aeon flux

ready for the action now, danger boy?

ókori mozi I.: 300 (2006) Kovács Erzsébet
2013. január 21. 20:09:00

Kategória: film 43 komment · 1 trackback

"- Eszelős vagy! - Eszelős? Nem, csak spártAAIII!"

falling persian messenger.jpg

Jó, jó, de miután kimulattuk magunkat, azért azt el kell ismerni, hogy a többi rendben volt, nem? Az agyonszűrőzött képek szemkápráztatóak voltak (sőt, Frank Miller olvasói azt is nagy örömmel nyugtázhatják, hogy a film csaknem beállításról beállításra másolta a képregény kockáit), Leónidasz király volt, azt meg mindenki tanulta az iskolában, hogy a thermopülai csatát háromszáz spártai katona önfeláldozása mentette meg a görögöknek. Meg hogy a spártaiak le szokták dobni a beteg gyerekeiket a Táügetosz-hegy csúcsáról.

Nos, nem egészen.

Platón szerint a művészet hazug, mert csak árnyképeket másol újra, az igazi valóság (a túlvilági formák) evilági utánzatait. Zack Snyder pedig filmet rendezett egy képregényből, amelyet Frank Miller írt, aki viszont nem csak hogy nem ragadott időgépet, hogy visszamenjen Kr. e. 480-ba, de a képregényekre reagáló olvasói levelekre azt felelte, hogy őt a leginkább egy gyerekkorában látott klasszikus hollywoodi kardos-szandálos film, A háromszáz spártai inspirálta. (Nem hiszed? Talán te sem tudtad mire vélni azt a két, derékszögben elhelyezkedő fémcsíkot a spártaiak máskülönben dísztelen pajzsán. Akkor mutatok valamit: Lambda, mint a matekórákon, azaz L, azaz Lakedaimón, azaz Spárta.)

the300spartans.jpg

Miller a kíváncsiaknak további olvasmányul ajánlotta Hérodotoszt, az első történészt és nagy mesemondót (eddig jó), William "A legyek ura" Golding egy meglehetősen szubjektív esszéjét, és két monográfiát, amelyek közül az egyik a címében, a másik pedig a Bush-párti szerző történelemfilozófiájában redukálta filmünk történetét Kelet és Nyugat mindent eldöntő összecsapására.

Innen nézve mindjárt tisztább, honnan jöhettek olyan kényelmetlenül amerikai, sőt, meg merem kockáztatni, nacionalista ízű mondatok Leónidasz szájára, mint hogy ők most a szabad világ végső, a jogra, igazságra, a józan észre vonatkozó reményét megvédeni érkeztek. Ezt a merész kijelentést Snyder még megfejelte azzal, hogy az ellenség nem csak a zsarnokság, hanem a miszticizmus képviselője is egyben. Azok züllöttek, romlottak, taszítóak. Hiszen láthattuk az aranypiercingekkel szanaszéjjel varrott, vastagon kifestett istenkirályt, meg a kar nélküli ágyasát a divatleszbikus társnőivel együtt, vagy nem? Bezzeg a józan Leónidasz csak az állam érdekét nézi, szemben az alattomos belső ellenséggel, az undorító ephoroszokkal, a "belterjes disznókkal", akiket kilóra (bocsánat, talantonra) megvett a perzsa arany, de akik álszentül, az "értelmetlen hagyományok" isteneire hivatkozva gyáva jóslatot tolmácsolnak a szexuálisan kihasznált "jósnő" hallucinációiból...

Hogy mondjuk az Uberimmortal (!) aligha lehetett igaz, azt ki-ki sejtheti (azok főleg, akik látták A Gyűrűk urát). Ugyan már, hiszen a Sin Cityről se gondoltuk, hogy olyan lenne L.A. a valóságban. No de hogy állunk a többi aprósággal?

Tudom, csüggesztő, de nem, a perzsák nem voltak vérnősző barmok (Ahmadinezsád iráni elnökre sok mindenért lehet haragudni, például azért, hogy suttyomban talán atombombát kotyvaszt, azt viszont meg lehet érteni, hogy kicsit a szívére vette az őseik ilyen sommás ábrázolását). Nem, az ephoroszok nem voltak zombipapok. Jóval inkább azok a tisztességben, becsületben megőszült, a katonáskodásba öregedett spártai polgárok, akiket a tanácsteremben láthattunk. Annál is inkább, mert az ephoroszok feladata nem valami obskúrus istenek imádása volt, hanem a két király hatalmát csaknem parlamentárisan ellensúlyozva az államot vezetni.

