- SPOILERMENTES, de az eddigi részek ismerete szükséges -

Andrew Lincoln brutális epizódokat ígért, és már előre félek a következőtől, ugyanis a felütés tényleg megszorongatott. Pedig jó darabig kerestük egymást, ugyanis a korábban elérhetővé vált első két perc vizualitása az egész epizódot végigkíséri, egyfajta kerettel szolgál számára, és ugyan esetenként rendesen beleréved saját köldökébe, végül értelmet nyer. És ekkor aztán rendesen beléd nyilall.

Pedig már a kiindulás sem túl kellemes: a téli szünet előtt a csapat végképp elveszítette ártatlanságát, mi több, céljától is megfosztatott, és ugyan Rick és Glenn az epizód első felét azzal töltik, hogy megmagyarázzák a szükséges reakciót Beth halálára, végül Michonne hívja fel a figyelmüket az igazi problémára: nem mehetnek vissza oda, abba a létbe, mikor csak a túlélés volt az egyetlen cél. Lehet, hogy csapatuk új tagja, Noah által felvázolt menekülési útvonal nem válik be, de akkor sem szabad leragadni annál, hogy "akkor majd megyünk tovább", ki kell jelölni azt az értelmet, amiért érdemes tovább menni.

Persze, a The Walking Dead már címében sem csinál titkot abból, hogy a lényege az utazásban áll, nem feltétlenül a megérkezésben, de lassan érdemes lenne elgondolkozni a tempóváltáson. Ezúttal a hangvételben történt csak váltás, és ugyan kissé göröngyös ez a fajta "emelkedett" megközelítés, mindenképp üdvözítő, hogy a készítőknek van még kraft a tarsolyukban. 

Remélhetőleg azért szereplők is maradnak, akik miatt érdemes folytatni a járkálást. Addig egy kérdés: vajh ki volt az, aki összegyűjtötte a hullák torzóját, és miért tette ezt? Még magam sem tudom, hogy ez a kérdés mennyire költői.