aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: the master (2012) Kovács Erzsébet
2013. április 12. 09:30:00

Kategória: film 78 komment

Avagy: A Mester. Paul Thomas Anderson Americana-szárnyasoltárának újabb táblaképe csak idén érkezett el hozzánk, ahol a nagykörúton egy hirdetés széles betűkkel toborozza ingyenes stressz-tesztre a tudomány és a technika mindenhatóságában hívő mai kisembert, és ahol két megállóval később, még mindig a nagykörúton, egy másik színes cégér az álnok orvosok ellenében hirdeti a minden betegséget kikúráló extradózisú vitaminkapszulákat. (A pszichológusok és a pszichiáterek embertelen tetteit feltáró kiállítás reklámját már a kék metró Árpád hídi megállójában találod, az aluljáróban.) Szóval jó helyre érkezett ez a film.

lancaster dodd.jpg

Csak azt ne gondold, hogy Anderson ezúttal átmegy bulvárba, hogy ráhúzza a vizes lepedőt arra az eszelős mosolyú régi jó barátra, akiről mostanság különben is naponta emlegeti fel a sajtó, hogyan ültettek neki virágos rétet a sivatag közepén az egymilliárd évre szegődött vallási segédmunkások, hogy könnyebben csavarhassa el Nicole Kidman fejét. Ellenpropaganda helyett szép, meditatív, lassú ritmusú, csaknem eszköztelen filmmel engedi megsejteni, vajon mi is rejtőzhet egy olyan ember fejében és szívében, aki mindennapi kétségeinket és frusztrációinkat lebombázott és agymosott, a testünkhöz tapadt űrlényeknek tulajdonítja - és hogy mi az olyanéban, aki mindezt készséggel elhiszi.

A hollywoodi Vietnam-filmekből megtanultuk, hogy a dzsungelből nem lehet hazatérni. Olyan sokszor láttuk, ahogy a PTSD-vel küszködő veteránok elhidegülnek az otthoniaktól, akik a háború évein át reménykedtek és írták a leveleket, hogy felvetődik a kérdés: vajon a csendes-óceáni hadszíntérről is (fel nem ismert) poszttraumás stressz-szindrómával hajóztak-e haza a katonák?

freddie quell.jpg

A négy évvel ezelőtti, csaknem Mickey Rourke-díjas döntése és a halvaszületett rapkarrier után visszatérő Joaquin Phoenix még Marcus Aurelius császár fiaként sem volt ilyen ijesztően jó. Keserű, barázdált, sovány arca, mániákus grimaszai és hunyorgása, a dühroham határán egyensúlyozó nevetése, az elharapott szavai, beesett válla, görbe háta talán még a gyönyörűen fényképezett képeknél is beszédesebben mesélnek Freddie Quellről, a Haditengerészet Móricka-észjárású, alkoholista matrózáról, aki a leszerelés után kivert kutyaként hányódik ide-oda alkalmi napszámosmunkák és áruházi fényképészség között, míg végre az utcáról szedi fel Lancaster Dodd, a sima beszédű messiás, az Ügy (The Cause) alapítója.

Philip Seymour Hoffman újra csak bebizonyította, hogy valóságos kaméleon, olyan könnyedséggel bújt bele a valahai haditengerészeti PR-osról, tizenkettő-egy-tucat scifi-íróról és a világ első nem-vallás vallásának alapítójáról mintázott "mester" cseppet sem kényelmes bőrébe. Amy Adams, mint Dodd kemény tekintetű, céltudatos felesége, Laura Dern, mint az a bizonyos, minden szektából ismerős, lelkes középkorú nő, valamint a többi, kevesebbszer látott arc ellenpontozzák mester és tanítvány játszmáját. No nem kamaradrámát szerencsére: a csendek, a gesztusok, a képek, az izgatott zene (ezúttal is Jonny Greenwoodtól) legalább annyira árulkodóak, mint kettejük párbeszéde.

lancaster dodd freddie quell.jpg

Anderson biztos kézzel skicceli fel a történelmi tablóhátteret: az űrkorszak és a születő fogyasztói társadalom Technicolor-színű hurráoptimizmusát, ugyanakkor a második világégés rettenete utáni elveszett nemzedék egzisztencialista elidegenedettségét. És ez a kényelmetlenül modern érzés, ez a mindennapi frusztráció: túlságosan is testközeli tapasztalat ahhoz, semhogy a néző a kosztümös filmek kényelmébe süppedhetne.

Ismerős a történet a jó szándékú, egyetlen kis életük megjobbítására, kitágítására sóvárgó emberekről, a félművelt szélhámosról és hangzatos féligazságairól, a mozgalmak hatalmi manipulációiról, az örök kívülállókról, a valahová tartozás utáni keserves honvágyról, az önpusztításról és a pótcselekvésekről, az azonosulással szembeszegezett tagadásról és lázadásról. De, istennek hála, ez az amerikai film nem a készen kapott, azonnal fogyasztható erkölcsi tanulságokról szól. Hanem csendesen átcsordogál a nézőn, úgy, hogy szinte észre sem veszed, amikor felmerülnek benned azok a kérdések, amelyekre csak te tudhatod a választ, amikor eléd tárul a világ szemkápráztató értelmetlensége.

freddie quell and the sea.jpg

Címkék

kritika drama joaquin phoenix laura dern paul thomas anderson philip seymour hoffman amy adams 9csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr295210885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

isvaen 2013.04.12. 09:35:57

hm-hm.. ebből sem tudtam meg, miért jó a film, vagy hogy miről szól "valójában". de a 9 csillag az jó, szüksége is van rá a filmnek :o)

isvaen 2013.04.12. 09:39:30

ez inkább foglalja össze:
"Egyszóval, joggal vártunk sokkal, de sokkal többet a The Mastertől: Paul Thomas Anderson mozija a promóciós szakaszban kiadott hírek szerint L. Ron Hubbard, a szcientológiai egyház megalapítójának történetét dolgozta volna fel, de vitaébresztő mű helyett egy közepesen unalmas és aránytévesztett hollywoodi "művészfilmet" kaptunk. " - Csákvári Géza (Népszabadság)

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.04.12. 09:39:56

"halvaszületett rapkarrier után visszatérő Joaquin Phoenix"