Igen, jól olvastad. Spártában kettős királyság volt, Leónidasz pedig a történetírók szerint olyan jóslatot kapott a delphoi Szibüllától, hogy vagy Spárta pusztul el, vagy az egyik királya. (Ő az utóbbit választotta.) Hogy ki volt a delphoi Szibülla? No nem az ephoroszok szépséges játékszere, mint akinek a képregényíró és a filmrendező mutatta. Delphoi város Apollón-templomának és jósdájának papnője volt, akinek az isteni révületben eldadogott, és a papok által ékes hexameterekbe foglalt üzeneteit minden görög városállam tisztelte. (Nem igazán "Görögország" maga, mivel az egymással acsarkodó városkák csetepatéi közepette nemigen maradt tér a görög egység fennkölt eszméjének.) Úgy kétszáz éve azon morfondírozik a tudomány, vajon mi okozhatta a révült állapotot: valami vulkanikus gáz, kigőzölgés talán? Vagy elégetett hallucinogén növények? Csakhogy a régészeti feltárásokkor semmit nem találtak az Apollón-templom belsejében, ahol a deres hajú matróna ült (az antik szerzők tanúsága szerint ugyanis - bármilyen kiábrándító az után a lebegő fátylas táncjelenet után - idős asszonyokat választottak a tiszteletreméltó hivatás betöltésére).

fassbenderin300.jpgÓ, helló, Michael Fassbender!

Már a képregény megjelenésekor akadt egy szemfüles olvasó, aki kifogásolta a félmeztelen, izmos (a későbbiekben CGI-vel faragott) mellkasú, bőrfecskés hadfiak lekezelő megjegyzéseit "azokról a fiúkat szerető athéniakról". Miller triggerhappy (vagy inkább spearhappy) macsóiról nem derül ki, hogy a spártaiak, csakúgy, mint minden tradicionális dór közösség, a pederasztia (azaz a homoszexuális pedofília - ajjaj, már hallom is a felhördüléseket) intézménye révén vezették be a felnőtt férfiak társadalmába a kamaszfiúkat. Más szavakkal: a film elején nem is azt a Spárta-imádó, "democsokráciába" (copyright by Arany János) csömörlött athéni szerzők propagálta ábrándképet kellett volna látnunk, hogy a sovány kisfiú egyedül leszúrja az óriási farkast, hanem talán inkább azt, ahogy a kiskamasz Leónidaszt egy rokonszenves, középkorú férfi, talán a srác apjának egyik barátja, védő szárnyai alá veszi, együtt vadásznak, együtt edzenek, és egy ágyban töltik az éjszakát a hegyekben. Persze csak addig, amíg a szeretett fiú el nem kezd szőrösödni.

Mély hallgatás övezi azt is, mi mindent tettek még azok az athéniak azon kívül, hogy hőseinkhez hasonlóan szégyenletes halálra ítélték a földet és vizet követelő perzsa küldötteket (merthogy ezt jelentette a földes verembe, nem pedig kikövezett kútba vetés). Amíg a hévizes forrásairól elnevezett Thermopülainál a spártaiak, helóták (azaz alávetett, földművelésre kényszerített, másodrendű spártai polgárok), rabszolgák és egyéb városállamok több ezres serege tartotta a hátát, kicsivel arrébb, Artemiszionnál az athéniak vezetésével csépelte a szövetséges görög flotta a viharból megmaradt perzsa hajókat. A Karneiát, Apollón Karneiosz fesztiválját, azaz Spárta állami ünnepét sokat emlegetik ebben a történetben, de azt a szégyenfoltot nem, ami tíz évvel korábban esett a spártaiakon, amikor Xerxész apja, Dareiosz ellen a marathóni csatát az athéniak vívták meg az ünnep miatt késő spártaiak helyett.

Gondolom, most már sejted, mennyi igazság lehet a nyomorék spártai Ephialtészben (aki a valóságban helybeli, maliszi volt, vagyis a sértett önérzete helyett inkább a nagyon is kézzelfogható aranyakért vezethette a perzsákat a görögök hátába), az elnindzsásított Halhatatlanokban (a perzsa nagykirály személyi testőreiben, akiket unalmas módon azért hívtak "halhatatlanoknak", mert az elesett tagokat mindig új emberrel pótolták), vagy a nagykirályban, aki ostoba módon veszélyeztetve magát személyesen tárgyal az ellenséggel. (Az antik szerzők híradása szerint inkább egy közeli magaslatról szokta figyelni az eseményeket, egy kényelmes sátorból.)

Szóval akkor ez a film nemcsak kacagtatóan tesztoszteronszagú, de merő fantazmagória is? Nos, nem egészen.

Miller saját bevallása szerint is nagyszerű onelinereket szolgáltatott az az évszázadokon keresztül emlegetett spártai szűkszavúság. "A veremben találtok földet és vizet." "Ezzel, vagy ezen." "A perzsák nyilai elsötétítik az eget? Legalább majd árnyékban harcolunk." "Lakjatok jól, mert ma az Alvilágban vacsorázunk." "Gyere, és vedd el!" Minden modern egyszerűsítés, stilizálás és propaganda ellenére nem a kliségyáros (lásd: nyaklánc átadása, almaevés...) forgatókönyvírók adták a fenti frappáns mondatokat Leónidasz szájába, aki csak azért tartotta a frontot embereivel és több száz önként maradt szövetségessel (mindösszesen nagyjából 1500 fővel), hogy a fősereg sértetlenül elvonulhasson.

(Ja igen. A beteg spártai gyerekeket nem dobták le a hegyről. Viszont minden görög államban szokás volt, hogy a szülők a nem kívánt gyerekeket kitették valami nyilvános helyre. Ha megtalálta őket valaki, felnevelhette a sajátjának. Ha nem, hát nem.)

"Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza."

ó xein.jpg

Epilógus I.

Zack Snyder leforgatta a 300 női párját, miután már Frank Miller történetéhez is hozzáfűzött egy párhuzamos szálat a férjéért küzdő, erős és öntudatos, még a megerőszakolást is vállaló Gorgó királynéról. A csinos lányok csapatban, karddal és gépfegyverrel küzdenek fantasztikus ellenségekkel a testük meggyalázása, a szabadságuk elvesztése ellen, a film címe pedig: Sucker Punch.

Epilógus II.

Zack Snyder írta a forgatókönyvet a 300 prequeljéhez, a Noam Murro rendezte, 2013 nyarára időzített 300: Rise of an Empire című filmhez, amelyből remélhetőleg többet megtudunk az athéniakról, Marathónról, Artemiszionról, Xerxészről és szövetségeséről, Artemiszia királynőről. (Csak el ne ragadtassa magát Snyder a "harcos királynőtől".)

Címkék

300 velemeny zack snyder action gerard butler historical lena headey michael fassbender

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr595028377

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.01.22. 11:13:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.21. 20:18:02

Egészen Kecskefej feltűnéséig azt hittem, a kendőzetlen valóságot látom ebben a filmben (nem). Örvendetes húzás volt Snyder részéről, hogy némi cselekményt is kívánt fűzni az akciójelenetek közé (melyek sajna még lassítva is alig tettek ki 70-80 percet), de miféle konspirátor az, aki magával viszi a mindent eldöntő tárgyalásokra az ellenségtől kapott "jelölt" pénzt? :)

Takács Máté · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.21. 20:39:10

Nekem legfőbb kifogásom a filmet illetően, hogy egyszer nem tűnik úgy, mintha 30-nál többen lennének azok a spártaiak.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.22. 08:04:48

Komolyra fordítva: stílusgyakorlatnak fantasztikus volt ez a film. Audiovizuális szempontból annyira eredeti volt, hogy gyakorlatilag megismételhetetlenné vált (persze, azóta is érkeztek próbálkozások - legutóbb a Halhatatlanok személyében), de kár, hogy megpróbáltak a nyilvánvaló mögé valami mélységet is tolni, mert az viszont csak a Gladiátor és más izék gyenge másolata lett. Azt kellett volna csinálni, amit Miller csinált: 90 percnyi ütés-vágás, oszt csókolom.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.22. 08:21:22

nem szabad ezt a filmet komolyan venni egy percig se, de jó olvasni egy egy olyan írást amelyik megpróbálja, grat érte!

vernarancs 2013.01.22. 09:09:25

En sehol nem olvastam, hogy ez a film egy dokumentum film lenne. Komolyabb targyi tevedesek nincsenek benne, a tobbi meg pusztan a hatasvadaszat kellekei. Arra azonban a mellekelt abra szerint is kivalloan megfelelt, hogy akit jobban erdekel a tema az elkezdjen kutakodni.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 09:42:26

@vernarancs: Khm, például Ephialtész személyének és indítékainak átgyúrása talán nem elég komoly tárgyi tévedés? :-) De hogy hatásos propaganda, az viszont biztos. És nagyszerű látvány is.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 09:45:34

@doggfather: Hát, tudod, ebben az a szomorú, hogy ez a világtörténelem egyik legnagyobb hatású története. Évszázadokon keresztül ezzel okították hazaszeretetre és áldozatvállalásra a gyerekeket. Tulajdonképpen Miller sem tett mást, mint hogy a saját kora ideáljai szerint fazonírozta át az örök történetet. Aztán mégis csak ez a macsóskodás lett belőle.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.22. 09:46:39

@Kovács Erzsébet: Azért egy személy és az indítékairól kábé 2000 év múltán nehéz azt állítani, hogy biztos ilyen és olyan volt.

Ergo a tárgyi tévedés se lehetett bizonyított, még akkor sem ha sok sok leírás van konkrétan róla, nem??

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.22. 09:48:41

@Kovács Erzsébet: Miller (bár nagyon szeretem, sőt a kedvenc képregényeimet, történeteimet ő írta, de legalábbis sokat közülük) finoman szólva is hajlamos a macsóskodásra.

Ha durva akarok lenni azt is állíthatom, hogy az egész karrierje egy nagy macsóskodás.

vernarancs 2013.01.22. 09:57:30

@Kovács Erzsébet: Valoszinuleg nem volt annyira nyomorek mint a filmben, de siman elkepzelheto, hogy valoban kibasztak a hadseregbol valamiert. Penzt meg a filmben is kapott. Van benne egy kis hatasvadasz torzitas, de alapjaban veve onzo erdektol vezerelve arulta el a spartaiakat a filmben is. Ebben nem latok sulyos tortenelmi hamisitast.

Sadist 2013.01.22. 10:05:44

Szórakoztató film volt, annak meg kiváló. Az agyonszűrőzött, lassított csatajelenet szerintem mindenkinek beleégett az emlékezetébe.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 10:14:11

@vernarancs: Nem volt spártai. Maliszi volt, vagyis thermopülai környéki lakos. Éppen a helyismerete kellett hozzá, hogy tudhasson arról az eldugott kis ösvényről.
De az ő esete csak egy a sok hatásvadász torzítás közül, amelyeket fent felsoroltam.
Ettől még a film lehet szórakoztató, lehet látványos, csak nehogy onnan akarja valaki kipótolni az elmaradt töriórát...

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 10:21:10

@doggfather: Hm, megint a forrásokról beszélünk. :-) Nyilván ez a probléma, amit felvetettél, az egész történetírás alapvető problémája. Nem voltunk ott, csak mások híradásait fésülhetjük össze, azok pedig ki tudja, miben ferdítettek tájékozatlanságból vagy rosszindulatból. Ezért létezik a forráskritika módszere: minden szöveg értékét a többihez és a környezetéhez képest kell kritikusan megítélni.
De én is egy nagyon egyszerű fajtáját gyakorlom ennek, amikor megkérdezem: kinek hiszel jobban,egy pár száz évvel később író (tehát akkori mércével csaknem kortárs)görög szerzőnek, vagy egy kétezer évvel későbbi amerikainak? :-) Az utóbbi ráadásul soha nem rejtette véka alá, hogy csak egy jó sztorit akart.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.22. 10:22:28

@Kovács Erzsébet: órapótlásra azért az ismeretterjesztő filmek se biztos, hogy alkalmasak. :)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.22. 10:25:08

@Kovács Erzsébet: persze, hogy a csaknem kortársnak, csak jelezni kívántam, hogy a csaknem kortárs se "objektív" ha ezt a szót lehet használni a történetírásra.

Még a "rendes" kortárs se feltétlenül, nem, hogy a "csaknem". :D

Innentől viszont (szerintem) már nincs különbség, hogy valaki pár száz évvel "tölti ki a lukakat a saját fejéből", vagy pár ezer.

kaamir 2013.01.22. 10:27:49

Ezek a régi történetek, mítoszok pontosan arra valók, hogy százféleképpen kiforgassák, újraértelmezzék, modernizálják, vagy éppen bagatellizálják őket. Ez adja a létjogosultságukat, így kerülnek be a köztudatba. A valóságtartalmuk egyrészt lényegtelen, másrészt unalmas. Az az érdekes, hogy a mai ember mit lát bennük.

Én szívesen megnéznék egy ilyen típusú feldolgozást mondjuk Mohácsról, vagy Zrínyiről, de asszem a népharag elsöpörné azt a rendezőt, aki itthon ilyenre vetemedne. Mert nekünk a történelem múzeum, áhítat, halott anyag, Hollywoodnak ellenben játszótér.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 10:30:21

@doggfather: Te mindig ilyen szkeptikus vagy? :-)Persze, hogy egy ismeretterjesztő, vagy dokumentumfilm is hazudhat (lásd például minden hoaxok örök példáját, A másik Mao című filmet), de alapvetően az a műfaj célja, hogy pótolja azt a kiesett töriórát. Aztán persze olyan is van, hogy az educationből inkább edutainment lesz (ezért szoktam le régebben a Discovery Channelről, például).
Vicces, de az a másik, 1962-es film, ami Miller forrása volt, megdöbbentően pontos (és cserébe viszont rettenetesen öregedett).

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 10:34:38

@doggfather: De azt elfogadod, hogy a csaknem kortárs valószínűleg objektívebb lehet, mint a nem kortárs? Főleg akkor, ha a csaknem kortársnak az volt a célja, hogy elmesélje az utókornak, mi is volt, hogy is volt? (Hérodotoszról beszélünk, többek közt.)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.22. 10:36:21

én nem különösebben szerettem ezt a filmet, de most már annyi helyen ütik a tárgyi tévedések miatt, meg hogy ferdít, hogy ideje lesz nekem is fabrikálni róla valamit

szóval, tisztázunk már valamit, ne a 300-ból akarjon történelmet tanulni senki (de ne akarjon történelmet tanulni kb. egy történelmi témájú filmből se, mert ezek szükségszerűen romantizálják, idealizálják az amott korszakot, történetet, szereplőket, miért? mert a valóság unalmas, szürke, és kiábrándító)

ha nem spártai polgár voltál az ókori Spártában megszoptad, ez van
de ha nem athéni voltál az ókori Athénban akkor is megszoptad

viszont a polgárok - megkockáztatom - nagyobb demokráciában éltek mint jelenleg bárhol a világban bárki, ott egy Miltiádészt kiűztek maguk közül - egy hőst, aki megmentette a várost - nem olyanokat védtek, akik többszörösen elbuktak a nép előtt

hogy nem volt jog még jól is jött, hogy az eljárást elgyorsítsák, pénzbüntetés, száműzetés, vagy halál, a börtön az max pár nap volt, mire kitalálták mi legyen a háromból - etetni a sok bűnöst az állam pénzén, ház persze

na most, akár tetszik, akár nem, az európai kultúra - és István után következésképpen a miénk is - a görögöktől ered, nem a perzsáktól, úgy beállítani a perzsákat mint szegény szerencsétleneket - akár jelenlegi politikai baromságok miatt - azért elég szép csúsztatás

nem a görögök indultak hódító hadjáratra, annyira beburkoztak, hogy még saját birodalmat se hoztak létre, a saját városukkal foglalkoztak, nem ők voltak az agresszorok, nem kis-ázsiában van Marathon, vagy Thermoplülia

milyen szép is lenne, ha nem állítják meg őket, sem ekkor, sem később mikor már az Iszlámot is buzgón akarták volna terjeszteni

akkor ezen az oldalon még csak nő meg se szólalhatna

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 10:38:02

@kaamir: Nekem sem az újraértelmezéssel van bajom. A sorozat későbbi részeiben még találkozhatsz majd bicskanyitogatóan új modernizálásokkal is, amelyekre mégis azt fogom mondani, hogy jó ötlet volt. :-)
De azt a 300 legelvakultabb rajongói se fogják mondani, hogy Leónidasz önfeláldozása miatt szeretik. Hanem hogy: milyen király volt az a csatajelenet! "Style over substance", ahogy az angol mondaná.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.22. 10:38:41

@Kovács Erzsébet: ahogy öregszem egyre szkeptikusabb, meg egyre cinikusabb. :)

Persze, hogy elfogadom, írtam is, hogy, persze, hogy a csaknem kortársnak hiszek. :D Nem olvastad el eléggé a kommentem. ;)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.22. 10:41:40

@scal: "viszont a polgárok - megkockáztatom - nagyobb demokráciában éltek mint jelenleg bárhol a világban "

de kevesebb volt a polgár a lakosságban, mint bárhol a világban.

nah jó nem teljesen igaz, de polgárok azért majdnem kisebbségben voltak abban az időben.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 10:52:25

@scal: Nehéz pro is, kontra is érvelni avval kapcsolatban, hogy ez Kelet vs. Nyugat nagy összecsapása volt-e, mert mind a kettő igaz, részben. Miller forrásai ugye az előbbit hirdetik. Nyilvánvalóan soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha (a még nem muszlim) Perzsia elfoglalja Görögországot. Az is igaz, hogy a nyugati típusú demokráciák gyökere Rómán keresztül Athén.
Viszont (kontra): a görögök, meglehet, azért nem hódítottak, mert egymással voltak elfoglalva. (Hérodotosz folytatója, Thuküdidész nem egyéb, mint több száz oldal a városállamocskák hajcihőiről.) Szóval, ha már görög-római örökség, azt is mondhatnánk, hogy az első világháborút is a görögök találták fel :-)
Az athéni demokrácia korlátozásai (egy háborús hős osztrakizálása, vagy a rómaihoz képest meglehetősen kiforratlan jogrendszer) az én szememben nem erények, és ezzel sok akkori szerző is egyetért.
Azt ugye tudod, hogy akkor sem szólalhatnék meg itt, ha ma is az akkori demokráciában élnénk? :-)
A tárgyra visszatérve: még a spártai nők közmondásos szabadsága mellett is abszurdum, hogy Gorgó királyné felszólal a spártai tanácsban.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 10:54:47

@doggfather: Igen, ez így van. Még Athénban is így volt, főleg, ha hozzávesszük, hogy a nők csak korlátozottan minősültek polgárnak: az athéni polgár lánya polgár volt, de jogait és kötelességeit többnyire férfiak (az apja, a férje, a bátyja) gyakorolták helyette.

Hadrian77 2013.01.22. 10:59:42

Utána lehet olvasni sok helyen az előzményeknek is és a csatának is. Kavarták a görögök rendesen a málnaszőrt a háború előtt, a csata meg katonailag elég nagy bukta volt, ami után egy évig grasszáltak a perzsák görög honban.
Szokás szerint középen van az igazság, amiből az egyik nézőpont lett felerősítve.

kifordított nagyanyó 2013.01.22. 11:16:10

@kaamir: Ez a Mohácsos,Zrínyis már nekem is eszembe jutott,Nándorfehérvárral mondjuk.
Nem rossz ötlet.

Bojcsi 2013.01.22. 16:08:37

Állati jó írás volt, nagyon tetszett! Csak így tovább, kíváncsian várom a többit. :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2013.01.22. 17:37:24

@Kovács Erzsébet: nem vagyok benne biztos, mert a jelenlegi "demokráciában" fordulhatott elő, hogy egy kapitális ökör megmondta a frankót a nőkről a parlamentünkben - és ez az ember még a húsos fazék közelében van. Épp az volt ennek a kegyetlen rendszernek a lényege hogy nem engedték - semmilyen esetben sem - hogy valaki kitűnjön, több legyen a többi embernél. Elképelhető, hogy tényleg volt valami vaj Miltiádész füle mögött és csak azért mert megmentette a hont, utána nem tett valami megkérdőjelezhetőt. Elvégre Caesar is megmentette a hont később csak neki - egy ideig - több esze volt.

Persze, hogy akkor is voltak kritizálói a rendszernek - mert az emberiség már csak ilyen, egyesek tehetségesebbek ebben abban másoknál és hovatovább kitűnnek a többségből.

Mi lett volna, ha Perzsia elfoglalja a Görög városállamokat, utána meglepődött volna, hogy nyugatabbra nincs élet. Aztán meg valszeg széthullott volna ugyanúgy. Állítólag Xerxész egész jó fej volt, és három napos orgiákat rendezett amikor megtudta, hogy ezek a hülye görögök már megint kitúrtak egy tehetséges hadvezért, szónokot, akit ő hiába próbált legyőzni/ellehetetleníteni.

Hát azért volt ott egy Déloszi szövetség, meg még később egy Nagy Sándor, szóval ha akartak volna hódítottak volna. de lehet pontosan ez a kemény demokrácia akadályozta azt meg, hogy egy megalomán hadvezér jó sokáig felül kerekedjen.

Egyébként én hajlamos vagyok azt feltételezni, hogy mi ezt az egészet maximum technológiában múljuk felül, de kulturálisan még lehet utol sem értük. De megkockáztatom rajtad meg rajtam kívül senki nem olvasott Hérodotoszt, - Thuküdidészt 2000% hogy nem, mert ő azért kiforrottabb, és nehezebb is olvasni - pedig ezek 2000+ éve nem vesztettek jó pár helyen még az aktualitásukból sem (jajaj el ne felejtsem nagy kedvencemet Lukiánoszt - Hogyan írjunk történelmet című tanulmányát, aki tudja olvassa el, szét lehet röhögni magatokat rajta, mennyi seggfej írhatott már akkor is, csak hála a jó istennek, meg pár háborúnak, nem maradtak fönn).

Mindenesetre tényleg nagyon klassz írás volt, több ilyen lenne a Fluxon, még a végén állandó olvasó lennék.

De továbbra is úgy vagyok vele, egy filmben ha elég jó, és szórakoztató,olyan orbitális baromságokat lehet állítani aminek csak a fantáziánk szab(hat)árt.

A háromszáz spártait meg minél előbb beszerzem és megpislantom.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 18:14:19

@scal: Veled öröm vitázni :-)
A baj a politikával az, hogy a hatalom korrumpál, a demokráciánál meg még nem találtak kevésbé rossz rendszert. Vicces, hogy a kétezer évvel ezelőttiek ugyanúgy szidták a politikusokat, mint most te meg sokan mások (lásd az Arisztophanésztól lopott idézetemet). Szubjektív saját véleményem szerint egyik se volt jobb, mint a másik, csak éppen mások az előnyök és a hátrányok. (Én például nem szeretnék olyan demokráciában élni, ahol a férj, ha tetten éri a feleségét valakivel, büntetlenül megölheti őket. Ugye erre ma azt mondanák, micsoda barbár arab ország ez :-)De azt se felejtsd el, hogy az athéni demokráciának is a demagógia lett a veszte: Kleón, meg azok, akik a peloponnészoszi háborúban szájaltak.
Ha a perzsák elfoglalták volna a görög városállamokat, azon túl ott találták volna Magna Graeciát (az itáliai görög gyarmatokat), csak hogy a görög terjeszkedés eredményeit ne említsem. A birodalmuk nyilván összeomlott volna, hiszen egyik birodalom sem tart örökké (translatio imperii, ugye).
Miltiadészt valószínűleg az ellenséges athéni "párt" puccsolta meg. Ha jól emlékszem, a régészek egy athéni szemétgödör mélyén több száz előre gyártott osztrakont találtak a nevével, úgyhogy akkor a kékcédulás választásokat is felírhatjuk a görög-római örökségek listájára. :-) Ugyanígy osztrakizálták később Themisztoklészt is, aki viszont Kis-Ázsiában, a perzsa nagykirály hűséges, adománybirtokokkal jutalmazott alattvalójaként halt meg. (Ez is megérne egy filmet...)
Az ókori irodalom nagy része leginkább azért nem maradt meg (vagy csak töredékekben), mert az utókor nem olvasta: nem másolták tovább. (Azért lehet a papiruszfoszlányokon találni új szövegeket.) Szóval, azt lehet mondani, hogy számunkra már kiválogatták az értékes szövegeket.
Köszi a dicséretet :-) Mint látod, ez egy készülő, ókori filmes sorozat első része volt. Úgyhogy gyere vissza nyugodtan, igyekszem hetente hasonlóan alapos írásokkal jelentkezni.
Ja, és a 300 lendületéhez képest ne várj sokat A háromszáz spártaitól. Vagy csak rosszul öregedett az a film, nem tudom, de én elég lassúnak találtam. (Ki tudja, lehet, hogy egyszer arról is írok még.)

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 19:11:41

No akkor még egy elemzés a képregényhez, a texasi egyetemről:

uts.cc.utexas.edu/~sparta/topics/reviews/enthusiast/300.htm

Tényleg, mit is csináltak Snyder spártaijai a végső csata előtt? Nem emlékszem, hogy a hajukat csinosították volna (mint ahogy azt a képregényben és az antik hagyományban is tették).

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 20:13:10

@Zalaba_Ferenc: Jé, idáig nem is gondoltam bele Kecskefej "dramaturgiai szerepébe". Pedig a kecske nemcsak Dionüszosz, a társadalmi kötöttségek alól felszabadító részegség istenének "címerállata" volt, de később, a középkorban és a kora újkorban a Sátáné is.

csibra 2013.01.22. 20:31:15

A gyerekeidnek ne segíts a matek leckében amikor a szögeket tanulják, nehogy rosszul tanulják meg a derékszöget meg a hegyesszöget.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 20:58:31

@csibra: Nem tudom, észrevetted-e, hogy a mellékelt kép nem a 300-ból, hanem a 300 spártai című, a cikkben is emlegetett filmből van.

bervas · http://mt10.blog.hu 2013.01.22. 21:46:54

A pajzson a két vonal legfeljebb nettó derékszög (-ÁFA). Úri körökben az ilyet hegyesszögnek hívják.
Én kérek elnézést a tisztelt kommentelőktől is.

Kovács Erzsébet 2013.01.22. 22:40:37

@bervas: Neked is ajánlom, hogy miután megtekintetted a mellékelt képen látható hegyesszögű lambdákat a pajzson (A háromszáz spártai című 1962-es filmből), vess egy pillantást a 300 katonáira, és lambdára emlékeztető, derékszögű pajzsdíszükre. :-)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2013.01.22. 23:57:31

@Kovács Erzsébet:

Ha már szóba került a "pletykafészek" Hérodotosz, róla a legkevésbé sem szerencsés azt állítani, hogy akár csak törekedett volna az objektivitásra.:) Akkor már inkább Thuküdidész. Viszont a fölvetés is kisregény terjedelmű historiográfiai és történetfilozófiai fejtegetésekhez vezethetne, amitől én most eltekintek, ha lehet.:) A lényeg az, hogy sem a szemtanú, sem a többszáz évvel később élő író, sem a 2500 évvel később élő író nem lesz mentes a torzításoktól, és csupán Hérodotoszra épülő forráskritika alapján nem nagyon fogjuk tudni rekonstruálni azt, hogy pontosan és valójában mi történhetett.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2013.01.22. 23:58:06

Egyébként jó (és sajnos ritka) cikk, gratulálok!

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2013.01.23. 00:05:27

@doggfather:

"persze, hogy a csaknem kortársnak hiszek. :D"

Ne higgy neki.;-) Mindenkivel szemben légy kritikus, Hérodotosszal szemben meg főleg.:) (Jelen esetben ráadásul a csaknem kortárs helyzet nem is feltétlenül előny egy egyáltalán nem kortárshoz képest, akinek számtalan tudományos eredmény áll a rendelkezésére, a csaknem kortárs szóbeszédből merített információihoz képest. Persze, ha a szándék írói és nem kutatói, akkor mindegy.)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.23. 09:14:29

@Mj: Neki vagy Millernek volt az eldöntendő kérdés, és akkor neki. ;)

Miller nem egy történelemkutató, finoman szólva.;)

Paladin73 2013.01.23. 09:53:40

Ez az írás röhejes. Tényleg van aki pillanatig úgy állt neki a filmnek, hogy annak köze van a realitáshoz, pláne a történelemhez?
Annyira nyilvánvalóan túlzó és over-the-top az egész film, hogy egy-egy ilyen, a film hiteltelenségét magyarázó cucc egyenesen sértő (hisz azt feltételezi, hogy a néző valósnak gondolta amit látott).

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2013.01.23. 10:07:08

@Paladin73: Vagy csak neked nincs humorérzéked. Szerintem Erzsi egy pillanatig sem vette komolyan a 300-at, ellenben remekül bemutatta, hogy valójában hogy is nézhetett ki ez az egész.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2013.01.23. 13:14:27

@doggfather:

Értem én, elvégre én is elvégeztem többek közt egy töri szakot, de csak azért, mert Hérodotoszra kicsit érdemtelenül ráragadt a történetírás atyja elnevezés, ezért még nem kell mindent elhinni neki.:) Főleg azért nem, mert - bár időben jóval közelebb élt az eseményekhez - ugyanúgy nem kortárs. (De még a kortársak is meglehetősen szubjektívek.;-)) Millernek persze még kevésbé érdemes hinni, de itt konkrétan nem szerencsés választani.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.23. 13:21:54

@Mj: jó akkor nem választok. :D

@Paladin73: bármilyen filmet lehet elemezni, nem?

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása