x-men: the last stand (2006). biztos nem én voltam az egyetlen, aki átverve érezte magát akkor, amikor megtudta, hogy bryan singer lecserélte az x-men sagát minden idők leghíresebb és egyben legunalmasabb szuperhősére, s helyét előbb matthew vaughn (layer cake), majd a még kevesebb jóval kecsegtető brett ratner (rush hour 1-2, red dragon) töltötte be. az előzetesek viszont meggyőzőek voltak, a szétszórt pletykák pedig mind azt ígérték, hogy a film durva lesz.

és az is lett. több szinten. egyrészt le kellett gyűrnöm néhány durva hibát: elnagyolt karaktereket, a CGI és a nagyzási hóbort kellemetlen házasságát, s hol yoda szalmabölcsességeire, hol a mátrix megmosolyogtató filozofálgatásaira emlékeztető dialógusokat. szerencsére ezeket a gebaszokat feledtette az, hogy az alkotók végre mertek kockáztatni, hogy a 200+ milliós költségvetés mellett is tökösen álljanak hozzá a filmhez. a hősök végre nem tűntek érinthetetlennek, a cselekmény előremozgatása érdekében képesek voltak végzetes áldozatot hozni, s ennek köszönhetően a film sokkal emberibb lett - a túlbuzgó trükkvarázs ellenére is.

de az is lehet, hogy jean grey valódi arca hozta rám úgy a frászt, hogy hajlandó lettem volna bármit bevállalni, csak ne kísértsen tovább. :)

ami ratnert illeti: nem ártott filmnek a rush hour-filmek akció-koreográfiája során szerzett tapasztalat. bár nekem az előző filmek ütközeteivel sem volt túl sok bajom (minden bunyót imádtam mistique-kel), de azt is most éreztem először, milyen az, amikor szuperhősök csapnak össze egymással. kő kövön nem marad, az biztos.

s hogy ez lenne az utolsó x-men? na ne tessék már hantázni.

topfilm30-21. megkísérlem a lehetetlent és keresztülviszem akaratomat az ingatag új fórummotoron is, mert ezek a filmek megérdemlik.

30.
cím: blade runner - the director's cut (1982/1992)
rendező: ridley scott
szereplő: harrison ford, sean young, rutger hauer, daryl hannah
miért: senki sem képes olyan hitelesen ábrázolni a jövőt, mint ridley scott. vízióját azóta is másolják szerte a világon (akira, the fifth element, star wars ep.II., stb). dekonstruktív cybernoir a sci-fi irodalom nagymestere, philip k. dick írása alapján. rendezői változatot pedig így kell csinálni: morzsányit különbözik csupán az eredeti (produceri) verziótól, mégis teljesen új értelmet kap.
momentum: vangelis
érdekes: jövőre jön a jubileumi változat.
mondat: "you're reading a magazine. you come across a full-page nude photo of a girl." "is this testing whether i'm a replicant or a lesbian, mr. deckard?"

29.
cím: the shawshank redemption (1994)
rendező: frank darabont
szereplő: tim robbins, morgan freeman, bill sadler, bob gunton, gil bellows, clancy brown
miért: a film egyik jelenetében morgan freeman pofátlanul azt mondja, hogy a börtönben nincsenek mesék, mindezt minden idők egyik legjobb "feel good" meséjében. de megeszem. a shawshank az a fajta hollywoodi giccs, ami túl ártatlan ahhoz, hogy az ember ne kerüljön hatása alá. újra és újra.
momentum: sörözés a tetőn
érdekes: a film megbukott a mozikban (rossz marketing, ijesztő cím, stephen king neve miatt rossz célcsoport, stb), de a "word of mouth"-nak köszönhetően videón új életre kelt. jelenleg az imdb-n minden idők második legjobb filmje.
mondat: i believe in two things: discipline and the bible. here you'll receive both. put your trust in the lord; your ass belongs to me. welcome to shawshank.

 

28.
cím: the texas chainsaw massacre (1974)
rendező: tobe hooper
szereplő: gunnar hansen, marilyn burns, allen danziger
miért: azon túl, hogy bőrpofa az amerikai horrortörténelem egyik legemblematikusabb figurája, s a film rémisztgetésben sem a hagyományos iskolát követi (a címben rejlő "mészárlás" szó ellenére szinte teljesen vértelen a mozi), tobe hooper rendezése messze túlmutat egy egyszerű slashernél: elszomorító korkép az amerikai vidékről, a lélek deformáltságáról, s a popkultúra kiszáradásáról.
momentum: bőrpofa kirobban rejtekéből, letaglózza az ipsét, megragadja, berántja magával, majd bevágja az ajtót. itt kell megrémülni.
érdekes: mivel a filmben tényleg nincs sok vér, tobe hooper PG-besorolást akart a filmjének, azaz szülői kísérettel gyerkőcök is megnézhették volna...
modnat: my family's always been in meat.

27.
cím: the thin red line (1998)
rendező: terrence malick
szereplő: jim caviezel, adrien brody, ben chaplin, elias koteas, john c. reilly, john savage, thomas jane, jared leto, tim blake nelson, sean penn, nick nolte, john cusack, john travolta, george clooney, miranda otto
miért: malick szerint a háború olyan nagyhatású, hogy azt prózában megfogalmazni lehetetlen. filmjében az értelmetlenség értelmet talál a lírában.
momentum: gordon tall ezredes (nick nolte) rádión keresztül próbálja meggyőzni staros kapitányt (elias koteas), hogy vigye az embereit a biztos halálba.
érdekes: viggo mortensen, gary oldman, mickey rourke, bill pullman, billy bob thornton, lukas haas - színészek, akik hiányoztak a film végső vágásából.
mondat: where's your spark now?

26.
cím: fight club (1999)
rendező: david fincher
szereplő: brad pitt, edward norton, helena bonham carter, jared leto, meat loaf
miért: ez a mi generációnk filmje. eddig jöjj és egy lépést se tovább. mert minek.
momentum: egy kocsma előtt megszületik a klub.
érdekes: a nortont vallató három detektív neve andrew, kevin és walker -> a se7en forgatókönyvét andrew kevin walker írta.
mondat: the things you own end up owning you.

25.
cím: léon - the uncut version (1994)
rendező: luc besson
szereplő: jean reno, nathalie portman, gary oldman, danny aiello
miért: volt idő, amikor luc besson még tudott filmet rendezni, éppenséggel egy olyan szerelmi történetet, amely akár felháborítóan perverz is lehetne, ha nem nőne túl ilyen földhöz ragadt apróságokon.
momentum: leon akcióban - később leon tejet iszik. az erőszak több fronton találkozik az ártatlansággal.
érdekes: OMG, majdnem liv tyler kapta mathilda szerepét!
mondat: i like these calm little moments before the storm. it reminds me of beethoven. can you hear it? it's like when you put your head to the grass and you can hear the growin' and you can hear the insects.

24.
cím: back to the future (1985)
rendező: robert zemeckis
szereplő: michael j. fox, christopher lloyd, lea thompson, crispin glover, thomas f. wilson
miért: teszt
momentum: utak, ahová mi megyünk, ott nincs szükség utakra - a befejezés azonnal arra készteti az embert, hogy újrakezdje a filmet.
érdekes: elkezdték forgatni a filmet eric stoltz-cal, aki egyszerűen nem volt vicces. sokan nem tudják, de a folytatásokban nem crispin glover játssza george mcfly-t, s marty barátnőjét is lecserélték claudia wellsről elizabeth shue-ra.
mondat: silence earthling! my name is darth vader. i am an extraterrestrial from the planet vulcan!

23.
cím: donnie darko (2001)
rendező: richard kelly
szereplő: jake gyllenhaal, maggie gyllenhaal, mary mcdonnell, holmes osborne, daveigh chase, patrick swayze, drew barrymore, noah wyle, jena malone
miért: teszt
momentum: megjelenik frank
érdekes: a legkisebb darko-gyermeket alakító daveigh chase szolgáltatta chihiro hangját a spirited away angol változatában, valamint ő játszotta samarát a ringu amerikai remake-jében.
mondat: "donnie darko? what the hell kind of name is that? it's like some sort of superhero or something." "what makes you think i'm not?"

22.
cím: jacob's ladder (1990)
rendező: adrian lyne
szereplő: tim robbins, elizabeth pena, danny aiello, jason alexander, ving rhames, macaulay culkin
miért: ha azt hitted, shyamalan találta fel a spanyol viaszt, akkor lesd meg ezt a filmet. audiovizuális megközelítésben is trendteremtő mestermunka.
momentum: arcok a metrón.
érdekes: lyne leforgatta a teljes "ellenszer" jelenetet, amelyben a plafonon keresztül szörnyek szakadnak jacob fejére, majd az egészet kivágta, mert túl nagy marhaságnak találta. helyes. (a dvd r1-es változatán emgtalálható ez a jelenet.)
mondat: the only thing that burns in hell is the part of you that won't let go of life, your memories, your attachments. they burn them all away. but they're not punishing you, he said. they're freeing your soul. so, if you're frightened of dying and... and you're holding on, you'll see devils tearing your life away. but if you've made your peace, then the devils are really angels, freeing you from the earth.

21.
cím: the lord of the rings: the fellowship of the ring (2001)
rendező: peter jackson
szereplő: elijah wood, sean astin, billy boyd, dominic monaghan, viggo mortensen, sean bean, ian mckellen, orlando bloom, john rhys-davies, ian holm, hugo weaving, cate blanchett, marton csokas
miért: minden idők második legnépszerűbb bestsellerének hibátlan adaptációja. mert vannak még csodák. de ezt te is tudod.
momentum: frodo és gandalf köszönti egymást - a béke ritka pillanata
érdekes: jackson két filmet tervezett, s mindenhonnan elzavarták, a new line-nál azt mondták, legyen három film. és lőn.
mondat: run, you fools.

top10. ez egy ilyen új feature. csak nekem, csak most - meg úgy hetente egyszer.

10. dom+roland - electric smile
09. phace - lost
08. exile - big bad purple bad boy
07. photek - ni ten ichi ryu (teebee remix)
06. amit - too many freedoms
05. outrage - recall
04. dj fresh+dj shadow - closer
03. nathan fake - the sky was pink (james holden remix)
02. ink+dylan - need you (phobia remix)
01. spirit - redial

need to know. az elmúlt napokban-hetekben rendesen ráálltam a szintetikus zenékre, így a mostani top 10-es listán csupán a dj fresh/dj shadow féle, hét percbe sűrített zsánermegamixben van némi organikus: akár egy egész albumot meg lehetne tölteni ezzel az egyetlen zenével, ha jobban kibontották volna. a tavalyi év egyik legnagyobb durranása, a dial up közel olyan ütős remixe végre kijött egy metalheads albumon (drum and bass head hunterz), s jellemző módon, ez az egyetlen értékelhető nóta rajta. a már klasszikusnak mondható need you (énekeljük közösen: need you now i want you need you now aoioioiooo) phobia remixe is megjelent a napokban, gyorsan fel is pakoltam a második helyre. igazából az új amit lp (never ending) bármelyik szerzeményét felsrófolhatnám ide, hisz a színvonal végig kimagasló, de a swastika mellett a too many freedoms fogott meg legjobban. óóó, azok a simogató basszusok! amit kollaboránsa, outrage némileg táncparkett-kompatibilisebb nótával nyomul, amely ugyan hosszabb a kelleténél (8 perces), viszont baromi addiktív a basszusa. az őrült exile (pucéron szokott lemezlovaskodni) régi-új albumának nyitó szerzeménye szétszed, közveszélyes darab; dom új kétoldalasától többet vártam, de a b-oldal azért így is befért a legjobb tízbe.

olvasnivaló. a history of violence (2005). a félreismert múlt, az ismeretlen jelen és a felismert jövő.

kések, mert nem szeretem az új kezelőfelületet. :\

the da vinci code (2006). csókolom, megvolt a film is; mostantól a mona lisa sem lesz már olyan, mint volt. ne parázz, nem fogok rajta titkos háromszögek után kutatni, egyszerűen csak lehányom, ha meglátom... a film kezdése előtt körbenéztem a szomszédos könyvesboltban, s hat da vinci-témájú* kötetet számoltam össze. addig üsd, amíg meleg. ilyen utalás mintha a bibliában is szerepelne, hm... oké, oké, összeterelem a gondolataimat, habár most közel sem szaladtak annyira szét, mint a film alatt.

nem lepett meg túlságosan, hogy a film pocsék, ugyanis sem ron howardot, sem akiva goldsman forgatókönyvírót nem tartom elég tehetségesnek ahhoz, hogy egy szar könyvből élvezhető adaptációt hozzanak össze, ráadásul a szóról-szóra történő adaptálás legalább öt órás lenne és baromi unalmas, a zanzásított változat lehetne két órás, de ez meg olyan sűrű volna, hogy már ettől válna unalmassá (sajna, ezt a változatot láttuk a moziban), a harmadik lehetőség az lett volna, hogy csak az alapszitut veszi kölcsön, hogy arra építsenek fel egy filmsztorit (a'la i, robot), de ezt minimum istenkáromlásnak (!irónia!) vették volna a regény rajongói. maradt tehát a tömény, ugyanakkor szolgai adaptáció, amelyben csak lábujjhegyen mertek eltérni az eredetitől, itt-ott megpróbálták dimenziókkal felruházni a brown-könyv pergamen-vékony karaktereit, de a legtöbb színész mintha ott se lett volna. tom hanks behorpadt fejjel lebegte végig a filmet, audrey tautou hisztérikus kirohanásainak nem volt több súlya mint az alap esetben semmibe révedő tekintetének, ian mckellen bohóckodott, szerencsétlen jean renóval pedig olyan dolgokat műveltettek, amitől még a gránitarcú titán is légiessé (hiteltelenné) vált. egyedül csak az albínó fejvadászt alakító paul bettany nem volt szürke (ő fehér volt, haha, mekkora poén, jaj, megszakadok...), habár a szájába adott idióta sorokkal még ő se tudott mit kezdeni. hát ennyi. most pedig elnézést kérek a frappáns befejezés hiányáért, de a két és fél órás tömény unalom még a vénámat is leszívta.

(*ezek közül egy sem foglalkozott magával a művésszel, mind a kódjait fejtegette...)

olvastam. dan brown - tha da vinci code (2003). el kellett már olvasnom ezt is, hisz a metrón ücsörögve most már mindkét oldalamon a tépett szájú mona lisa vigyorgott rám egy-egy elmélyülten olvasó polgártárs kezéből, meg aztán mindjárt (másfél óra múlva :) itt van a film is, amely impozáns szereplőgárdával, s még annél is nagyobb hírveréssel várja a nagyérdeműt a moziban: nem mehetek oda azzal, hogy "davincsihö?"

most így utólag visszagondolva lehet, hogy mégis jobb lett volna vakon beülnöm a mozira, mert előreláthatólag végig fogom unatkozni azt a két és fél órát, amit dan brown szolgai regényadaptációja kilátásba helyezett számomra. maga a regény ugyanis hihetetlenül sivár ponyva, sekélyes történettel, mégannál is vékonabb karakterekkel. hol ketten, hol hárman futkároznak egyik ponttól a másikig, s hol ez, hol az üldözi őket, s a minden ötödik oldalra jutó fordulat, meglepetés, miegymás abban merül ki, hogy az üldözők és üldözöttek száma és személye megváltozik. meg persze a szimbólumok, kódok, jelek és legendák fejtegetésében. a botrány is itt gyökeredzik, ugyanis hiába is tagadnám, hogy dan brown jól beletenyerelt a lecsóba, mikor az ezredforduló, pápaváltás, újra fellángoló vallási zavargások közepette előjött egy ilyen sztorival, amely fölényesen azt mondja a bibliára, minden idők legnépszerűbb bestsellerébe, sokak utolsó mentsvárára, hogy nem úgy volt ám az. pl. noé albínó volt, jézusnak meg gyereke született, a tizenharmadik apostol meg afro-amerikai volt... vagy most keverek valamit? :) a végső, banális fordulatot pedig otromba jelek mázolják az ember homlokára (egy kis segítség: egyetlen karakter van, aki nem beszél egyes szám, első személyben a regényben: no, ő a hunyó :).