Ha jól tudom, ez a visszavonulás, a karrierváltás és az egész, azt körülvevő hajcihő csupán egy médiahoax volt, amit az I'm Still Here című áldoksiban örökítettek meg Casey Affleckkel közösen.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.04.12. 09:41:48

@isvaen: Én egy olyan interjút olvastam Andersonnal, amelyben kifejezetten hangsúlyozza, hogy a film nem a szcientológiáról szól, mondjuk én nem tudhatom, miről szól, mert még nem láttam. :)

isvaen 2013.04.12. 09:56:00

@Zalaba_Ferenc: a rapkarrieres poént az ifjabb affleck csinálta tudtommal. és egy igazi proli arc benne, és kritika, karikatúra blablabla. aki komolyan vette... :o)

nem az a baj, hogy nem hubbard életrajzát láttam (lásd vérző olaj: rockefeller), hanem hogy a filmnek nincs főszereplője, nincs kiindulási pont, és eleve: az idegesítő zenével, térből és időből kizökkentő vágással, sehova sem kötődő félmondatokkal nem tudtam mit kezdeni. biztos én vagyok korlátolt, és a PTE-n sem oktatják, hogyan nézzünk mélybölcsészként elvont, értelmezhetetlen szimbólumokkal teletűzdelt filmet. a kritikusotok sem adott támpontot, és azt éreztem, ő sem tudja, mit kezdjen vele, de PTA sajnos már ott van, hogy ciki vagy, ha szidod, ezért inkább toposzokkal aggatta tele mondandóját. ha meg mégis tudta, miért nem írta le? háborús trauma, és a többi. ugyan... frissítse és bátran írja bele, én újra elolvasom!!! :o)))
én 3 csillagnál nem adnék rá többet - de nem is akarok megfelelni vele senkinek :o))

isvaen 2013.04.12. 09:58:10

@Zalaba_Ferenc:
(ja: PSH és HP olyan kibeszabott jó, hogy miattuk érdemes megnézni mert amit csinálnak, csoda... de VÉLEMÉNYEM szerint 144 perc amúgy időpocsékolás erre a történetre)

McCl@ne 2013.04.12. 09:58:13

Áááá, ez a cikk!!! Erre vártam!
Azon túl, hogy minden szavaddal egyetértek, mindenképpen hozzá kell fűznöm: eszméletlen jól írsz! Pedig tényleg szinte minden filmkritikát elolvasok, gyakran angolul is, de ez az írás tökéletes! Akárcsak a végére biggyesztett pontszám, és film is!
Nálam egy ponttal kevesebbet kapott, mert elsőre nagyon távolságtartónak éreztem, de azóta zakatol bennem és egyre jobban tetszik, érik az újranézés is!
Nagyon tudom sajnálni azt, aki szerint ez a film nem vitaébresztő/unalmas.

ungverjaland 2013.04.12. 09:58:37

@isvaen: Szerintem már a trailerek alapján elég egyértelmű volt, hogy ez a film nem a szcientológiáról szól, de ezt Anderson is hangsúlyozta. Amúgy meg a film végén elég egyértelműen kiderül, hogy mi a film valódi témája.

isvaen 2013.04.12. 09:58:57

a J-H kombinációért utólag is bocsánat

isvaen 2013.04.12. 10:04:59

@ungverjaland: senki nem is állította ezt. és, mi volt? segíts, kérlek. elveszett, állati, ösztönlény megválthatatlansága?

borostaTM 2013.04.12. 10:06:04

@isvaen: amikor először láttam az volt az érzésem, hogy PTA öregedésével jár együtt ez a film. Kábé A vérző olaj befejező szekvenciáját viszi tovább. A forma részben indokolt, mivel még elbizonytalanítóbb a végső konklúzió, mint A vérző olajban. De szerintem ezzel a határozatlanságával meg sokakból azt az érzést váltja ki, amit belőled is, meg részben belőlem is.

isvaen 2013.04.12. 10:06:26

@McCl@ne: köszi, hogy sajnálsz, de megleszek enélkül is. a vita a film kapcsán egyelőre max annyi lehet, hogy ha elvonatkoztatunk PTA személyétől, akkor miért is jó a történet, és miért is működik mondjuk NEKED? hm?

isvaen 2013.04.12. 10:08:19

@borostaTM: belőlem azt váltja ki, hogy nagyon el akart valamit mondani, de túlmisztifikálta, és túlságosan levitte olyan mélységekbe, ahová még james cameron se merne lemenni. de látod, valaki esküszik rá. sztem akkor sikerült a terápia. én meg kidobtam rá néhány kis forintot

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.04.12. 10:10:31

@isvaen: Leírásod alapján kicsit emlékeztet a Punch Drunk Love-ra... amit imádok. :)

McCl@ne 2013.04.12. 10:16:00

@isvaen: ki mondta, hogy jó a történet? :) a Vérző olajnak pl. mi a története? nem ez a lényeg, hanem az, hogy beleláthatok egy tőlem totálisan idegen közegbe, amire amúgy semmi esélyem nem lenne.
a fantasztikus fényképezésnek, zenének, színészi játéknak köszönhetően percekkel a kezdés után már OTT IS VAGYOK. megint csak a Vérző olajjal vonható párhuzam, tökéletes a kor- és helyrajz, de annyira, hogy megszűnik a külvilág is.
ez persze még önmagában kevés lenne, de ahogy Freddie és a Mester egyre "közelebb" kerül egymáshoz, és ami ennek a végkimenetele lesz, az tökéletes kórkép kettejükről és az Ügyről is. nem hiszem, hogy erről a témáról lehetne jobb filmet csinálni :)

ungverjaland 2013.04.12. 10:16:38

"Egyszóval, joggal vártunk sokkal, de sokkal többet a The Mastertől: Paul Thomas Anderson mozija a promóciós szakaszban kiadott hírek szerint L. Ron Hubbard, a szcientológiai egyház megalapítójának történetét dolgozta volna fel." - ezt a mondatot te idézted, feltételeztem egyet értesz vele. Ez a mondat csak simán nem igaz, a sajtó természetesen rá akarta húzni ezt a leegyszerűsítést, mert így könnyebben eladható, de az alkotók egyike sem állított hasonlót. Tényleg mutasson nekem valaki egy promóciós anyagot, amely azt állítja, hogy ez egy életrajzi film. Amikor én leültem megnézni, már akkor elég egyértelmű volt számomra, hogy mire számíthatok.

