Nem, még mindig nem tudunk leakadni bőregérről: az alábbiakban egy zanzásított, ha úgy tetszik, lényegletörő áttekintést olvashattok Batman születéséről és sok-sok arcáról - ezúttal a mozifilmektől nagyrészt eltekintve.

Madárember. Madárember visszatér. Mindörökké Madárember. Madárember és Robin. Madárember: Kezdődik!, és izé... A tarka lovag: Felemelkedés. Hogy tetszik mindezek hangzása? Oké, a Mindörökké Madárember szerintem se rossz, de vajh képes lennél-e misztifikálni egy olyan hőst, akinek tollas a háta? Pedig ha minden úgy alakul, ahogy Bob Kane bő 80 évvel ezelőtt eltervezte, akkor Batman ma nem Batman lenne, hanem – dobpergés – Birdman!

Nem, még mindig nem tudunk leakadni bőregérről: az alábbiakban egy zanzásított, ha úgy tetszik, lényegletörő áttekintést olvashattok Batman születéséről és sok-sok arcáról - ezúttal a mozifilmektől nagyrészt eltekintve.

Madárember. Madárember visszatér. Mindörökké Madárember. Madárember és Robin. Madárember: Kezdődik!, és izé... A tarka lovag: Felemelkedés. Hogy tetszik mindezek hangzása? Oké, a Mindörökké Madárember szerintem se rossz, de vajh képes lennél-e misztifikálni egy olyan hőst, akinek tollas a háta? Pedig ha minden úgy alakul, ahogy Bob Kane bő 80 évvel ezelőtt eltervezte, akkor Batman ma nem Batman lenne, hanem – dobpergés – Birdman!

Birdman és Batman

A harmincas évek végén a National Publications, a mostani DC Comics elődje hatalmas sikereket könyvelt el a Superman-füzeteknek köszönhetően, így a nagyfőnökök elhatározták, hogy újabb (szuper)hősöket szabadítanak rá a világra. Bob Kane elő is állt a maga kis projektjével, amelyben egy piros-fekete ruhába bújt szárnyas manusz aprítja a rosszakat. Ez lett volna a Madárember. Végül írótársa, Bill Finger meggyőzte őt arról, hogy ha már mindenképp reptetni akarja hősét, akkor házasítsa inkább össze azt egy jóval enigmatikusabb állattal, a denevérrel. Kane-nek tetszett az ötlet: az új hérosz eldobta a szárnyait, levedlette magáról rikító piros színeit, kesztyűt húzott, szárnyait köpenyre cserélte, s maszkja mellé hegyes füleket növesztett. 1939-ben megszületett Batman.

Térült-fordult a világ, és Batman, közkedvelt becenevén a Sötét Lovag popkulturális ikonná nőtte ki magát. Nem, mintha ez olyan meglepő lenne: számottevő saját történelem híján az amerikai közízlés a jelen legnépszerűbb hőseiből gyúrta össze szeretett eszményképeit (legyen szó valós vagy fiktív személyekről). Batman is rengeteg számos közismert alak ivadékaként fogant: a Kane/Finger páros Zorróval, az Árnyékkal, a Fantommal, Draculával, Sherlock Holmesszal, Dick Tracy-vel, valamint a kor egyik legmenőbb akcióhősével, Douglas Fairbanksszel álmodott, mikor megalkotta a szárnyaló hőst.

A Detective Comics című sorozatban debütált Batman akkora sikert aratott, hogy egész divízió született a hátterében Detective Comics, Inc. néven – innen jött a későbbi DC Comics rövidítés is. Az anyavállalatot azonban szinte az indulástól kezdve sok támadás érte konzervatív szülők részéről, akik amiatt panaszkodtak, hogy a hányattatott sorsú, sötét lelkű hős rossz hatással van a csemetéikre. Nem tudom, ők mit szóltak volna Punisherhez vagy Spawnhoz. Mindenesetre az olvasóit és saját hírnevét féltő DC kiadta az ultimátumot: Batmannek társra van szüksége. Így született meg Robin, az árván maradt tinédzser fiú, kinek harsány megjelenése és fiatalos energiája remek kontrasztot teremtett a borúlátó Sötét Lovaggal szemben. Meg aztán az se ártott, hogy volt valaki, akivel Batman megoszthatta gondolatait, a monológok ugyanis már nagyon korán elfáradtak.

