aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: holnapolisz [tomorrowland] (2015) Richter Géza
2015. május 28. 18:16:50

Kategória: film 12 komment

- SPOILERMENTES -

Casey (Britt Robertson) kicsi korától rajong a csillagászatért, ami nem csoda, hiszen édesapja, Eddie (Tim McGraw), mint a NASA egyik mérnöke keresi a betevőre valót. A lány tizenévesen nem hagyja annyiban, hogy az USA Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala lebontásra ítéli a családfő munkahelyeként működő rakétakilövő állást. Miután makacssága nem várt események és találkozások sorához vezet, a csitri harcossal, Athénával (Raffey Cassidy), és az egykori gyerekzsenivel, Frankkel (George Clooney) szövetkezve, üldözőkkel a nyomukban Holnapolisz keresésére indulnak, hiszen a világ sorsa a tét.

tomorrowland_03.jpg

Sajnos a bevezetőben leírt, rövid összefoglaló sablonos és sokat sejtető, valójában semmitmondó megfogalmazása találónak bizonyul a film egészének megítélése szempontjából is. A Kliséfalva kisboltjában begyűjtött összetevők listája: különlegessége miatt kiválasztott főhős, aki elvágyódó fiatal felnőtt, de legalább tini; váratlanul az elpusztításával fenyegető, legyőzhetetlennek tűnő, idegenszerű ismeretlen(ek); minimum egy, de lehetőleg több mentorfigura; küzdelem és menekülés; technika, tudomány, filozófia és spiritualitás egybemaszatolása; meg persze a fix viszonyítási pont, a jövő, értsünk alatta a miénktől eltérő dimenziót, elkerülhetetlenül beteljesülő végzetet, esetleg a jelenünknél minden téren fejlettebb, ám disszonáns utópia metaforáját. Lehet szavazni, hogy a felsoroltak alapján az alábbiak közül mi ugrik be először (kiegészítést, különvéleményt örömmel fogadunk a kommentszekcióban):

A közhelyeken kívül az egeres stúdió következő kalandja azt sínyli meg a leginkább, hogy nagyon szeretne más, valami több lenni annál, ami végül pont a túllihegett erőlködés miatt marad - egy fasza kalandparkos mozi, amolyan korrektül kivitelezett, tisztes iparosmunka. Gonoszkodó leegyszerűsítéssel élve nincs túl sok gond a Disney aktuális darabjával, csak kettő. Az egyik, hogy Disney, a másik pedig, hogy aktuális.

Mára a Disney menő lett. Művészi kreativitásának jót tett a kreatív üzletpolitika – Pixar, Marvel, Lucasfilm – vérfrissítése, és noha kereskedelmi sikerei mindvégig elvitathatatlanok voltak, sokan a cég nevét a sztaniolpapírba csomagolt, hogy mondjam finoman, kecskebogyó szinonimájaként emlegették a korábbi évtizedekben. Az akkori filmjeit mai szemmel nézve is érthetőek azok a korabeli kifogások, melyek szerint a Walt Disney-logó abban az időben egyet jelentett a Nagy Amerikanizálódás gyári futószalagon agyig-lélekig égetett billogjával. Ennek jegyében mindent cukivá, emészthetővé kell tenni, de legalább úgy kell csomagolni, hogy annak nézzen ki. A szomorúság, betegség vagy halál nehéz, rágós falatjait kidobjuk (Olivér és társai - 1988, A kis hableány - 1989, A Notre Dame-i toronyőr - 1996), ne feküdjék meg a gyermeki egyszerűség képzeletének vagy gyermeki képzelet egyszerűségének pocakját, igazából tök mindegy. Ezek helyett jöhetnek édibédi állatkák, antropomorfizált tárgyak és/vagy épületek és/vagy járművek, sok-sok ének, zene, tánc, móka, kacagás. Más kultúrkörök forrásainak álomgyári transzformálása közben az sem számít, ha lopás gyanújába keveredünk (Az oroszlánkirály - 1994), vagy egy egész törzset sértünk meg azzal, hogy elutasítjuk tagjainak az ősük életét negatív sztereotípiákkal feldolgozó rajzfilmhez (Pocahontas - 1995) a valódi történelmi hűség szolgálatában felajánlott segítségét. Vérmesebb kritikusai egyenesen mint a folklór és szépirodalmi alapanyagok visszaeső megerőszakolóját vádolták a Disney-t.

tomorrowland_05.jpg

Napjainkban szerencsére elképzelhetetlen hasonló kulturális otrombaság, s bár a Holnapolisz nem animációs munka, az elrettentő múltbéli példaként citáltak legkevésbé előnyös tulajdonságai elevenednek fel habcsókot idéző szerkezetében. Kívül nyálcsorgatásra késztető, guszta kinézetű cukorcsoda, amiben haladva egyre édesebb és töményebb rétegek préselődnek egymásra szorosan, aztán halk roppanás, amikor a legvékonyabb pontra, a csók csúcsára értünk, és legbelül nincs más, csak a nagy semmi, hiszen a nyalánkság maga üreges.