Amúgy meg nem hiszem, hogy nekem kéne elmagyaráznom a filmet, meg ha alapvetően elutasítod akkor nyilván nehéz elmagyarázni, hogy mi jó benne. De ha tényleg érdekel, akkor az utolsó pár jelenet újranézése is elég támpontot ad. De amennyiben egy filmtől azt várod, hogy egymondatos válaszokat adjon, akkor ez nyilván nem fog segíteni.

isvaen 2013.04.12. 10:17:34

@Zalaba_Ferenc: az a film 10/10. aztán magnólia 9.5/10. várző olaj 9/10 (de csak azért, mert sinclair könyve nem arról szól, persze, ő sem "azt" adaptálta, de akkor is.)

szóval én az elvakult PTA fanok helyett egy pszichológus/pszichiáter, népművelő, fadoktor értékelésére lennék kíváncsi, mit akart ez a film adni, átadni, üzenni, téríteni. csak ennyi. semmi több. mert ezért én nem vetem be magam a szabó ervinba, hogy felfogjam, a "főszereplő" állapota hogyan fejlődik oda-vissza. és a manipulátor, az isteni karakter az "anyaszentegyházat" szimbolizálós állapotos feleséggel hogyan akarja az "elkóborolt" bárányt megváltani. nekem ez megvolt (hát meklénnek??) de mire akarta kifuttatni? az emberi-állati ösztönök elválaszthatatlanságára? vagy... na, ehhez már orvosi eset

lisztes · http://www.facebook.com/LisztesMegmondjaATutit 2013.04.12. 10:18:12

Szerintem, ahogy írtam is a tegnapi postomban ez a film közel sem volt olyan bátor, mint amennyire vártam tőle. Nincs benne igazi bedurvulás, megmarad egy felszínt kapargató dokumentumfilm szintjén, amiért nagy kár.

borostaTM 2013.04.12. 10:18:39

@McCl@ne: ez a külvilág megszűnése jó gondolat. De ez van a Boogie Nightsban is ha már itt tartunk. Viszont itt a csapongó szerkezet miatt teljesen átcsúszik a tétlenségbe a film. A vérző olaj nagyon jól eltalálta az egyensúlyt.

isvaen 2013.04.12. 10:19:47

@ungverjaland: nem értek vele egyet, mert nem ismerem hubbard életútját, sem a hibbant szektájának alapításának, feltörésének útját. nem értem a végét, és ha nem mondod, hát, nem, úgy meg akkor bizony-bizony ostobán és szegényen halok meg.

ungverjaland 2013.04.12. 10:20:28

@Zalaba_Ferenc: A szaggatott zeneiségében és szétesettnek látszó szerkesztettségében valóban hasonlít a PDL-ra, ami az egyik kedvencem PTA-tól. Persze hangulatilag és stílusilag mást hoz, de az összehasonlítás szerintem helytálló.

Winkie 2013.04.12. 10:20:33

@isvaen: Ha valaki elmondja neked, hogy "miről szólt ez a film", akkor az az egyik legnagyobb hibát követi el, amit ezzel a filmmel kapcsolatban el tud követni. Én annyit tudok mondani, hogy várj! Várj és valószínűleg jönni fognak a filmmel kapcsolatos gondolatok. Ha nem, nézd újra 1 vagy 2 hónap múlva. Utána én szívesen beszélgetek veled privátban a filmről.

borostaTM 2013.04.12. 10:29:13

@ungverjaland: ez alapján az összes filmjével lenne lassan párhuzam. Mivel a boogie nights és a vérző olaj is a beavatottságot boncolgatja PTA eléggé "szerzői rendező" abban az értelemben, hogy egy bizonyos (nyilván őt érdeklő) téma körül rendezget.

ungverjaland 2013.04.12. 10:34:48

@borostaTM: Ez igaz. De míg amíg pl. a Boogie Nights vagy a Hard Eight stb. felépítése hagyományosnak mondható, addig a PDL-tól kezdve távolodik ettől úgy érzem, és ez a strukturális bomlottság és zenei ill. képi diszharmónia ott a legnyilvánvalóbb. Mindenesetre engem arra emlékeztetett.

borostaTM 2013.04.12. 10:47:00

@ungverjaland: SPOILER! én most nézegetem a filmjeit. Eddig a Boogie Nightsot néztem meg most (amikor a kritikáját írtam a blgoomba A mesternek), meg persze A vérző olajat láttam. A kettő között ilyen téren valóban éreztem ellépést (hétvégén a Mangóliát terveztem be, meg akkor a PDL-t is, most, hogy ajánlottad, meg egy korábbi filmje ajánlóját olvastam most el). Az is tanulságos szerintem, hogy A vérző olaj és a mostani filmje is ugyanazzal a meditatív képsorral kezdődik. A vérző olajban az olajmunkásokéval, itt meg a tengerpartival. Nekem az valamiféle "áldott" vad állapotot jelent, amiből kizökkentik, A vérző olajban ezért a végén a hazug prófétának elég keményen meg is kell fizetnie, itt is elbukik Hoffman-féle karakter JQ és a nő szeretkezéses jelenetében.

isvaen 2013.04.12. 10:50:46

@Winkie: oké. az utolsó snittet nem lövöm le, hátha más is megnézi, de ha az, amire gondolok, más is, elég gyér összefoglalása a látottaknak.

ungverjaland 2013.04.12. 10:53:14

@isvaen: Azért nem ismered Hubbard életútját, mert ez a film nem erről szól, hanem két ember kapcsolatáról és nem a szcientológiáról! Ez nem egy életrajzi film, nem egy dokumentumfilm, hanem egy karakter tanulmány két ember barátságáról. A filmben Hubbard neve még csak véletlenül sem szerepel. Ez a film nagybetűs EMBEREKRŐL szól. Ez Freddy és a Master első beszélgetéséből kiderül. "I am a writer, a doctor, a nuclear physicist and a theoretical philosopher. But above all, I am a man, a hopelessly inquisitive man, just like you."

És nem nem fogom egy mondatban összefoglalni, hogy miről szól, nem azért mert én vagyok az okos, más meg az ostoba, hanem azért mert a film többet érdemel. Amúgy Google ---> "The Master review" és máris lehet olvasgatni.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2013.04.12. 10:54:11

A poszt utolsó bekezdéséhez kapcsolódva, nekem is az volt az érzésem, h ennyi mindenről akart szólni a film, csak sztem jobb lett volna eldönteni, hogy miről. Mert számomra így kicsit széttöredezett volt, mire éppen kialakult volna egy jó jelenet vagy hangulat, jött valami teljesen más, ami kizökkentett.

Amúgy jót nevettem ezeken az "én értem, de nem mondom meg miről szól" kommenteken :D

levee 2013.04.12. 11:11:10

Nem akarok a szcientológia vitába belefolyni, de amúgy PTA kifejezetten megválaszolta azt a kérdést, hogy a szci-e az alapja a filmnek: igen. Nem erről szól, de kétségtelen, hogy Hubbard adta az ihletet a filmhez. Ezért is hype-olták sokáig, de valójában PTA nem a szci egyházról csinált filmet, hanem egy szokatlan kapcsolatról, egyfajta "férfiszerelemről".

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 12:14:03

@isvaen: Nos, szerintem ezt a filmet is úgy kell nézni, mint a Lynch-filmeket. Ne keress benne allegóriákat, mert attól csak összezavarodik az a valami, amit egyszerű megtapasztalásra, átélésre szántak. Ugyebár a Lost Highway cselekményét se nagyon lehetne részletezni? Mégis mond valamit, nem is keveset.
Én nagyon tudom értékelni azokat a filmeket, amelyek tudnak mit kezdeni a műfajukkal, és nem ragadnak le a történet és üzenet felmondásánál, hanem külön világot teremtenek arra a másfél-két órára, amelybe úgy bele lehet merülni, mintha számítógépes játék lenne.

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 12:18:05

@isvaen: Külön dicséret jár ennél a filmnél PTA-nak, amiért, bár eredetileg Hubbard kétségbeejtően érdekes életéből indult ki, észrevette, hogy ketten kellenek a tánchoz, és még annak is kell, hogy legyen oka.
Ha Hubbard életét szeretnéd megismerni, ajánlom a Bare-faced Messiah (magyarul azt hiszem, Arcátlan messiás) című könyvet, angolul a neten is fent van. Nekem elképesztő volt megtudnom, hogy az öreg még sátánista (Aleister Crowley-féle) is volt egy darabig... még szerencse, hogy Freddie Quell nem.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.04.12. 13:01:27

Kedves Erzsébet!

Hogy állunk az ókori filmekkel/hírekkel?!?!

;)

isvaen 2013.04.12. 13:14:53

@Kovács Erzsébet: nem tudom, hol tértem le az igaz járta ösvényről, de egy gondolat erejéig sem akartam hubbard, scientológia stb vonalon nézni a filmet.
lynch mára egy tébolyult ember lett, aki hd-vel csinál mindenféle zagyvaságot, és abba aztán tényleg, de TÉNYLEG bele lehet magyarázni minden mendét-mondát. ehhez én túl unortodox bölcsész vagyok.

isvaen 2013.04.12. 13:21:37

@Kovács Erzsébet: az én egyik favoritom (na, nem fennhéjázás okán, vagy mert a tanszékvezetőm megtérített és még álmomban sem merem bántani) tarr sátántangója. elszabott nehéz film, egy zseniális könyvből. abban sincs leírva, hogy akkor odasántikált futaki... megdugta a szomszédasszonyát... s mielőtt leléphettek volna a pénzzel... de nem, mert bénák... s akkor jött irimáis aki... és az egész a kommunizmus szimbóluma... az orvos meg egy... látnok... aki csak....
azt érzi a néző. én. ebben az ÉN sehol nem volt benne. üres és nagyon amerikai volt. azaz: nagyon okoskodó, görcsölő, hatás- és nemzetközi filmdíjakra vadászó (berlinben be is szopták) és elvont, szerzői, költői, etc, de mivel korlátolt társadalom, nem megy. ellenben nézz egy bergmant, ozut vagy kurosawát. 30 perces kussolás közben is többet mondanak el, mintha végigpofázták volna a filmet. szóval ez ezek tükrében nekem egy blöff volt. a vége okozhatott volna katarzist, de örültem, hogy végre vége lett. ezt én így látom.

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 13:29:55

@doggfather: Hát készül a 300 második része, nem? :-)
Na jó, én is tervbe vettem, hogy befejezek egy elkezdett kritikát. Hogy miről, az még maradjon titok..

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 13:35:44

@isvaen: Látod, én sem az Inland Empire-rel példálóztam az előbb, amiben voltak ugyan zseniális darabok, de az egész együtt mégis olyan zavarbaejtő vegyülék volt, amit még az olyan hárdkór Lynch-néző, mint én, sem tudott hová tenni. Mostanában olvastam DL-ről egy cikket, aminek a szerzője végül arra jutott, hogy minden reklám ellenére Lynch pár évvel ezelőtti TM-es megkomolyodása rendesen befűtött a kreativitásának. Ki tudja, mi az igazság, de sajnos még én is azt mondtam az Inland Empire vetítése után, hogy remélem, nem csinál több filmet.
Viszont ezek a fejlemények semmivel sem csökkentik a korábbi érdemeit.

Wintermoots (törölt) 2013.04.12. 13:37:28

@isvaen:

a sátántangó hogy kerül ehhez a filmhez???

