Íme az eddig nem elmesélt Drakula története. Vlad (Luke Evans) erdélyi herceg. A török hódítás árnyékában él, és csak idő kérdése, hogy mikor rúgják össze a port. Még szerencse(?), hogy egy közeli hegyen él egy rém (Charles Dance), aki ördögi ajánlatot tesz neki, mellyel megmentheti népét, viszont komoly veszélybe sodorhatja a lelkét.
Nos, ezt a mesét valóban nem hallottuk még korábban, de talán az lett volna a legjobb, ha ilyen formában inkább ismeretlen marad. Néhány évvel, évtizeddel ezelőtt Stephen Sommers forgatott hasonlóan nagy és hangos effektus-filmeket, csakhogy azokban volt némi báj (gondolok itt az első Múmiára), hellyel-közzel működő humor (bármi, ami Kevin J. O'Connorhoz köthető), továbbá olyan szemérmetlen nagyzási hóbort, amivel maximum Michael Bay tud versenyre kelni (kvázi földi környezetben játszódó Star Wars GI Joe-ként eladva). Na most, az újonc Gary Shore filmjéből mindhárom fenti tényező hiányzik, cserébe viszont jó hangos és ostoba, helyenként szórakoztatóan, többnyire viszont csak úgy, nyersen, mintha smirglipapírral törölnéd ki.
És ez nem kifejezetten kellemes hír. Tudniillik van az a bizonyos szint a szórakoztató b-filmek és a sematikus tömegtermékek alatt, meg a rettenetesen rossz "mockbusterek" felett, melyekben vajmi kevés értékelhető van. Természetesen el lehet időzni Luke Evans tökéletes testén és Charles Dance menő maszkján, és ha a vámpírfilmek felvevőpiaca benned csúcsosodik ki, akkor még egyéb tényezőkben is találhatsz élvezni valót, de minden egyéb rettenetes ebben a filmben.
Azok a szövegek! Speier biztosan zokogott fordítás közben. Mondok példát: "Akinek időre lenne szüksége, annak szélseben telik, de aki szerelmes, annak örökké tart." Tessék parancsolni? De ne féjl! Ez nem leányregény. Ehhez hasonlóan összetett és csöpögős mondatokat főleg a filmet narráló gyerek szájába adnak (aki nem mellesleg Vlad fia, egyébként csak egy kolonc, akit mindenhonnan ki kell menteni), a többiek leginkább a nyilvánvalót mondják ki, továbbá a speciális effektusok mellé kínálnak hangalámondást.
Azok a történések! Az első csatában ezer ember ront neki Dracula várának, aki egymaga rohan velük szembe. És úgy alakul, hogy mind az ezer ember szépen kivárja, míg Dracula egy szép montázs keretében végez velük, és egyik sem rohan tovább a vár felé, még ha ötven méterrel odébb is szalad épp. Ó, és jó zsaruk módjára a többi várvédő csak akkor érkezik meg, mikor már mind az ezer ember kifeküdt. Örvendezés - és egy későbbi mentőakció ellenére - mégis úgy döntenek, hogy végeznek urukkal, a szörnyeteggel, miközben odalent 100.000 török katona közeledik, méghozzá bekötött szemmel, mert "amit nem látnak, attól nem félnek." És senki, de senki nem bukik orra közben.
Azok a látványelemek! Valamilyen érthetetlen (ám üdvözítő) okból kifolyólag a film nem 3D-ben érkezett, pedig aztán alig van olyan beállítás, melyben ne pörögne-forogna valami pixelhalom, éppenséggel ne repkedne fegyver vagy ember vagy felfegyverzett ember ide vagy oda. És azonnal szemet szúrnak a költségvetés hiányosságai. Egy-két tájkép úgy fest, mintha a Heroes of Might and Magic III-ból vágták volna ki, ami egy nagyszerű játék, én pedig elnézést kérek, hogy eme kritikában említést merek tenni róla.
Azok a logikátlanságok! Drakula többször is szenved a napfénytől, ám hamarosan kiderül, hogy képes felhőkbe borítani az eget. Miközben ezrével gyilkolja a janicsárokat, eszébe sem jutna az ezüsttel megrakott sátrából kicipelni a szabadba az egyik főellent. Ja, és nem csak ő képes teleportálásra, hanem a fia is, aki egy zuhanásnyi idő alatt képes a várcsúcsról a csatamező közepére teremni.
Tudom. Ezek piszlicsáré dolgok: nagymenő filmek esetében is ki lehet szúrni blődségeket, de azokat elnézve mindig van valami támaszték, amibe kapaszkodva a legtöbb őrültség átvészelhető. Ezúttal nincs. Ráadásul a kaszabolda vért kívánna, ám a stúdió döntése alapján még az sem adatott meg. A Universal állítólag Marvelhez hasonló, több filmen átívelő szörnymitológia kiépítésén dolgozik: csak remélni merem, hogy eme szörnyszülöttnek nem lesz helye abban.
Kövess minket facebookon és twitteren!