Említést kell tenni a Bőregér máig legnépszerűbb ellenfeléről, a Jokerről is, aki szinte a hős születésével egy időben (az első önálló Batman-füzetben, 1940 tavaszán) látta meg a napvilágot: a sajátos humorú, pszichopata figurát Victor Hugo A nevető embere, pontosabban a regényből készült 1928-as film ihlette. Szintén egészen korán (1941-ben) totyogott be a képbe Pingvin, a madarak és hight-tech extrákkal felszerelt esernyők iránt rajongó gengszter, és persze, nem szabad megfeledkezni a Macskanőről sem, aki Jokerrel párban született, és azóta sem lehet eldönteni, hogy gyűlölve szereti vagy szeretve gyűlöli-e Batmant.

Születése óta Batman rengeteget evolválódott: a képregények Aranykora (a negyvenes évek) és Ezüstkora (az ötvenes évek) trendjét ő sem úszhatta meg. A II. világháború idején a kiadók úgy gondolták, hogy a világot belepő erőszakkal szemben pacifista hősök kellenek, ezért a Batman képregények bodycountja drasztikusan lecsökkent, a bosszúálló hősből detektív lett, aki olyan eszes bűnözők után kajtatott, mint Rébusz vagy a Madárijesztő. Az ötvenes évekre a hidegháború nyomta rá biohazard-formájú bélyegét: Batman ennek hatására sci-fi vonásokat kezdett felvenni. űrből jött rémekkel és mutánsokkal ment ölre, biológiai fenyegetettség ellen vette fel a harcot, s ehhez egyre furább herkentyűket hívott segítségül.

A hatvanas években a Sötét Lovag meghódította a televíziót, ugyanakkor rajzolt formája is teljesen új köntöst nyert: Batman két teljesen különböző nyomvonalat kezdett el követni. Az Adam West főszereplésével készült ABC-sorozat összesen 120 epizódot élt meg, melyet viszonylag rövid idő alatt, 1966-tól 1968-ig lezavartak. Ez a tévésorozat óriási népszerűségének köszönhető, ugyanis korában a Batman volt az egyedüli olyan sorozat, melyet hetente két új epizóddal is jelentkezett (ennek tudható be az is, hogy általában egy 60 percben elmesélt sztorit vágtak ketté, hogy aztán ugyanazon a héten, két különböző este leadják őket).

Mint említettem, a széria népszerű volt, de nem az "igazi" Batman-rajongók körében: az Adam West-féle sorozat ugyanis a hatvanas évek második felének összes olyan kulturális jegyét magán viselte, amiért a kor közízlése a mai napig tréfa tárgyát képezi. Nevetséges kosztümök, papírmasé díszletek, groteszk idolok s giccs övezte minden mennyiségben (camp mivoltát talán nem a bunyók közepén bevágott, rajzolt "KA-POW!!!" feliratok, hanem Jokert játszó Cesar Romero illusztrálja leginkább, aki nem volt hajlandó levágni bajszát, pedig a smink erősen megkívánta volna). A sorozat alkotói még egy rosszemlékű mozifilmet is kiizzadtak magukból (Batman, 1966), amely a későbbiekben sajnos elég nagy hatással volt egy bizonyos Joel Schumacherre…

Még szerencse, hogy a Denevérember rajzolt verziója homlokegyenest ellentétes irányba fejlődött. Julius Schwartz, a DC Comics akkori szerkesztője ráunt a szuperkütyükkel felvértezett nebántsvirág hősre, s megidézte azt a Batmant, aki bosszúszomjas, titokzatos detektívként kezdte pályafutását. Az arculatváltás nem csak Batman énjét és a füzetek atmoszféráját érintette, hanem a hős külső megjelenését, felszerelését, környezetét is: az egész világát. A Sötét Lovag ekkor öltötte magára azt a formát, amit manapság mindenki ismer: a Batman mellkasán díszelgő logó is most először kapott sárga hátteret, és vált a békejellel vagy a "have a nice day" vigyorgó tablettájával egyenértékű ikonná. Közel húsz éves partnerség után 1969-ben végre Robin is továbbtanult, így Batman visszatért az éjszaka leplét kihasználó magányos igazságtevő szerepkörbe. Lehet-e ennél is sötétebb tónust felvenni? Hogyne.

Batman misztériuma bő húsz éven át érintetlen maradt, mikor 1986-ban Frank Miller újra felfedezte a hőst. A (nálunk is megjelent) Batman: Az első év című füzet arról mesél, hogy lett az árván maradt multimilliomos ifjúból az igazság köpenyes bajnoka. Sok más szuperhőskölteménnyel ellentétben Batman mitológiája a bosszúra épül. A Denevérember Bruce Wayne, a megagazdag iparmágnás alteregója, aki mindössze 8 éves volt, mikor a szeme láttára gyilkolták meg szüleit. A klasszikus elképzelés szerint a gyilkos egy kisstílű bűnöző, Joe Chill volt, habár a jelenleg is futó sorozatban nem ismeretes az elkövető személye, Tim Burton moziverziójában pedig a Joker ölte meg Wayne szüleit. Ha Joe Chill az elkövető, ha egy arctalan gyilkos, az igazságszolgáltatás csődjével és korrupciójával szembesülő Bruce Wayne–nek nem tart sokáig, hogy rájöjjön, kedvelt városa, Gotham City velejéig romlott, s ez ellen tenni kell valamit. Szó sincs itt szupererőről: Wayne vagyonát, fizikai és szellemi rátermettségét kihasználva száll szembe a bűnözéssel.

Miller a Sötét Lovag első szárnypróbálgatásaival párhuzamosan mesél Jim Gordonról, a rendőrtisztről is, aki szintén magányos harcosként száll szembe a korrupcióval, így a történet valamennyi eddig elmesélt Batman sztorinál nagyobb reális töltetet kap, a karakterek pedig végre valódi árnyékot vetnek. Az első év, s Miler másik Batman-sorozata, a The Dark Knight Returns végre teljesen begyógyította azokat a sebeket, melyeket a hatvanas évek groteszk irányzatai ejtettek Batman latexmundérján, mi több, a füzetekben olvasható érettebb történet kedvező fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasók részéről, Batman népszerűsége eddig soha nem látható régiókba szökött, s vele együtt a többi szuperhős csillaga és fényesebben ragyogott.

Ennek fényében Az első év meghatározta Batman további sorsát: a nyolcvanas és kilencvenes években publikált sorozatok (többek között a Batman: The Long Halloween, Batman: Dark Victory) mind Miller koncepciójára épültek. A Warner Bros. a kilencvenes évek elején egy új tévés szériát indított útjára, amelyben a Denevérember animációs kalandjait követhettük nyomon. A több mint száz epizódot számláló sorozat 1992 és 1995 között, majd 1997-től 1999-ig futott a tévében, és hatalmas sikereket ért el, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy Bruce Timm producer számos új ötletet csepegtetett a szériába. A részben Frank Miller történeteire, részben Tim Burton mozifilmjére épülő sorozat megvalósítása az art deco egyszerű, de impozáns vonásait hordozta magán, időtlen, eklektikus környezete (a sorozatot szinte lehetetlen elhelyezni egy adott korban) és noiros hangulata pedig egyedi atmoszférát teremtett a szériának. Talán ez volt az első olyan rajzfilm, amelynek kockái nem fehér, hanem fekete lapon születtek…

Az elmúlt 83 évben Batmanről már számtalanszor megpróbálták lerángatni a maszkot: a bőregér ellen protestálók már kikiáltották háborús bűnösnek, az erőszak legfőbb katalizátorának, kommunistának, a nép ellenségének, pszichopatának, a legmeredekebb elképzelések szerint Batman és Robin a bűnüldözés szüneteiben szívesen bújtak ágyba egymással. Ennek ellenére Batman sikere töretlen, számtalan képregénnyel, könyvvel, tévésorozattal és videojátékkal a háta mögött nyugodtan állíthatjuk, hogy a jelenkor egyik legemblematikusabb figurája.

S persze Hollywood is felfedezte magának. Nem is egyszer.