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 13:42:16

@isvaen: Tetszik a no-nonsense hozzáállásod. :-) Mint ahogy néhány fenti kommentelő is észrevette, a film mondandóját nem érdemes lelőni, mert az éppen azokból az érzésekből, gondolatokból adódik, amelyek a film átélése közben szabadulnak fel benned. Vagyis a mondandó meglehetősen szubjektív, és én is csak céloztam a magaméra az "egzisztencializmus" kulcsszóval.
Csak az imént tették ki a Filmvilág blogjára a kritikát, amelyben Huber Zoltán szépen el is magyarázza, miért van ez így: a film ugyanazt a féligazságokból, manipulációkból szőtt rendszert alkalmazza, mint a Mester, így éri el, hogy a néző nem kívülről, hanem a csoporton belülről, mintegy résztvevőként figyeli az eseményeket.
Na, ez nem blöff. Nekem legalábbis.

ungverjaland 2013.04.12. 13:49:46

@Kovács Erzsébet: Lynch a TM-et nem pár éve kezdte el, hanem 1973 óta "műveli", úgyhogy ez az indoklás nem állja meg a helyét, sőt inkább a TM segített létrehozni a filmjeit, ahogy erről több interjúban beszélt. Én személy szerint az IE-t is nagyon bírom. Mondjuk ez most már nagyon off topic. (Még nagyobb OFF: csak isvaen kommentjeit pontosítva, Lynch semmit nem forgatott "HD-ben", ugyanis az Inland Empire SD-videóban lett rögzítve, csak a pontosság kedvéért. Amúgy nem teljesen értem, hogy a film minőségének mi a köze ahhoz, hogy milyen formátumban vették fel.)

isvaen 2013.04.12. 13:52:53

@Kovács Erzsébet: oh. ha a filmvilág megtette a tétjét, akkor én vissza is vonulok :o))
egyszer olvastam egy Nagyítás kritikát tőlük, utána le is mondtam az előfizetést - 3 éve?. azóta se fogtam kezembe azt a "szaklapot"...

érzés: hát ez alapján egy mezőn álló fába is bele lehet magyarázni a Teremtéstől kezdve báárrriiit. ne áltassuk magunkat. vagyis de. ilyen filmeknél alapvető kritérium.
de én nem leszek ennek a klubnak tagja :o)

borostaTM 2013.04.12. 14:03:36

@isvaen: általában azért hoznak egy színvonalat, bár most meglepődtem azon, hogy Varró úgy adta ki a kezei közül Az óriásölő kritikát, pedig ő nagy kedvenc kritikus. A meteres írással viszont tényleg nem lehet teljesen azonosulni. addig oké, hogy a korábbi védjegyét hajszolja tovább PTA, de szerintem a már általam sokat emlegetett A vérző olajhoz képest gyengébb. Ott valahogy elkapta az arányt, ez meg egy magas labda, amit a háló felé vágott, de semmi esetre nem zseniális, inkább A vérző olaj 5/5 ez meg 5/4 alsó határa.

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 14:20:49

@ungverjaland: Ezt természetesen én is tudom. Néhány évvel ezelőtt annyi történt, ha jól értettem a cikket, hogy Lynch befizetett egy exkluzív tanfolyamra(?), és érdekes módon ezek után kezdte a TM guruja Lynchet nagyon emlegetni, ő pedig a TM széles körű terjesztése érdekében kampányolni. Nem mindegy, hogy a módszer segíti őt, vagy ő a módszert.
Ez az egész legalább annyiból nem off, hogy a TM és a szci is két elkeseredett huszadik századi próbálkozás a spiritualitásra. És ott bukik is mind a kettő (szerény véleményem szerint), hogy mind a kettő csak "technikának", nem vallásnak hazudja magát - hogy a vallásalapítók kétes jellemét már ne is említsem.

McCl@ne 2013.04.12. 14:25:13

@Kovács Erzsébet: belinkelni nem akarom, nehogy gond legyen belőle, de azért ajánlom mindenkinek Huber írását én is a Filmvilág blogon, mert bár kicsit többet árul el a film tartalmáról és érzelmezésének alapjairól (ami egy részről jó, más részről annyira nem, de ott ez megszokott), mégis nagyon jó mankó, ha valaki esetleg fél tőle így elöljáróban.
Én barátnőmmel ezt a két kritikát olvastattam el, és most már egészen biztos, hogy a hétvégi "nyaralás" után The Mastert nézünk, mert már maguk az írások is gondolatébresztőek, hát még maga a film :)

ungverjaland 2013.04.12. 14:53:49

@Kovács Erzsébet: Nem tanfolyam volt valójában, hanem inkább egy jelképes gesztus amivel Lynch gyakorlatilag pénzzel támogatta őket, hogy minél több emberhez eljuttathassák a TM-et. Lynch könyve alapján jobban kiderül, hogyan viszonyul magához a TM-hez.
Amúgy a szcientológia és a TM között nagy különbségeket látok. Szcientológia mint olyan egyértelműen egy központi személy írásai köré épülő, egyházi rendszerre építkező dolog. A TM valóban csak egy technika, ugyanis nem egy személy írásai, elméletei köré építkező "egyházról" van szó. Nem lépsz be egy egyházba, hanem egyszerűen egy technikát gyakorolsz vagy nem gyakorolsz, attól függően, hogy működik-e neked, és emellett olyan vallású lehetsz, amit akarsz. Ez egy sokkal szimpatikusabb hozzáállás számomra. Nekem semmi gondom azzal, hogy Lynch terjeszt egy olyan módszert ami számára bevált, és ezzel másokon segíteni akar. Szerintem nem érdemes ezt a kreativitásával összekapcsolni. A cikk érdekelne ha még megvan esetleg valahol.

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 15:30:29

@ungverjaland: Már nem tudom, hol olvastam a cikket, de: egy hollandiai, kemény pénzekbe kerülő kurzus volt, amin állítólag magával a guruval találkoztak volna személyesen. Lynch aztán később eksztatikusan ecsetelte (így a cikk), hogy bár csak tévéképernyőn láthatták a gurut, de mégis, milyen csodálatos volt... Én nagyjából egy féléve láttam a David Wants to Fly című dokumentumfilmet, amelyben egy fiatal német rajongója, kezdő filmrendező szándékozta feltérképezni a dolgot. Mit ne mondjak, rossz volt nézni az indiai lebernyegekbe öltözött Lynchet, üdvözült mosollyal az ajkán... Ja és igen, olvastam a könyveit is. Tudom, hogy milyen nagy véleménnyel van a módszerről.

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 15:31:14

@Kovács Erzsébet: Persze mindenki ott keresi a lelkét és/vagy Istent, ahol akarja (és tudja), de én személy szerint azt gondolom, hogy neki egyszerűen szerencséje volt.
Legjobb tudomásom szerint a TM a hindu vallásosság meditációs és istentiszteleti gyakorlataiból leegyszerűsített valami a nyugati ember számára. A módszert a guru találta ki, és az ő személyének tisztelete köré épül az átadása is. A "beavatáskor" hagyományos indiai púdzsát végeznek el, áldozatbemutatással. Ezek után én öncsalásnak gondolom azt hirdetni, hogy ez nem vallás, pusztán "technika". Persze Lynchet sem az egyéni bizarriái miatt szeretem.

ungverjaland 2013.04.12. 15:47:41

@Kovács Erzsébet: Én azt mondom ha neki ez működik, akkor nyugodtan támogassa, hátha másnak is segít. Amúgy a Maharishi-val már 1975-ben találkozott, tehát nem ez volt az első alkalom, ezért nem gondolom, hogy ez nagy változást hozott volna az életében. A könyveiből kiderül, hogy ő nem nagyon tekint erre mint vallásra, inkább valamire ami a mindennapi rutinja része. Persze az hogy mi vallás az egy messzire vezető vitatéma. Én az ilyenfajta "vallást" még mindig kevésbé tartom veszélyesnek, mint a szcientológia zárt és szigorú egyházrendszerét. A filmet szerintem meg majd felkutatom, mert érdekesnek tűnik.

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 16:07:41

@ungverjaland: Nem hiszem, hogy a Maharishivel már 1975-ben találkozott volna, hiszen akkor Lynch még igen kis hal volt. Hol olvastad ezt?
Tudom, hogy ő nem tekinti vallásnak. Az én kritériumaim szerint vallás az, amely az emberen, a mi szintünkön túli transzcendens valóság ismeretét és a vele való kapcsolatot ígéri, amelytől mi is függünk, ezért közvetetten a mi életünk is jobbra fordul a kapcsolatfelvételtől. Mivel ez a valóság nálunk hatalmasabb, ezért messzemenő alázatosság szükségeltetik vele szemben, mint ahogy az iszlám is tanítja.
A TM esetében nagy a ködösítés, hogy mit is tekintenek ennek az emberen túli valóságnak, de én Lynch nyilatkozataiból is azt szűröm le, hogy hisznek ilyenben. Akkor pedig számomra rettenetesen ellenszenves az az alázat nélküli hozzáállás, hogy Münchhausen báróként ki tudják húzni magukat a sárból. Ebben a szcientológiával közösködnek.
Persze azt hozzá kell tennem, hogy mindkét vallást csak kívülről, közvetett forrásokból ismerem, tehát tévedhetek.

ungverjaland 2013.04.12. 17:25:45

@Kovács Erzsébet: Ebben az interjúban beszél a találkozásról: newsweek.washingtonpost.com/onfaith/undergod/2008/02/david_lynch_talks_about_the_de.html.
Akkor úgy fogalmazok, hogy biztosan nem teista vallás, nem egy felsőbb rendnek való megfelelésről, hanem sokkal inkább a belső békéről szól. Szóval ez nem egy ember-isten kapcsolat, hanem a saját magaddal való kapcsolatról szól. Az más kérdés, hogy ez mennyire valós dolog és mennyire nem. De sok interjút láttam Lynch-el és nem a szcientológusok arroganciája jön át belőle, és emiatt kevésbé tudom elvetni, de most már hajlok rá, hogy jobban utánaolvasok a témának. (És sorry mindenkitől, hogy szétoffoljuk a témát, de valamennyire kapcsolódik, és így legalább generált a film egy érdekes vitát, ha kicsit közvetetten is.)

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 18:28:20

@ungverjaland: Köszi a linket, mindig kiderül, hogy nem tudok valamit az öregről. :-)
Félre ne érts, nekem is nagyon rokonszenves a viselkedése. Az is elég példaértékű, hogy "művész" létére ekkora sikert tudott elérni Hollywoodban, és mindezt úgy, hogy nemigen kellett megalkudnia. Meg aztán ebből a reneszánsz embertípusból is kevés van mostanság.
Viszont azokból az interjúkból azt is láttam, hogy a gondolkodása elég zizzent lehet. Ami a művészetében nem baj, de... a szellemi útján nem biztos, hogy követném vagy hogy feltétlen követendő.
Hát igen, ez a kapcsolat (saját magaddal? saját magaddal, mint az istenség részével?) problémás. Ha a TM olyan vallás lenne, mint a buddhizmus, én sem bántanám.

Wintermoots (törölt) 2013.04.12. 18:57:32

@Kovács Erzsébet:

ezt viszont én nem értem. a szcientológia egy hülye kártékony szekta, a TM meg inkább olyan mint a jóga vagy az aikido vagy más ehhez hasonló tevékenység. a kettő azért elég nehezen vethető össze.

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 19:35:26

@Wintermoots: A keleti vagy a nyugati jóga? Nagyon nem mindegy. A testgyakorlás lehet ideológiamentes, a lelki gyakorlat nem.
A TM-nek, úgy tűnik, nincs meg az a hatalmi szervezete, ami a szcinek. Viszont jóval kevesebbet tudunk róla, és amit igen, az sem csak pozitív (Maharishi és a női tanítványok, Maharishi és a Rolls-Royce-ok, például). A hindu vallásos gyökerei egyértelműek, és ennek fényében nem tetszik nekem az az alázat nélküli, önmegváltó eleme, ami a szcientológiának is megvan, a vallásos elem mellett. Mind a két vallás ugyanabban a korszakban született, a hagyományos vallásosságból kiábrándult, a tudományt elfogadó, de spiritualitást kereső nyugati emberek igényeire szabva.

Wintermoots (törölt) 2013.04.12. 19:48:52

@Kovács Erzsébet:

de itt csak az volt részemről a problémás, hogy vallásként azonosítod. nyilván vannak közös vonások, meg mások is vitáztak már arról, hogy vallás-e vagy sem, de azért a többség úgy látja hogy nem, illetve a szci-tm közti különbségek még mindig elég nagyok

("alázat nélküli, önmegváltó eleme"--itt csak találgatni tudok mire gondolsz, mindenesetre a szcientológia az aljasságuk miatt rossz(abb) mint bizonyos másik vallásos csoportosulások, én ideológiába nem igazán mennék bele)

nikodémus 2013.04.12. 19:54:34

@Kovács Erzsébet: Nagyon egyetértek. Az új alapítású "vallások" mindig akkor kezdenek gyanúsak lenni számomra, amikor
1. más vallásokból ismert elemeket kotyvasztanak össze a bűn, az irgalom és a megbocsátás kihagyásával, méltatlan szellemi színvonalon;
2. nem szabnak feltételeket, nincs tét, hogy megváltoztasd életed;
3. nagyon is evilági hatalmat/pénzt/élvezetet ígérnek (az önzés fényezése);
4. zavaros önmegváltást hirdetnek mindenféle alázat nélkül.
E jéghegynek csak a csúcsa - mondhatni - a s szcientológia, ott van az a rakás ezoterikus marhaág, a keleti divatok stb. Valláspótlékok.

ON

Az írás egyébként kitűnő, terveztem, hogy írok a filmről egy filmes blogra, de most elbizonytalanodtam...

Kovács Erzsébet 2013.04.12. 20:10:35

@Wintermoots: Azért azonosítom vallásként, mert vallási eredete van, vannak vallásos elemei, és mert a nyugati típusú jógával ellentétben nem a testre, hanem a szellemre/lélekre irányul. A vallási tényezők miatt tehát filozófiának sem nevezhetem. Akkor viszont itt is meglátunk csomó olyan, az újvallásokra jellemző problémát, amit fentebb már többen is taglaltunk.
A szcientológia esetében is a kényszermunka, a lelki terror, a kényszerabortuszok stb. pusztán tünetei és eredményei a voltaképpeni oknak, a velejéig ferde és emberi ideológiának.
Igaz, hogy egyelőre csak a szcientológiára jár rá a rúd, a TM-ről még nem sokat tudunk. De amennyit igen, annak alapján én elég valószínűtlennek gondolom, hogy ez egy ideológiamentes mentális gyakorlat lenne. És felelőtlennek tartom, hogy mégis akként hirdetik.

Wintermoots (törölt) 2013.04.12. 20:19:47

@Kovács Erzsébet:

értem, én ezt a vallás elég tág értelmezésének látom, de vitázni nem fogok vele.
újvallás-régi vallás, erről sem fogok vitázni,történetileg nyilván van különbség, egyébként meg vitatható, mennyit is adnak ma a régebbi vallások az emberiségnek, bár ez tényleg nem filmes blogra való és engem momentán nem is annyira érdekel:)

jjtiller · http://bowl.hu/ 2013.04.12. 21:53:22

Nagyon érdekel a pszichológia és szerény véleményem szerint elég sok filmtörténeti klasszikust láttam már, de a Mastert 30 perc szenvedés után képtelen voltam abbahagyni, pedig ilyet igen ritkán csinálok csak. Az origón is magasztalták, számomra teljesen megmagyarázhatatlan módon

ungverjaland 2013.04.13. 14:24:34

@Kovács Erzsébet: Közben belenéztem a David Wants to Fly című filmbe, és így félúton tartva a filmben azt kell mondanom, hogy az előző kommentjeimet árnyalnám, és azt kell mondanom, hogy itt is bizony kilóg a lóláb rendesen, és a szkepticizmuson is erősen növekvő. Az egész nagyon unszimpatikus nekem, és a filmet nézve tényleg jobban elgondolkodtató a vallás/nem vallás kérdés. Bennem nagyon ellenszenves képet alakít ki a film. Mindemellett ahhoz tartom magam, hogy nem hiszem, hogy ez befolyásolta volna Lynch kreativitását bármilyen irányban az elmúlt pár évben, ugyanakkor látva a szervezet működését, szívesebben látnám azt, hogy ő ebbe jobban nem folyik bele. Jelenleg pl. a szcientológia egy durvább dolognak tűnik, de nem látszik, hogy a TM hova vezet.

Kovács Erzsébet 2013.04.13. 14:38:02

@ungverjaland: Hát igen, sajnos elég kiábrándítónak tűnik a kép.
Az már csak annak az újságírónak a konjektúrája volt, hogy Lynch fokozódó elköteleződése volt az oka a kreatív energiák megcsappanásának - ami ugyan ki tudja, igaz-e, de az biztos, hogy az Inland Empire előtt is évekig hallgatott, utána pedig mindenféle egyéb projektekbe folyt bele. Nekem ugyan a zenéje is tetszik, de azért jobb szeretném, ha filmet csinálna már. Csak ne Maharishiről, mint ahogy egy-két éve belengették. Mostanában arról szokott nyilatkozni, hogy forgatna ő, csak nem jön az ihlet...
Én még a vallási meggyőződését is tiszteletben tartanám, elvégre a krisnaizmus is a hatvanas-hetvenes években kezdett terjedni Nyugaton. De ők legalább nem hazudják magukat "technikának".

Kovács Erzsébet 2013.04.13. 14:42:59

@ungverjaland: Ja igen, elolvastam az interjút, amit linkeltél. Szerintem kicsit félreérthetően fogalmaztak benne. Azt írja, hogy több százan voltak ott, és ő csak pár másodpercre nézett a szemébe. Szerintem inkább ez afféle nagy előadás lehetett, ahol sorbaálltak az emberek, hogy pár másodpercre a guru elé kerüljenek, az megáldja őket... amúgy keleti módra, biztos te is láttál már ilyet.
Azon a hollandiai elitkurzuson(?) viszont igazi, személyes találkozással (beszélgetéssel...) kecsegtették őket.

ungverjaland 2013.04.13. 14:44:10

@Kovács Erzsébet: Én egyébként amondó vagyok, hogy Lynch ez teljes meggyőződésből és jóakaratból csinálja, és ezért úgymond féltem is egy kicsit. Annyi biztos, hogy az ezzel való foglalkozás elveszi az idejét a filmezéstől. A Maharishi-ről szóló dokumentumfilmjét meg elvben befejezte, de azóta nem tudom mi lett vele, de lehet, hogy jobban járunk így.
Az új albumát én is szerettem, de amúgy a legutóbbi hírek szerint egy új forgatókönyvön dolgozik Laura Dern-nel. Remélem tényleg lesz belőle valami.

ungverjaland 2013.04.13. 14:47:17

@Kovács Erzsébet: Igen, ez valóban nem volt egyértelmű az interjúban, hogy pontosan mennyire is volt az találkozás.

Kovács Erzsébet 2013.04.13. 14:50:58

@ungverjaland: Igen, a jóakarata teljesen egyértelmű, ez rokonszenves is nekem. Csak hát közben meg valami egészen csodálatos módon zizzent az öreg... :-)
Ezt láttad már (ha az Inland Empire-t szeretted)?

www.youtube.com/watch?v=B6o5HXkR4YQ

ungverjaland 2013.04.13. 15:04:42

@Kovács Erzsébet: Azt bírom Lynch-ben, hogy szinte mindegy miről beszél, órákig tudnám hallgatni. Van az egésznek egy abszurd humora, nehéz megmagyarázni. Amúgy én személy szerint az Inland Empire-ben is sok humort találtam, talán ezt tette kedvelhetővé.

Kovács Erzsébet 2013.04.13. 15:09:42

@ungverjaland: Igen, részben én is a humora miatt szeretem, amit elsőre nem biztos, hogy észrevenni. És ez az Inland Empire-ben is jó volt, csak sajnos maga a film, mint film, minden korábbi dolgánál szétesőbb, töredezettebb, nehezebben érthetőbb volt.

Wintermoots (törölt) 2013.04.13. 15:32:19

@Kovács Erzsébet:

lynch hangulatos, bizonyos szempontból érdekes filmeket csinál, de nem túl mélyek, posztmodern blöff mondhatnám ha akarnám, de nem akarom.
(kivéve az elefántember meg a straight story)

a ma sztárolt alkotók haneke, trier, coenék, tarantino, lynch vagy ez a vinterbert a bántóan egyoldalú vadászat című hatásvadász melodrámájávan, sok pozitívumot is hordoznak, de igazából komolyan nem vehetőek.
ill. igen, kb. annyira mint a mátrix, a lost vagy a prometheus filozófiai mélységei:))

jjtiller · http://bowl.hu/ 2013.04.13. 15:56:52

@Wintermoots: hogy sikerült Hanekét belekeverned?

Kovács Erzsébet 2013.04.13. 16:19:00

@Wintermoots: Ugye tudod, hogy die-hard Lynch-rajongóval beszélsz? :-)
Talán szentségtörésnek hangzik, de Bergman és Antonioni után is van élet. (Ja, és a Hetedik pecsétet meg a Zabriskie Pointot is nagyon csípem.)

szkristof92 2013.04.13. 19:15:28

PTA keményen feladta nekem ezzel a filmmel a leckét, igazi slow burner, amit eleinte már majdnem untam, aztán szinte minden képkocka fenn tudta tartani az érdeklődésem. A színészek frenetikusan jók, a hangulat, a rendezés, fényképezés, zene szintúgy ötös. Nálam sokkal inkább egy individuális, elveszett lélek bolyongásáról szólt, aki keresvén létezése értelmét kerül egy olyan messiás szárnyai alá, aki látszólag pont ezt tudná megoldani. Csak hogy aztán kiábrándulva vegye észre, hogy mestere úgy beszél és ad mindent, hogy ő nem kap semmit és a szavaknak sincs semmi értelme.
Bár lehet, ez kicsit egyszerű értelmezés, így első nézésre (voltak is benne dolgok főleg így elsőre, amit nem tudtam helyre tenni), egy újranézés tuti módosítaná véleményem néhány ponton.

Wintermoots (törölt) 2013.04.13. 21:02:18

@Kovács Erzsébet:

:)))
amúgy nekem semmi bajom lynch-csel, inkább ő mint a tarantino:)
(egyébként a zabriskie point az igazi sznobok szerint nem jó film, antonioni korszakalkotó filmjei 1964-ig készültek:). tőlem egyébként távol áll antonioni:) )

egyébként nekem csak azzal van bajom, mikor ezeket a rendezőket zseniális mestereknek kiáltják ki, és esetleg jobbak háttérbe szorulnak.

Kovács Erzsébet 2013.04.14. 08:13:55

@Wintermoots: Én nem tudok náluk jobbakat. Trónkövetelők vannak.
Tarantino zseniális mester az ihletett reciklálás műfajában. A művészet bizonyos korszakaiban egyszerűen muszáj posztmodernnek lenni, mert akkora a kulturális örökség. Amikor feláll egy kánon, utána nagyon nehéz bármi jót letenni az asztalra úgy, ha az ember nem reflektál rá. Nem csak a romantikus értelemben lehet eredetinek lenni.
Örülök, hogy megerősítettél abbéli vélekedésemben, hogy nem vagyok igazi sznob, mert én még a Foglalkozása: riportert is nagyon szeretem. :-)

Wintermoots (törölt) 2013.04.14. 12:01:34

@Kovács Erzsébet:

én a zseniális mestert vitatom, a jót nem. illetve a baj az, hogy gyakran szemetet reciklikál, ami ezen új állapotában is kissé harsány és ízléstelen marad.az említettek közül szerintem tarantino a leg"értéktelenebb" filmes. elismerését megértem, sztárolásától rosszul vagyok:)

Kovács Erzsébet 2013.04.14. 13:03:44

@Wintermoots: Hát, azt hiszem, ha valaki tud szarból aranyat csinálni (pardon my French), te sajnálod, hogy szarból csinálta, én viszont díjazom, hogy összejött az arany. :-) Vagy nem?

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.04.14. 13:40:15

nem is gondoltam rá, hogy meg kéne nézni, de ennyi komment után csak meglesem.

Wintermoots (törölt) 2013.04.14. 13:59:35

@Kovács Erzsébet:

nem tudnám ezt általánosságban megmondani:). de én tarantinot nem aranynak látom csak egy helyenként szépen csillogó érdekes kavicsnak. (ahogy maga tarantino sem szimpatikus, felszínes, kissé perverz szövegláda, bár bizonyos értelemben tényleg tehetséges).

és van még valami amivel világból ki lehet üldözni:
a keresztapa (coppola).
mikor mondják hogy mestermű és minden idők legjobb gengszterfilmje és mindez megspékelődik némi vonzódással a (persze olasz származású és vallásos és családszerető) gengszterek felé...jaj.
de ez már messze van a master-től...

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása