Cheryl Strayed (Reese Witherspoon) láthatóan felkészületlenül vág neki a több mint 1 000 mérföldes vándorútnak. A mások által Szörnyetegnek becézett hátizsákja többet nyom, mint ő, tele van használhatatlan tárgyakkal, és a nő már az első öt mérföld után azt kérdezgeti magától, mit keres itt.

Nos, ez az a kérdés, amely a néző fejében is azonnal megfogan, és amire a film egyszerű, de mégis bámulatosan megindító választ ad. No nem azonnal. Először Cheryl jelenét ismerheted meg, ahogy tanácstalanul, kissé szánalmasan, mégis rendületlenül küzd azért, hogy egyáltalán fel tudjon állni hátizsákjával. Ez a nő súlyos terhet cipel, az nem vitás - értsd, ahogy értened kell.

Aztán útnak indul, és vele együtt megindul az emlékek fonala is. Jean-Marc Vallée (Mielőtt meghaltam) rendező mesterien bánik a flashbackekkel: a szó legszorosabb értelmében tényleg csak flessek, villanások formájában ötlenek fel a nőben képek, gondolatok, hangok, ahogy az emberi emlékezés valójában működik, és a nézőnek eleinte ezekből a szilánkokból kell kikövetkeztetnie azt a szándékot, amely elindította Cheryl Hinest a PCT-n. És ez izgalmas, érzelmileg nagyon kifizetődő játék.

A folytatásért klikk ide!