...legalábbis George Lucas és Steven Spielberg szerint. A hollywoodi filmgyártás elmúlt 40 évének koronázatlan királyai sokad magukkal előadást tartottak a USC-n (University of Southern California), melyben Hollywood jövőjét pedzegették, és bizony nem festettek túl biztató képet. AZ alábbi sorokban velük együtt elmélkedünk a mozizás jelenéről és jövőjéről.
Spielberg szerint az amerikai filmgyártás a közeljövőben be fog dőlni. 3-4, vagy akár féltucat kiemelt film is pofára esik a pénztáraknál, melynek folyományaként a stúdiók és a filmszínházak teljesen átstrukturálják a filmek terjesztését. Manapság egy bemutató sorsát gyakorlatilag a nyitóhétvége eldönti: filmek, blockbusterek jönnek-mennek, egyre hangosabban, egyre tolakodóbban tapossák egymás sarkát, s az a film, amelyik képtelen megkapaszkodni a bemutató hetében, menthetetlenül elsodródik. Ezért aztán a filmek is egyre agresszívebben próbálnak csimpaszkodni a nézőkbe, melynek Hollywood szerint egyetlen járható útja a generalizálódás. Egyre sematikusabb, egyre bátortalanabb filmek készülnek: folytatások és adaptációk, és az ún. spec scriptek, tehát az eredeti ötleteken alapuló forgatókönyvek teljesen a háttérbe szorulnak. És manapság már a legnagyobb nevek sem kísérletezhetnek: Lucasnak vért kellett izzadnia a Red Tails című film megvalósításáért, Spielberg Lincolnjából pedig majdnem HBO-sorozat lett.
De a nézők sem bírják sokáig a rohamot - a csökkenő minőséget és az egyre hamisabbnak tűnő hókusz-pókusz miatt növekvő árakat, és egyszer csak elfordulnak majd a mozitól. Manapság még a tömegek szórakoztatásáról van szó, de mi van akkor, ha a nézők száma megtizedelődik? Lucasék szerint a drága filmek nem fognak eltűnni, csupán számuk ritkul meg, és jóval tovább ott lesznek a (szintén megritkult) filmszínházak műsorán, amely nem 8-10-12 dollárt, hanem 25, 50-, akár 100 dollárt is elkérhet majd egy belépőért - mintha csak színházba mennénk. (Vicces, hogy a Paramount épp most hirdette meg a Z világháborúra kapható 50 dolláros megajegyet, amiért két nappal korábban láthatod a filmet, mint normál esetben, kapsz plakátot, speckó szemüveget, ingyen letöltési lehetőséget - ha majd megjelenik BD-n és egy kis popcoornt.)
Lesznek persze olcsóbban megnézhető, kisebb filmek (Amerikában már ma sem szokatlan, hogy bizonyos filmek jegyára többe/kevesebbe kerül, mint másoké), de ezeknek több esélyük lesz VOD-on vagy a TV-képernyőkön. Ez pedig még jobban elidegeníti az embereket. Míg régebben a mozi mindenkié volt, egy olyan szórakozási forma, amely összehozta az embereket, mára inkább már rétegezi őket: ha körülnéztek a magyar moziközönség soraiban, akkor egyre kevésbé azokat az embereket látod, akik a tudatosan választanak filmet, akik a filmélményért mennek moziba, hanem mert más nincs is, ezért nekik mindig ugyanazt a filmet kell eladni (a speciális filmek és azok speciális nézői pedig szép lassan elpárolognak). A jelenlegi moziba járók pedig már nem tisztelik a filmeket és a mozizás közösségi élményét. Nem bántani akarom őket, mert a legtöbben belekényszerültek ebbe a helyzetbe, de mivel nem igazán kötődnek ehhez a szórakozási formához, ha úgy adódik, simán továbbállnak. Ezt pedig a globális filmipar is megérzi majd, aztán persze mi is.
Te hogy látod a mozizás jövőjét?