Másfelől, hogy a naprakész aktualitásról se feledkezzünk meg, mivel az alkotók nem érték be szimplán a szórakoztatással, a Nagy Rejtély Nagy Megfejtése okvetlenül Nagy Üzenet kell, hogy legyen. Douglas Adams, és az ő Végső Válasza, ami a Végső Kérdés létét veti fel. Ez a leggyengébb láncszem, amikor kiderül, a gigantikus és ízlésesen díszített burok tachionnyi mondanivalót rejt. Az önbeteljesítő jóslat annyira érdekfeszítő, hogy ennél még Bródy János Koncz Zsuzsának szerzett dalszövege is frappánsabban ragadja meg a lényeget laza másfél óra helyett fél percben: "Csak annyit kérek tőled, ha érted, hogy ne vágj ki minden fát! Legalább néha-néha lazíts egy félórát! Hogy magad alatt vágod, egyszer majd belátod, én már nem nézem, úú-úú-úú-u-úú." De most komolyan, már-már azt vártam, mikor ugrik elő valahonnan Al Gore a South Parkból, hogy a medvedisznóemberrel riogasson a globális felmelegedés veszélyeiről való meggyőzés érdekében, miközben Kardos-Horváth János húzza saját besztof slágereiből a talpalávalót. Élőszereplős adaptációt követelünk A bolygó kapitányából!

A viccet félretéve, ezúttal tehát az "aki sokat markol, keveset fog" tételének szemkápráztatóan látványos bizonyításával akad dolgunk. Egyáltalán nem rossz kikapcsolódás, de ahogy feszül a lufi, még az ízléstelenül hangos durranás is elviselhetőbb lenne a végén produkált, rotyogó leeresztésnél. A számtalan ragyogó ötlet közül számomra a legkedvesebb a filmtörténet egyik legbizarrabb, ugyanakkor gyönyörűen hiteles szerelmi szála, ámde terebélyes társaságával együtt sem képes feledtetni a csalódás ízét. Ezért aztán engedtessék meg annyi rosszmájúság, hogy a relatíve gyenge bevételi adatok lehető legüdvösebb eredménye lenne, ha Lindelofot a Hollywoodi Legfelsőbb Bíróság hosszútávú elektrosokk-terápiára kötelezné, amennyiben még egyszer forgatókönyv közelébe merészkedik.

Kövess minket facebookon és twitteren!

tomorrowland_magyar_poszter.jpg

Címkék

kritika *** sci-fi disney fantasy sci fi 3d george clooney forum hungary hugh laurie imax adventure damon lindelof brad bird tomorrowland

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr637497540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nDav (törölt) 2015.05.28. 18:56:38

Istenem de unalmas és felettébb eredeti ez a Lindelof ekézés..

Richter Géza 2015.05.28. 19:10:11

@nDav: teljes mértékben hidegen hagy, milyennek tartod, ez a véleményem, de köszönöm, h megismertettél az unalmas és eredeti ekézés oximoronjával.

Bergyilkos Bohoc 2015.05.28. 19:34:29

@Richter Géza: ( Az "eredeti" gondolom irónia akar lenni, tehát az ellentétét kell venni.)

Richter Géza 2015.05.28. 19:51:08

@Bergyilkos Bohoc: értettem, csak azt nem, hogy ha az egyik esetben ironikus a jelző, a másikban miért nem. egyébként félreértés ne essék, nincs bajom a véleményem kritizálásával. egyszerűen az ilyen típusú megnyilvánulásokkal nem tudok mit kezdeni.

Laslo_ 2015.05.28. 20:40:00

A kritika nem igazán tetszik, de örülök, hogy Lindelof megemlítésre került, ez a többi általam olvasott kritikából kimaradt, és mivel itt sem tűnt fel pozitív fényben meg kb. mindenki szerint középszer a film, így jócskán hátrébb sorolódott a megtekintési listán, pedig reménykedtem, hogy az év egyik kellemes meglepetése lesz. :(

ocse1917 2015.05.28. 20:49:15

Eddig nekem nem tűnt fel Lindelof neve, úgyhogy köszönöm, hogy figyelmeztettél! Most már legalább tudom, hogy ezt a filmet, semmilyen körülmények között nem szabad megnéznem.

sung_tongs 2015.05.29. 00:18:36

Ahogy a legtöbb kritikád esetében, itt is sok a rizsa, ami nem ritkán nem kapcsolódik szorosan a tárgyalt filmhez. Nekem ennyi a gondom, ill. hogy néha annyira eredetin akarsz fogalmazni,és idegen szavakkal dobálózni, hogy ragozásban szétcsúsznak a tagmondatok, s egyéb apróságok. Inkább legyen velős, rövid, mint mennyiségi, de semmitmondó. Ez a kritika számomra a kevésbé értékelhetőek közé tartozik, de köszönet a munkáért, természetesen.

Richter Géza 2015.05.29. 00:28:30

@sung_tongs: köszönöm az észrevételeidet, hálás vagyok értük. én nem így akarok fogalmazni, így fogalmazok, nemcsak írásban, élőszóban is jó 25-30 éve, kamaszkorom óta. nem kenyerem az eredetieskedés, egyáltalán nem törekszem ilyesmire. a legtöbb időt a szöveg egyszerűsítésére fordítom. kérlek, jelezd konkrét példával, ahol "ragozásban szétcsúsznak a tagmondatok", mert javítani szeretném ezeket, de nem találok ilyet. még egyszer köszi előre is!

Marci9595 2015.05.29. 01:07:00

A Kliséfalva kisboltjában begyűjtött összetevők listája: különlegessége miatt kiválasztott főhős, aki elvágyódó fiatal felnőtt, de legalább tini; váratlanul az elpusztításával fenyegető, legyőzhetetlennek tűnő, idegenszerű ismeretlen(ek); minimum egy, de lehetőleg több mentorfigura; küzdelem és menekülés; technika, tudomány, filozófia és spiritualitás egybemaszatolása; meg persze a fix viszonyítási pont, a jövő, értsünk alatta a miénktől eltérő dimenziót, elkerülhetetlenül beteljesülő végzetet, esetleg a jelenünknél minden téren fejlettebb, ám disszonáns utópia metaforáját.

ez a mondat például tökéletesen szemlélteti, mire gondolt sung_tongs. Nem a nyelvhelyességről, sokkal inkább a barokkos körmondatokról, fölösleges cifrázásról van szó.

Richter Géza 2015.05.29. 01:37:15

@Marci9595: köszönöm. azért kíváncsi vagyok az ő véleményére is :) .

erről mondjuk nem szükséges túl sok magyarázat, saját magam stílusát nálam jobban senki nem ismeri, és a tiédhez hasonló kritikával sokadjára szembesülök. ha nem baj, nem ismételném meg, amit az előbb @sung_tongs: kommentjére válaszoltam.

úgy vélem, mindez ízlés kérdése: szerinted barokkos körmondat és fölösleges cifrázás, én egy egyszerű felsorolást látok, funkciójának megfelelően tömegfilmes utalásokkal. minden egyes kifejezés használatának oka van. nem vagyunk egyformák, én pl. ahhoz nem venném soha a bátorságot, h más szándékáról úgy, mint ti, röviden, velősen kijelentsek, és ne csak feltételezzek valamit. (lásd sung_tongs rólam: "néha annyira eredetin akarsz fogalmazni, és idegen szavakkal dobálózni", te róla: "ez a mondat például tökéletesen szemlélteti, mire gondolt sung_tongs".)

nekem a megfellebbezhetetlennek tűnő ítéletekben, kinyilatkoztatásokban való fogalmazás és az egészséges kétely hiánya az, ami fura, olykor akár személyeskedő is első olvasatra - no offense, tényleg csak egy példát hoztam.

egyrészt viszont első körben senkiről nem feltételezek reflexből működő rosszindulatot, amúgy meg öreg vagyok én már ahhoz, h ne tudjak együtt élni a normálisan felvezetett bírálatokkal, még ha ismerősek is ;) . szerencsére tényleg nem ugyanolyan mindenki, és a változatosság gyönyörködtet.

exilis 2015.05.29. 08:27:09

A trailerek után nem tudom ki várt ennél többet.

pizsama 2015.05.30. 11:21:36

Sajnálom. Pedig Brad Bird filmjeit szeretem. Talán majd az 1906...

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása