszög (a történések egy fiatal skót medikus szemén keresztül láthatók), maga a cselekmény lefolyása viszont fárasztóan otthonos: először minden szép és jó, a partnak paradicsom-jellege van, a drogbáró két kézzel szórja a pénzt, de aztán csak kiderül al pacinóról, hogy maga az ördög, és akkor pucolni kell. első órájában a produkciónak még sikerül távol maradnia a thriller-kliséktől, de aztán csak feladja, és izgalmasnak izgalmas, de teljesen közhelyes menekülős mozira vált. (trailer)

a little children is hasonló cipőben jár, de ott már az első percekben kiszúrhatók a klisék, ugyanakkor az ember jól elvan azzal, hogy magában szétlogisztikázza a felismeréseket: ó, a ferde tükörben mutatott kisváros tiszta american beauty! jaj, hát a kiéhezett fiatal anyák csoportosulása mintha a desperate housewives szüzséje lenne. nicsak, nicsak, több szálon fut a cselekmény, a'la 36 másik trendi film, az a csávó már a beautiful girlsben is erőszakos bunkó volt, és az a zizis csaj a ciki randin erősen emlékeztet arra a másik zizis csajra a happiness ciki randijáról. de vazz, ez tényleg ő! mindentől és a förtelmesen álintellektuel (dogville, anyone?) narrációtól eltekintve a film egy érdekes egzisztenciális sztori magvát hordozza magában, csakhogy a pofámab rágják, hogy tulajdonképpen most a bováryné modenrizált változatát látom metaforikus helyett tényleges szexszel. na de még ezt is elnéztem volna, de a film bődületesen banális befejezésétől berosáltam. (SPOILER. mit tesz az az ember, aki életének legfontosabb döntését foganosítja? megáll gördeszkázni, mert mirét ne? SPOILER OFF) oscarok? ó, hát nagyon szép dolog egy egykori gyereksztárt azért jelölni, mert 15 éves kihagyás után hajlandó visszatérni egy pedofil szerepébe, s tetszik, nem tetszik: kate winslet alakítása is tucat. (trailer) 

ugyan a the queennel sem lehet maradéktalanul elégedett az ember, hisz vannak benne figurák, amelyek háttérbe kényszerülnek, és események, melyek a homályba vesznek, de ezúttal nem csak a címszereplőt lehet orrba-szájba dícsérni. mikor 1997. augusztusában diána hercegnő meghalt, a világ egyik fele gyászba borult, a másik fele pedig felháborodott azon, hogy a királyi família szemlátomást elzárkózik a gyásztól, valójában azonban több száz éves tradíciók kötelezték a királynőt a távolságtartásra. a film ügyesen járja körül a felvállalt témát: a régi és új súrlódását, a hagyomány és a korszerűség összeférhetetlenségét, no meg egy olyan asszonyra nehezedő nyomást, aki soha nem akarta ezt a pozíciót, csupán beleszületett. frears rendezése bámulatos kecseséggel ingázik a humoros és a drámai között, egyik irányba sem hajol el annyira, hogy izléstelen legyen, és a film tempója néhol túlfeszítettnek tűnik, de nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy elejétől végéig lebilincselő. az, hogy a film tulajdonképpen senkit sem akar megbántani, lehet előnye és hátránya is: szemszög kérdése. helen mirren pedig maga a megtestesült királynő. (trailer)

Címkék

kritika film oscar

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr254534525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Taguchi 2007.04.09. 00:42:30

A The Queen egy remekmű. A Little childrent pedig már csak azért sem pontoznám le, mert szerepel benne Jennifer Connelly:D Van benne egy 7 mp-s JC-reklám, ki is vágtam splitterrel, minden nap megnézem: "Not compared to Cathy, who have long legs... lustrous hair... and perfect breasts." Igen, ezekért _is_ szeretjük őt. A befejezéstől amúgy én is lepetéztem, kirívóan ostoba egy zárlat.

Ismeretlen_6270 2007.04.10. 10:11:17

*spoiler* A Little Children védelmében Szerintem logikus volt a befejezés minden szempontból. A csávó megállt gördeszkázni, naná, görcsöl az idegtől, éppen változtatni fog az életén, gyökeresen, egy pár pernyi menekülés a gyerekkorba teljesen jogos, szerintem. A globál befejezés is reális, nekem, nem happy end, nem ezt várná az ember, de véggigondolva nem sok variáció van: 1. megteszik 2. nem teszik meg 3. olcsó drámai húzásként tragikus gyorsasággal meghalnak mielőtt megtehetnének bármit.

Ismeretlen_1068 2007.04.10. 11:42:51

SPOILER: a választott befejezés erősen hajaz a harmadik pontra. :) amúgy kiváncsi lennék, hogy magyarázta ki a feleségénél az összepakolt bőröndöt. :)

Ismeretlen_68407 2007.04.22. 12:28:24

The Last King of...-del tökéletesen egyetértek, minden tekintetben -Whitaker-t leszámítva persze- középszerű darab, ami már csak azért is lepett meg -mégjobban lehúzva ezzel a véleményemet-, mert mind a Baftán, mind az Oscaron egy "újkori gyöngyszemként" vélekedtek róla. A végére kifejezetten untam már, a délután (újra)nézett Die Hard iskolarobbantós részénél jobban izgultam 72-edszerre...

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása