- SPOILERMENTES -
Az erdő a legösszetettebb jelképek egyike: elődeink szemében a rengeteg sötétje bizonytalanságot, rendezetlenséget, a világ irányíthatatlan erőit testesítette meg. Ez a szimbólum természetesen az idők folyamán változva számos jelentésréteggel gazdagodott, így az erdő részint a béke, az érintetlenség, a női elvűnek gondolt természet oltalmazó szentélyévé vált; másfelől a sűrűségben vándorlás belső utak megismerését, illetve titkok feltárását is jelképezi. Az erdőbe való belépés így egyfajta határszimbólum is, ami a léleknek az ismeretlen veszélyeiben történő megmerítkezését képiesíti.
A Víkend három nagyvárosi az erdélyi hegyek töltött szűk három napját meséli el. Márta, az ügyvédnő (Gryllus Dorka) férjével, Lászlóval (Simon Kornél) és Istvánnal (Lengyel Tamás), az asszony legfontosabb ügyfelével a kikapcsolódásnak és ünneplésnek induló, de zord végkifejletbe zuhanó hétvégéje egyszerre a tévedések melodrámája, és a három főszereplő közti viszonyok dinamikusan változó összevisszasága. Az erdőbe önként tett kirándulásuk során kiderül, hogy semmi és senki sem az, aminek és akinek látszik, a kérdés csak annyi, hogy a napvilágra kerülő titkok és tervek kit fognak maguk alá temetni, és ki az, akinek sikerül a rengetegből kijutnia?
A Mátyássy Áron által írt és rendezett mű nemcsak bátran nyúl a szimbólumok és az emberi motivációk összetett rendszeréhez, hanem egyúttal kísérletet tesz a hollywoodi thriller és a magyar közönségfilm házasítására is. Ehhez segítségként és háttérként a Kárpátok vadregényes környezetét, és az ott élőket használja fel, ellenpontozva ezzel a városlakók individuális életvitelét a kisközösségi léttel.
Ahogyan azonban a hegyek között sem fenékig tejfel helyt állni a mindennapok kihívásaiban, úgy a filmkészítésnek is megvannak a maga buktatói. Hiába a jól átgondolt cselekmény és a kitűnő környezet, a Víkendnek három nagy hibája van: a főszereplő színészek játéka, a szájukba adott szöveg, és a játékidő felétől kiszámítható befejezés – amit a cselekmény lezárulása utáni legutolsó jelenet hivatott valamiféleképp egyensúlyba hozni, ám szerintem pont ez az, ami minden hiteltől mentes.
Gryllus Dorka mindig is remekül mutatott a vásznon, ennél többet viszont sosem kaptam tőle színésznőként. Most sincs ez másként. A kemény ügyvédnő alakításaként grimaszol, káromkodik, és rövid időn belül elkövet szinte mindent, ami miatt Márta Dante Poklának Nyolcadik körébe fog kerülni, de a filmben végig Gryllus Dorkát, a színészt láttam, amint a szerepét játssza, nem pedig a megszemélyesített figurát. Simon Kornél és Lengyel Tamás hasonlóan jellegtelen. Előbbitől nem hittem el, hogy ő a kissé tunya férj, mert László csak ott volt a képeken, és semmi több; utóbbitól kicsit hihetőbb volt a gátlástalan és nagyszájú vállalkozó karaktere, csakhogy játéka némi edzőtermi izomszagtól eltekintve semmi érdekessel nem szolgált. Említésre érdemes viszont két alakítás: Vass Teréz Alinájának minden lélegzetvétele valós, és – nem kis meglepetésemre – az Andrást alakító Árpa Attila is remekelt.
Azt viszont nem értettem, hogy miért ezeket az életidegen mondatokat és szófordulatokat kellett mondatni a három központi alakkal. Szinte úgy éreztem, hogy ráspollyal tisztítom a fülem, és az erősen szúrja a dobhártyámat.
Az előbbi hiányosságokkal szemben a film nagy erőssége az operatőri és a vágói munka, amiért Győri Márkot és Gothár Mártont illeti elismerés. Kár, hogy ehhez nem lett volna szükség egy "thrillerre", hanem egy lassan poroszkáló természetfilm is megtette volna. Dicséret jár továbbá a zenékért felelős munkatársak kezének, a Sexepil és a Bin-Jip filmbe válogatása kiváló döntés volt részükről; a Hérincs Dániel szerezte aláfestő muzsika szintén piros pontot érdemel.
Megvonva tehát a mérleget, a Víkend egy jó ötleten alapuló, felemás megvalósítású alkotás. A hazai médiában biztos, hogy számos kört fog futni, és szerintem hájpból is bőven jut majd neki. Ellenben ha a "magyar thriller" szókapcsolatot hallom, akkor továbbra is az 1982-es, Cserhalmi György főszereplésével készült, András Ferenc rendezte Dögkeselyű jelenik meg lelki szemeim előtt.
Kövess minket facebookon és twitteren!