Az év első etapjában négy új sorozat bevezető epizódjával kezdünk: Joseph Gordon-Levitt az egész világot befogadja, a CIA pofára esik, az egyetlen női texasi ranger szétrúg pár segget, mindeközben amerikai titkos ügynökök jó úton vannak terminátorok gyártása felé.

The Assets
Szereplők: Jodie Whittaker, Paul Rhys, Louisa Tilton, Stuart Milligan

A nyolcvanas évek. A frizurák ízléstelenek, az USA és a Szovjetunió kapcsolata pedig feszült. Kémek, titkosírás és bugyuta fedőnevű akciók mindenütt, és ezek mind százszámra szolgáltatják a megfilmesítésre váró alapanyagokat. Ilyenből építkezik az ABC új, nyolc részesre tervezett minisorozata is, amely a CIA történetének egyik legnagyobb lebőgését dokumentálja. Aldrich Ames, az ügynökség egyik alkalmazottja hosszú éveken keresztül szolgáltatott ki adatokat a szovjeteknek rengeteg kémet lebuktatva és jó néhány titkos akciót meghiúsítva. A nézőnek egy percig sem kétséges az áruló személye, úgyhogy a kérdés az, hogy tudott ilyen sokáig észrevétlen maradni. A felvezető epizód erre még nem ad választ, de két tényt határozottan bizonyít: először is azt, hogy nem kell minden történelmi eseményből filmet forgatni.

Az első jelenetben bemegy egy kém a bárba és vodka-martinit rendel. Igen, de ez még nem annyira ciki, mint amikor a harmadikban azért nem gyújtanak rá, mert le akarnak szokni. Aztán bejön a magánéleti konfliktusféleség, majd ugrálnak Moszkva és Amerika között, ami pont annyira izgalmas és érdekes, mint ahogyan leírtam. Ez nem noir. A noirnak kell a hangulat, kellenek a karakteres szereplők, kell a füst, kell a bűn, kell a mocsok. A noirnak nincs Disney-verziója. Illetve most már van, de ez nem noir.

De ha már stílus, íme a második megerősített tény: attól, hogy brit színészekkel játszatsz el valamit (itt konkrétan amerikaiakat), még nem lesz előkelőbb a végeredmény. Jodie Whittakert megfosztani az akcentusától még tragikusabb, mint leszinkronizálni, pláne, ha ilyen komfortos kis semmilyen dialógusokat adnak a szájába. Érdektelen az egész, olvassátok el inkább a wikipedia vonatkozó szócikkét.

HitRECord on TV
szereplők: Joseph Gordon-Levitt

Joseph Gordon-Levitt létrehozott egy weboldalt, ahova a világ filmesei (profik és amatőrök egyaránt) tölthetnek fel mindenféle anyagokat. Ezt a töménytelen mennyiségű adatot gyúrta, formálgatta és rendezgette el úgy Gordon-Levitt és csapata, hogy a végeredmény egy tévésorozat lett. Minden epizód egy témát jár majd körül, amiből az első mi is lehetne más, mint az "Első".

Talán már ennyiből is kiderült, hogy itt most nem egy egybefüggő egészre lehet számítani: minden rész egy egyveleg lesz, melyben helyet kapnak apró kis bejátszások, rövidfilmek, animációk vagy akár zenés klipek is. Még ha ez így egy kicsit zagyvának tűnik is, mindenkit megnyugtatok: egyáltalán nem az. Sőt, Gordon-Levitt ügyesen varázsolt ebből a minden szempontból széttartó masszából kerek egészet. Ő a porondmester. Áll a színpadon, fűti a közönséget, lazán, könnyedén és humorosan köti össze a produkciókat, néha pedig maga is dalra fakad. Azt azért muszáj megjegyeznem, hogy nem minden műsorszám egyenletes színvonalú, de a végeredmény még így is dicséretes. Pontosan ez lenne a függetlenek feladata: kísérletezni, új kapukat megnyitni és tehetségeket felfedezni. Szóval az apróbb zökkenők ellenére minden tiszteletem az alkotóké.(trailer, kisfilm az első epizódból)

Intelligence
szereplők: Josh Holloway, Meghan Ory, Marg Helgenberger, Michael Rady

Kezdeném a lényeggel: az Intelligence pont abban különbözik a SyFy egész estés filmjeitől, hogy nem a SyFy-on megy, ezt leszámítva viszont senki nem mondaná meg a különbséget. Az amerikaiak US Cyber Command nevű egysége kifejleszt egy kis berendezést, amely emberbe építve össze tudja azt kötni bármilyen elektromos kütyüvel, műholddal és a többivel. Az így létrehozott szuperügynökből egyelőre egy darab létezik, de neki elég csak ránéznie valakire, a gondolataiban máris megjelenik az illető Facebook-oldala és minden más digitalizált anyag, viszont a riasztókat már ránézés nélkül is tudja hatástalanítani. Persze emberünk emellett még háborús hős is, sötét múltba bugyolált magánéleti problémákkal. Szuperkatona ide, emberfeletti képesség oda, azért kell neki egy kirendelt testőr is, aki viszont csak ránézésre keverhető össze egy vidéki tanítónővel, valójában féltucat szúrt sebbel is egyedül likvidál öt markos legényt.

Ennyi elég is hogy kiderüljön, hogy a cím ellenére ebbe a sorozatban az intelligencia legkisebb szikrája se pislákol, úgyhogy a kérdés pont az, mint minden SyFy-szerű produktum esetében: mennyire magas a bűnös élvezeti szint? E téren kicsit meghasonlottam, mert a totál idióta dialógusok között vannak fület gyönyörködtető kinyilatkoztatások ("Az óra nem csak neki, nekünk is ketyeg."), ordas nagy b-poénok és Josh Holloway (Lost) is tök jó félrobot izének, ugyanakkor a hosszútávra érlelt átívelő szál cseppet sem érdekes, ellenben néha el lehet csípni egy-egy részt, ha éppen nem a Tökéletes katona a cybertér ellen megy valahol máshol.

Killer Women
szereplők: Tricia Helfer, Marc Blucas, Alex Fernandez, Marta Millans

Ebben a korban, amikor a klasszikusnak nevezhető rendőrfilmeket felváltották a látnokos, halottkémes, helyszínelős és még számtalan más hightech-kütyüvel nyomozó szakembereket felvonultató krimik, borzasztó nagy szükség van olyasmire, ahol az emberi ész és/vagy a puszta erő dominál. A Killer Women ilyesmit ígért, a texasi környezetnek hála némi régimódi western beütéssel - és persze egy gimmickkel: ez a sorozat az egyetlen női texas rangerről szól.

Jó hír, hogy húsz perc elteltével az említett gimmickről kierül, hogy igenis van létjogosultsága, addigra viszont már újabb problémába ütközik a sorozat. A fent említett rendőrnőt Tricia Helfer alakítja, aki rátermett és csinos, de még nem igazán érzi ezt a karaktert. Sokkal temperamentumosabb, sokkal nőiesebben erős nőt kívánna meg a film, de ez a típus csak az epizód utolsó harmadában bukkan elő, akkor viszont az íróknak sikerül összecsapniuk a finálét. Nem kicsit dühítő ez a helyzet, de ha a színészek összeszoknak szerepükkel, és ha az írók is gatyába rázzák magukat, ebből még lehet valami átlagon felüli. Addig viszont csak egy kihagyott ziccer, egy a sok közül.