persze, vessen magára (egy követ) az, aki felháborodik dan brown dänikeni magasságokban szárnyaló fejtegetéseit olvasgatva, hisz egy cirkuszi bűvész magabiztosságával előadott humbugnak legalább annyi alapja van, mint brian életének. persze, az író semmit se tagad, inkább számolgatja a pénzét, a boncolgatást és az ingyenreklámot meghagyja a támadóknak és kutatóknak. tamagocsi, makaréna, davincskód: gyorsan múló néphisztéria ez a regény, melyen néhányan piszkosul meggazdagodtak, többen pedig berekedtek - hol az orsdítozástól, hol pedig a röhögéstől.

sport. dodge vikings - blue devils 31:17. egy laikus szemlélő számára az amerikai fociból első pillantásra kb. annyi jöhet le, hogy rengeteg túldimenzionált figura gyurmázik egymással egy amorf labda miatt, s a játékot minden ötödik másodpercben megállítják, mindeközben sikerült vagy három arasznyit előre haladni valamelyik hangvilla alakú kapu felé. meg vannak ugyebár a pom pom lányok, meg a filmek a hangosan üvöltöző edzőkkel, a kötelező jelleggel felöklözött büfé asztallal, a tripla bodicsekekkel megröptetett főhőssel (túléli), ill. annak legjobb barátjával (nem éli túl), meg az esőfüggönyben elkövetett belassított touchdownnal, amit euforikus moonwalk követ.

hasonló előképzettséggel felszerelkezve látogattam el ma bécsbe, hogy saját szemmel lássam, mi ez az egész - most már nem csak amerikai - popkulturális hisztéria az amerikai foci körül. nem is találhattam volna jobb társaságot és meccset a szüzességem elvesztéséhez. egyrészt velem volt ty, az amcsi foci egyik legnagyobb hazai rajongója és szakértője - több, e témába vágó cikke jelent már meg a nemzeti sportban -, aki jelenleg a budapest wolves junior csapatát edzi, valamint kedvenc segédedzője, cápa, aki harsány, meglehetősen explicit, de bitang szórakoztató megnyilvánulásai szüneteiben a fociról is sok érdekességet mondott. meg persze, ott volt ágó is, aki hozta a "stand up comedian" formáját. :)

aztán talán az sem elhanyagolható tényező, hogy európa legjobbjának tartott csapatát, a bécsi dodge vikingset láttam játszani a szintén elég nívós hamburgi blue devils ellen, akik az eredmény ellenére (vagyis inkább azon felül) méltó ellenfelei voltak az osztrák csapatnak, s nem csak azért, mert ilyen kis apróságokat állítottak csatasorba:

ugyan a meccsnek helyt adó höhe warte stadion csupán 8-10.000 ember befogadására képes, az általunk csak messziről látott pompom-lányok (és az olcsó sör :) által feltüzelt közönség olyan hangulatot teremtett, hogy még egy, a nou campban rendezett örökrangadó körülötti felhajtással is versenyezhetnének. táncoltak, daloltak, tomboltak - fényévekre voltak a mogorván szotyolázó magyar közönségtől. a hév hamarosan átragadt rám is, ty és cápa gyorstalpalójának köszönhetően még az alapvető szabályokkal is tisztába kerültem (nem is olyan bonyolult ez a játék...), a wiener schnitzeles szenyó pedig hiába hasonlít a restiben kapható rántothúsos szendvicsre, milliószor finomabb nála. :) a meccs 4*12 percnyi tiszta játékidőből állt, de ténylegesen 3 óriág tartott - és mégis, alig tűnt hosszabbnak egy óránál... sokan brutálisnak és agyatlannak bélyegzik az amerikai focit, de ha előítéleteiket félretéve egy hangyányit belemélyednének, hamar rájöhetnek, hogy a puszta erő mögött hihetetlenül precíz és profi taktika áll - a dodge vikings esetében mindenképp.

