Alig 24 órával az amerikai premier után Magyarországot is eléri az előzőnél is nagyobb cápanádó a magyar Universal Channel jóvoltából, amely ma este 21:20-tól tűzi műsorára a tavaly kulttrash-sé vált Sharknado második részét. Holnap, azaz augusztus elsején ismétlés ugyanott (23:20), majd augusztus hatodikán harmadszor is átélhető a harapós vihar.

Kritikánk a tovább mögött, kommentben pedig várjuk az élménybeszámolókat. Sört, kukoricát és haveri társaságokat előkészíteni...

Miután az első rész tavaly popkulturális internetszenzáció lett, amely a SyFy csatornának új nézettségi rekordot, a The Asylumnak pedig megnégyszereződött bevételi mutatókat hozott, a döntéshozók rögtön két folytatást is megrendeltek a váratlanul ölükbe hullott bőségszaruból, hogy aztán az átlagnál némiképp nagyobb költségvetéssel, és jóval hangsúlyosabb reklámhadjárattal zúdítsanak a nép nyakába újabb cápaesőket.

Ahogy az várható volt, a nagyobb odafigyelés magán a filmen is meglátszik. April (Tara Reid) és Fin (Ian Ziering) immár egy esküvővel, és egy "Hogyan éljük túl a Cápanádót" című sikerkönyvvel a hátuk mögött utaznak New York-ba. De még mielőtt megérkeznének a Nagy Almába, az ifjú pár nem csak szemtanúja lesz Kelly Osbourne pályája csúcsának, de April elveszti a jegygyűrűjét, Fin pedig újfent hős lesz; a néző pedig azon kapja magát, hogy még csak öt perc telt el, az előzetesben beharangozott, tényleges cápaugrásnak még se híre se hamva, de már legalább ötször robbantották fel a fejét a legelképesztőbb marhaságokkal.

New York-ban aztán folytatódik a "fényűzés", mert hogy az első részben használt elárasztott nappalit és a húsz méteres utcaszakaszt most jóval nagyobb terek váltják fel. Cápák a Szabadságszobornál, cápák a Mets stadionban, cápák a metróban és cápák az Ötödik sugárúton, de ezzel még mindig nincs vége, hiszen nem csak Osbourne kisasszony, hanem még vagy féltucat híresség (Vivica Fox, Judd Hirsch, Billy Ray "Miley apukája" Cyrus és az NBC legmenőbb híradósai és műsorvezetői) ökörködi végig a filmet.

Ennek bőven elégnek kellett volna lenni ahhoz, hogy ellensúlyozzák az újdonság varázsának hiányát, de sajnos nem lett az. Végig ott motoszkált bennem, hogy ez most tényleg a Twitter-generációnak készült, hogy a világháló másfél órára megteljen "WTF"-kal és "Awesome"-mal. A cápás jelenetek teljesítették is a küldetést, de az egészből mégis hiányzott valami. Azt már megszoktam, hogy az Asylum nem mindig tudja kiaknázni az akciójelenetek közötti űrt, és bizony ez most is így van. Habár az NBC tudósítóinak elképesztő tehetsége van a b-filmekhez, és a Reid-Ziering párosnak is gördülékenyebben ment az ideillő színjátszás, de még mindig sok a töltelék, ami gyakran kizökkentett a filmből. Mese nincs, a következő epizódra fel kell kérni Roger Cormant hogy megmutassa, milyen egy igazi "campy" mozi, mert hiába több a móka, ha közben hiányérzetünk marad.

Mint mindig, a csillagozás most is a saját kategórián belül történik, úgyhogy akik nem szeretik a rossz filmeket, vonjanak le egy csillagot. Akik pedig csak a drága rossz filmeket szeretik, vonjanak le kettőt. A többiek viszont tényleg készítsék a sört...