egy bécsi kirándulás soha nem egyszerű: ez most már hivatalos. tavaly nyáron taplórészegen átvészelt nine inch nails koncert előtti útkeresés, azt megelőzően pedig egy tanárközvetítő megtalálása ütközött agyzsibbasztó nehézségekbe. s még emlékszem azokra az órákra, mikor süti oldalán mitfahrerkodva próbáltam kisilabizálni a hihetetlenül hosszú utcaneveket, miközben már legalább három utcával odébb kerültünk. ezúttal a hazajutással voltak gondok: a prága felé tartó autópálya első szakaszát történetesen négyszer is megjártuk, egyszer (oda-vissza) azért, mert elvétettük a lehajtót, egyszer (szintén oda-vissza) meg azért, mert ty barátunk ott felejtette a brifkóját az egyik benzinkút mosdójában. köszönjük szépen, sokat autókáztunk, de meglett a cucc. egy bouncer kvalitásával bíró cápa még ágót is lepipálta szó/másodperc téren, de a velős sztorikat hallgatva mindnyájan gurultunk a röhögéstől. a mosoly csak akkor fagyott az arcunkra, mikor halálkanyarokkal és egyéb kaszkadőrmutatványokkal szórakoztatott minket. de mivel itt ülök és blogot írok, a bulit megúsztuk nyolc napon belül gyógyuló lelki sérülésekkel. jöhet a következő meccs. :)

coming soon. world trade center (2006). másfél év kellett ahhoz, hogy egyáltalán ki merjék mondani a "bomba" és "terror" szavakat a filmvásznon, aztán újabb másfél év múlva már bátor és merész és persze hihetetlenül rentábilis dolog volt a trenddel szembe menni, s terrorizmus témájú filmeket, sorozatokat forgatni (lásd 24), s már csak egy évet kellett várni ahhoz, hogy a tényleges 9/11-et is górcső alá vegyék, méghozzá két mozifilmmel (és több tévés produkcióval) is. a united 93 a meghiúsult gépeltérítésről, a world trade center pedig az önfeláldozó new yorki tűzoltókról mesél, akik a twin towers összeomlásakor bent rekedtek a romok alatt. ladder 49 kissé több aktualitással? a trailer szerint valahogy úgy. oliver stone-tól pont nem azt várná az ember, hogy sekélyes szentimentalizmusba fojtja a nagyon is égető témát, amelyből simán lehetett volna forgatni egy JFK-szintű konspirációs thrillert. no de "amerika lelkiismerete" sem olyan bátor (hülye?), hogy támadja az éles kormányt. arra ott van george clooney... persze, lehet, hogy az előzetes csak egy nagy átverés, de a hallmark legrosszabb tévédrámáit idéző jelenetek egyelőre nem sok jóval kecsegtetnek. várométer^TM

project A. ilyenem lesz (ősszel, ha kijön az új, s olcsóbb lesz a "régi").

coming soon. sunshine (2007). érdekes, hogy danny boyle új filmjéről szinte semmit se hallani, pedig a the fountain mellett ez lehet a közeljövő egyik legjobb sci-fije. bár a sztori maga nem túl ígéretes, de boyle (trainspotting, the beach, 28dl, millions) és alex garland személye máris többet nyom a latba, mint az armageddon és az event horizon vegyessalátájára hajazó történet, amely egy 8 emberből álló csapatról szól, akik 50 év múlva a föld utolsó mentsváraként indulnak el űrhajójukon a haldokló nap felé, hogy új életet leheljenek belé, ám fatális döntések, balesetek, s egy hét évvel ezelőtt eltűnt hajó segélykérése meghiúsítani látszik a küldetést, no meg kissé megpiszkálja a legénység agyát is. boyle a 28 days laterben nagyon jól felvázolta a pszichológiai apokalipszist, ezúttal is lélektani hadviselésre lehet számítani olyan színészek közreműködésével, mint chris evans (cellular), cillian murphy (batman begins), hirojuki szanada (ringu) vagy michelle yeoh (memoirs of a geisha). sajna, a tervezettnél többet kell várni a bemutatóra, ugyanis a napokban halasztották el 2006. októberéről 2007. márciusára. nem, nem a visszatetsző tesztvetítések miatt, hanem azért, mert a stúdió hisz a projectben, s valamivel több pénzt szeretne ölni a speciális effektusokba. ám legyen. a bemutatóig vígasztald magad sok-sok képpel és produkciós jegyzettel a film forgatási blogjából. várométer^TM

ártatlanság.

Hogyan döntsük el, hogy ki legyen a házastársunk?
- Olyan embert kell keresni, aki ugyanazokat a dolgokat szereti, mint mi. Például ha te szereted a sportot, akkor a lánynak ezt szeretni kell, és hoznia kell mindig chipset. (Peti, 10 éves)
Hány évesen kell megházasodni?
- 23 a legjobb kor, mert addigra már örök idők óta ismered a másikat. (Kamilla, 10 éves)
Honnan tudja egy idegen, hogy valakik házasok?
- Szerintem csak kitalálni lehet, pl. ha mindketten ugyanazzal a gyerekkel ordítoznak. (Dénes, 8 éves)
Szerinted mi a közös a szüleidben?
- Egyikük sem akar több gyereket. (Lilla, 8 éves)
Mint csinálnak az emberek a randevún?
- A randi azért van, hogy jól érezzük magunkat, és hogy megismerjük egymást. Még a fiúk is tudnak mondani valamit, ha elég sokáig hallgatsz. (Yvette, 8 éves)
Mit csinálnál az első randin, ha rosszul sülne el?
- Hazaszaladnék és halottnak tettetném magam. Másnap felhívnám az összes újságot, hogy minden halotti rovatban szerepeljek. (Károly, 9 éves)
Mikor szabad megcsókolni valakit?
- Ha gazdag. (Pál, 7 éves)
- A törvény szerint 18 éves korodig várni kell, ezzel nem packáznék. (Misi, 7 éves)
Házasnak vagy egyedülállónak jobb lenni?
- A lányoknak jobb egyedülállónak lenni, de a fiúknak nem. A fiúknak kell valaki, aki takarít utánuk. (Anita, 9 éves)
Hogyan működhet egy házasság?
- Mondd a feleségednek, hogy jól néz ki, akkor is, ha ronda, mint egy busz. (Ricsi, 10 éves)

the hills have eyes (2006). ó, a fiatalos vér! pezseg és pezseg és... fröcsög és szörcsög és permetez és tócsába gyűlik: majd lefolyik a vászonról. alexandre aja, ez a szemtelen francia suhanc (mindössze 27 éves!) megmutatta az amerikaiaknak, hogy kell horrort csinálni. buta befejezése ellenére a rendező úr (srác) előző munkája, a haute tension rendesen beütött, így aztán sokat vártam a wes craven-klasszikus újrájától. a tenyeremet viszont akkor kezdtem el igazán dörzsölni, mikor a film első körben NC-17-es besorolást (csak 17 éven felülieknek) kapott, ami jókora hentelést jósolt. végül itt-ott megvágták (majd dvd-n láthatod a full uncut/unrated/unfuckingbelievable változatot), de még így is jóóóó kemény lett.

a sztori nagy zéro, viszont aja meglepően ügyesen játszik a nézőkkel: a kissé hosszúra nyújtott felvezetésben sikerült elérnie, hogy az összes szereplőt utáljam, így aztán sejtelmem se volt arról, hogy kinek van esélye a túlélésre. a szlogen aszongya, hogy a szerencsésebb hal meg először: hát nem lettem volna annak a "szerencsés" flótásnak a helyében, aki elsőként hagyja el az árnyékvilágot. jó 45 perces fűzés után indul be a karnevál, ami először baromi kellemetlen, már-már ellenséges és tényleg nem könnyű odanézni, aztán némi idegráncigálás után átmegy olyan véres-mókás darabolásba, amitől "tapsra fakad" az ember (én legalábbis így tettem). általános derültségemre rátett még egy lapáttal az amerikai zászló kreatív felhasználása... ó, az irónia: egy francia csávó élcelődik egy őshonos amerikai műfajjal, he? s a befejezés még erre is rátesz egy lapáttal, amely már-már színpadiasan héroikus: imádtam! számos hibája (pl. a kínosan szájbarágós magyarázkodás) ellenére úgy általában a filmmel is így voltam.